Közélet

Pozsonyi csata Szegeden - koszorúzás rendőrökkel

Pozsonyi csata Szegeden - koszorúzás rendőrökkel

2009. július 3., péntek
Pozsonyi csata Szegeden - koszorúzás rendőrökkel
koszoruzas17

A 907-ben lezajlott dicsőséges pozsonyi csatáról emlékezett meg a Szegedi Hagyományőrző és Városképvédő Egyesület az Árpád téren. Az ünnepi beszédet és a koszorúzást kellemetlen incidens zavarta meg, amikor a szónok beszédét félbeszakították a helyszínre érkező rendőrök.

Az ünnepi program az egyesület sasíjász-tagozatának bevonulásával és kürtszavával kezdődött. A rendezvény házigazdája

, id. Szilágyi Árpád

a megemlékezés kezdetén felidézte a két évvel ezelőtt a Szegedi Hagyományőrző és Városképvédő Egyesület által állított, a pozsonyi csata magyar áldozatait és hőseit idéző emlékkő és az egyetem falán elhelyezett Árpád-emléktábla létrejöttét. Egyúttal reményét fejezte ki, hogy még sokszor lesz alkalom történelmünk eme dicsőséges eseményéről megemlékezni.

A pozsonyi csata emlékezete

„Nagy örökség nyomja lelkünket” - kezdte beszédét

Fekete Pál

történész, aki az 1102 évvel ezelőtt éppen ezen a napon lezajlott csatát részletesen elemezte, kiemelve a magyar hadi tudomány páratlan sikerét és hangsúlyozva az akkori győzelem jelentőségét. A történelmi környezetet felidézve rávilágított, hogy a korabeli Európa soha nem látott erőt vonultatott fel az éppen csak letelepedőfélben lévő magyarság ellen: mintegy 120 ezer katona indult Magyarország felé, ahol legfeljebb 20-30 ezer könnyűlovas alkotta

Árpád

seregét. A nyugati népeket az indította összefogásra, hogy a pusztai nomád vándorlásával még fel nem hagyó magyarokat szerették volna elűzni a Kárpát-medencéből. Fekete Pál megjegyezte, sok nemzet máig nem nyugodott bele, hogy ez a szilaj nép itt letelepedett, és azóta is gyakran ellenünk törnek. Ennek első és igen nagyszabású kísérlete volt a 907 április-júniusa között elindított hadmozdulat, ami a magyar felderítő könnyűlovasoknak és a gyors lábú hírvivőknek köszönhetően derült ki. A nyugati gyepűtől a német területről elinduló csapatok híre 24 óra alatt eljutott Csepel szigetére, Árpádhoz, aki azonnal elindította a támadók elé seregét. Az inváziós sereg három irányból közeledett, ezért a fejedelem még a német csapatrészek egyesülése előtt külön-külön győzte le ezeket. A Dunától délre haladókat becsalták a Fertő-tó mocsaraiba, majd átúsztattak az örvénylő folyón, és oldalba támadták az északi parton érkezőket. A hajókat búvárok és gyújtónyilak segítségével pusztították el, a menekülőket pedig Ennsburgig űzték. Nagy emberveszteség árán, de óriási diadalt arattak Árpád harcosai. A történész szerint ez a dicsőséges győzelem hosszú időre biztosította a fiatal magyar állam függetlenségének megőrzését, hiszen legközelebb csak 130 év múlva próbálkoztak újra a németek a támadással. „Mi békés emberek vagyunk, de ha a legszentebb tulajdonunkhoz, a hazánkhoz nyúlnak, azt nem tűrjük el!” - fogalmazott.

Rendőri iránymutatás a szónoknak

koszoruzas14

„A dicső múltból kell erőt merítenünk az ilyen nehéz időszakokban is, mint a mostani” - mondta Fekete Pál, majd aktuálpolitikai gondolatokat is szőve beszédébe arról elmélkedett, hogy akkori siker kulcsa az összefogás és az egyéni érdekek háttérbe szorítása volt. A fasizmus és a neonáci megnyilvánulások hazai politikai megközelítésének taglalásáig elkanyarodó – néhány mai politikus tükörbe nézési nehézségeit elemző – gondolatokat az időközben a helyszínre érkező rendőrök szakították félbe, akik a szónokot szavainak megválogatására szólították fel. A beszédet egy ideig hallgató és aztán láthatóan vonakodva beavatkozó rendőrök arra hivatkoztak, hogy a szervezők megemlékezésre kértek engedélyt, a beszéd pedig egyre inkább politikai rendezvénnyé változtatja az összejövetelt, s erre külön szabályok vonatkoznak. Az ünneplők hevesen tiltakoztak a közbelépés ellen, a házigazda és a történész igyekeztek lecsillapítani a felháborodott és szólásszabadságot kiabáló embereket. A lassan csendesülő tömeg előtt Fekete Pál utolsó gondolatait és a Szózat közös éneklését követően id. Szilágyi Árpád helyezett el koszorút az emlékkövön. A megemlékezők ezután átvonultak az egyetem falán lévő Árpád fejedelem-emléktáblához, melyet

Balogh Gyula

, az Amerikai Magyar Szövetség alelnöke koszorúzott meg.

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.