Szegedi közgyűlés: Botka nem töltött, csak lőtt

Az ellenzéki képviselők nélkül ért véget a szegedi közgyűlés a szokottnál rövidebb ülése. A Fidesz és a KDNP politikusai azért vonultak ki az ülésteremből, mert a polgármester személyeskedő megjegyzést tett a KDNP-s Haág Zalánra. Haág Botka azon kijelentését sérelmezte, miszerint egy önkormányzati cégvezető nem kereshet annyit, mint egy húsz éve a közoktatásban dolgozó tanár. Erre a polgármester azt mondta: a pedagógusok nem szorulnak rá egy olyan ember védelmére, aki "soha életében nem végzett értelmes munkát". Az affér előtt a helyi ügyek mellett a Bajnai-féle megszorító csomagról és a gazdasági válságról esett a legtöbb szó.

A fent említett incidens a 100 százalékos önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok 2009. évi üzleti tervéről, a cégek ügyvezető igazgatóinak, vezérigazgatóinak idei prémiumfeladatairól szóló napirend kapcsán robbant ki.

Bakai Csaba

(Együtt Szegedért Egyesület) javasolta, hogy a veszteséges vállalatok vezetői ne kaphassanak prémiumot,

Hüvös László

, a Fidesz frakcióvezetője pedig azzal fejelte meg az indítványt, hogy a kormányzati megszorítások évében semmilyen önkormányzati cég vezetője se kapjon prémiumot.

Botka műbalhét, a Fidesz minősíthetetlen hangnemet emlegetett

Botka László

(MSZP) polgármester „olcsó demagógiának" minősítette a kezdeményezést, mondván: ezen társaságok vezetőinek fizetése ciklusok óta alapbérből és feladatokhoz kötött év végi prémiumból áll össze. Ez utóbbi korábban az alapbérrel megegyező összegű lehetett, a közgyűlés azonban nemrégiben 80 százalékra szállította le, tehát már a cégvezetők is vállaltak áldozatokat. Ezek a díjazások a többi nagyvároshoz viszonyítva az alsó középmezőnybe tartoznak (átlagosan 300 ezer forintra rúgnak). A prémiumokkal együtt viszont már több mint 500 ezer forintról beszélhetünk, így a polgármester a demagóg - kontrázott Hüvös. Botka azt felelte: csak az alapbérért megfelelően képzett szakember nem vállalná el a több száz főt foglalkoztató, milliárdos költségvetésű cégek irányítását, egy önkormányzati társaság vezetője mégsem kereshet annyit, mint egy húsz éve a közoktatásban dolgozó tanár.

Haág Zalán

ezt kérte ki magának a pedagógusok nevében, amire rögtön érkezett a már idézett Botka-riposzt. A Fidesz és a KDNP képviselői azonnal elhagyták az üléstermet, amit a polgármester „olcsó és átlátszó provokációnak", illetve „műbalhénak" nevezett. Hüvös László viszont a folyosón rögtönzött sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: ilyen hangnemben nem lehet testületi ülést vezetni, ilyen erkölcsi szintről nem lehet egy nagyvárost vezetni, képviselni. A frakcióvezető szerint Botka Lászlónak helyre kell tenni a gondolatait, hiszen úgy tűnik, idegileg igencsak kimerítették az utóbbi hetek eseményei: a közgyűlésen több társadalmi csoportot, így a pedagógusokat, a fiatal anyákat, illetve Haágon keresztül az újságírókat is megsértette.

Banánköztársaság, háttérmutyi és aláhulló szórólapok

Maga az ülés egyébként ünnepi hangulatban kezdődött, hiszen köszöntötték, illetve Szeged város emlékérmével jutalmazták a március 15-én állami kitüntetésben részesített szegedieket. Napirend előtt Botka László bejelentette, hogy

Bajnai Gordon

csütörtök esti tájékoztatása szerint a város megkapta az Európai Unió jóváhagyását, teljes támogatását az elektromos tömegközlekedési nagyprojektre.

Kalmár Ferenc

, a KDNP frakcióvezetője arról beszélt, hogy az MSZP és az SZDSZ kormánya „gyalázatos és szégyenteljes" helyzetbe sodorta, egy „banánköztársaság" szintjére süllyesztette az országot. A szocialistákat csak a hatalom megtartása érdekli, a lakosság nehézségei nem. Mindezért országgyűlési képviselőként Botka és

Ujhelyi István

is felelős. A szegedi polgármester ráadásul „szélkakas" módjára forog, mert néhány héttel ezelőtt még

Gyurcsány Ferenc

feltétlen híve és támogatója volt, nemrég pedig már a lemondott kormányfő elhibázott lépéseit elemezgette. Előrehozott választásokat követelt Hüvös László, aki szerint „háttérmutyizással" sehová sem juthat az ország. A Fidesz frakcióvezetője megismételte korábbi álláspontját: Botka László józan ésszel nem írhatja alá a brutális megszorításokat tartalmazó Bajnai-csomagot. Botka László kommunikációs tanácsadói kitűnően elsajátíttatták a leckét a polgármesterrel, hiszen a pulpitusról dőltek a jól megszokott panelek: 80 éve nem tapasztalt világválság van, az gyűrűzött be Magyarországra, naponta 1 millió munkahely szűnik meg világszerte, s azért van szükség a megszorításokra, hogy ne legyen 400 forintos euró és 1 millió munkanélküli hazánkban, 2001 és 2006 között elhibázott kormányzati intézkedések történtek, hiszen túlméretezték a kiadásokat, a szociális hálót, egyébként pedig csak az MSZP áll a családok és a vállalkozások pártján, a Fidesz országos és helyi szinten is csupán a baloldal szidalmazására képes, valódi programot, alternatívát nem nyújt. Véleménye szerint egyébként ezt már a választók többsége is felismerte.

Az egyik Botka-monológ közben a Jobbik szegedi szervezetének szórólapjai hullottak alá a karzatról: a radikálisok előrehozott választásokat követeltek, illetve számonkérést (ez utóbbi megfogalmazás

Tóth Károly

MSZP-s képviselő szerint a második világháború végi számonkérő székeket idézte föl) ígértek. A polgármester először nem vett tudomást a szórólapokról, ám a fideszes

Oláh János

később kivitt egyet az asztalára. A szocialista politikus erre azt mondta: a Fidesz szórólapokat dobáltatott „jobbikos barátaival", illetve a Fidesz és a Jobbik csak utcai és városházi randalírozásra képes...

Az MSZP és Ivan Iljics varrógépe

A Szegedi Rendőrkapitányság 2008. évi tevékenységéről szóló beszámolót meglepően nagyszámú hozzászólás kísérte jobb- és baloldalról egyaránt.

Póda Jenő

(Fidesz) önkormányzati rendőrség felállítását javasolta a kisebb volumenű bűncselekmények kezelésére,

Farkasné Pocsai Blanka

(Fidesz) az iskolai bűnmegelőzési programok fontosságát hangsúlyozta, míg

Tóth József

(MSZP) és

Fábián József

(SZDSZ) a „látható rendőrség" kiskundorozsmai eredményeit dicsérték.

Szabó László

, a Szögedi Védegylet elnöke a Szegeden átzúduló kamionforgalom veszélyeire hívta fel a figyelmet, indítványozva, hogy mihamarabb „kamionmentesítsék" a várost.

A szociális és gyermekvédelmi ellátásokról szóló előterjesztésnél Hüvös László és Farkasné Pocsai Blanka a szegedi bölcsődei helyzettel kapcsolatos aggályaikat osztották meg a jelenlévőkkel. Így is 100 százalékos a férőhelyek kihasználtsága: mi történik, ha az Oláh János által Botka-Gyurcsány-Bajnai-csomagnak nevezett „program" a gyest és a gyedet érintő megszorításai még több édesanyát és még korábban kényszerítenek munkába állásra? Egyáltalán: hová menjenek dolgozni a szegediek, mikor a városban semmiféle termelő beruházás nem létesült az elmúlt években, a regisztrált munkanélküliek száma pedig 29,4 százalékkal emelkedett 2006 ősze óta? Botka László azt mondta: a városnak futó pályázatai vannak a bölcsődei férőhelyek bővítésére. A 2008. évi zárszámadás kapcsán is vita bontakozott ki a kormányzó pártok és az ellenzék között. Az előterjesztő

Szentgyörgyi Pál

(MSZP) gazdasági alpolgármester szerint a tavalyi év nagy részében működési többlettel dolgoztak, a város költségvetése egyensúlyban volt, kötelezettségeit gond nélkül teljesíteni tudta. Póda Jenő viszont úgy vélte, a források felhasználását sokkal inkább a város és a városlakók érdekeihez kellene igazítani, munkahelyteremtésre és -megőrzésre kellene törekedni.

Juhász Gyula

(KDNP) számára

Ivan Iljics

varrógépét idézte föl az MSZP kapkodása: ahogy a gyárból hazavitt alkatrészekből nem varrógép, hanem mindig géppuska lett, úgy válik a szocialisták valamennyi válságkezelő kezdeményezése megszorítássá. Botka László viszont úgy látta, a város felelősségteljesen gazdálkodott és gazdálkodik, ennek eredménye például, hogy valamennyi beruházáshoz megvan a szükséges önrész. A közgyűlés végül - már a Fidesz és a KDNP politikusainak távollétében - valamennyi támogatott előterjesztést elfogadta.