Kalmár Ferenc: Solymos huszáros rohamáról

Levélben reagált Solymos László (MSZP) szegedi alpolgármester a helyi napilapban arra a sajtótájékoztatóra, melyet Bodó Imre és Kalmár Ferenc tartottak múlt csütörtökön. Az ellenzéki politikusok akkor bejelentették: ha 2010-ben a jobboldal döntési helyzetbe kerül Szegeden, mindenképpen kikérik a lakosság véleményét a III. Honvéd Huszárezred áthelyezésével kapcsolatban. Ezúttal a Solymos-levélre válaszol a KDNP szegedi frakcióvezetője.

É

rdeklődéssel olvastam Solymos László alpolgármester cikkét az életről és a jövőről. Érdekes, ahogy alpolgármester úr, kiragadva egy mondatot egy negyedórás sajtótájékoztatóból, „huszárosan" lovagol a szavakon. Bizonyára úgy gondolta, hogy jó alkalom ez egy „huszárvágást" mérni rám, a Fideszre és mindazokra a szegediekre, akik a Reök-palota előtti szobrot és kegyeleti helyet a jövőben is ott és úgy szeretnék látni, ahol az elmúlt hatvanöt évben mindig. Nehéz dolog a pártfegyelem, de Solymos László nagyon igyekezett, hogy minél jobban megfeleljen MSZP-s főnöke, Botka László megrendelésének.

A szocialista vezetés szerint tehát azok a szegediek, akik őrzik az értékeket, akinek fontos az ősök iránti kegyelet, akik nem értenek egyet a Rókusi körút és a Vértói kiserdő fáinak barbár kivágásával, és akik nem akarják a múltat végképp eltörölni, azok a fejlődés és Botkáék ellenségei. Sajnos, úgy tűnik, Szegeden még várnunk kell az európai stílusra és legfőképp arra, hogy a szocialisták tisztelettel szóljanak a városukat szerető választókhoz. (Magamról csak annyit: aki látja, mi történt képviselőségem alatt az elmúlt 15 évben Rókuson - s a választók látják, hiszen 1994 óta mindig, egy ízben éppen Solymos László ellenében, bizalmat szavaztak nekem az önkormányzati választásokon - nem nevez engem a fejlődés ellenségének.)

Az elmúlt időszak néhány „fejlesztési" iránya rávilágít arra, hogy a mai városvezetés egyáltalán nem törődik az emberek véleményével és elődeink hagyatékával sem. Ide sorolható a majdani 2-es villamos Rókusi körúti szakaszának ügye és a Pozsonyi Ignác által alapított és végrendeletileg a városra hagyott I-es kórház eladása.

Szomorú, hogy a helyi szoc-lib hatalom nem hajlandó meghallgatni olyan véleményt, ami eltér az övétől. Botka Lászlónak csak az a demokrata, aki vele mindenben egyetért. A jobb- és baloldali „elhajlókat" pedig „erőből" kell kezelni.

Mi a kegyeleti és építészeti szempontokon túl luxusnak tartjuk azt, hogy most milliókat költsünk a szobor áthelyezésére, amikor tömegeket fenyeget a szociális válság. Egyre többen küszködnek megélhetési gondokkal. Persze ezt Botka László és Solymos László nem látja. Talán nem is érdekli őket. A polgármesteri és alpolgármesteri irodákból ez nem látszik. Persze ezen nem kell csodálkozni, hiszen például Botka Lászlónak a politika előtt civil munkahelye sosem volt. Nehéz tehát megértenie azokat, akik évekig állás nélkül vannak, illetve pár tízezer forintból próbálják gyerekeiket nevelni vagy elkerülni a kilakoltatást. Ha ez érdekelné Szeged vezetőit, hét hatalomban eltöltött év alatt talán sikerült volna időt szakítaniuk a helyi gazdaság fejlesztésére, munkahelyek teremtésére. (Emlékeztetőül: Botka évi 4-500 új munkahely létrehozását ígérte választási füzetében, ám a munkanélküliség azóta Szegeden 17 százalékkal nőtt - Botka pedig, Budapesten, pártkongresszuson elvtársaival groteszk módon énekli: „föl, föl, Te éhes proletár!".)

De vissza a „fejlesztésekhez"! Számos megválaszolatlan kérdés foglalkoztatja az embereket. Például milyen jegyárat fognak indukálni a darabonként 600 millióért vásárolni szándékozott mini-Combino-villamosok? Vagy miért mutogat minden esetben Brüsszelre a városvezetés, ha valamit az emberek akaratával szemben keresztül akar vinni? Miért mondja azt, hogy az unióban döntenek arról, hol álljon a szegedi huszárszobor - miközben ez csak és kizárólag a helyi döntéshozókon múlik?!

A fejlesztéseket a múltbeli tradíciók, a jelen lehetőségei és a jövő kihívásai összehangolásával kellene megvalósítani. A múlt értékeire (építészeti, erkölcsi, stb.) alapozva szabadna csak építeni a jövőt, s nem fordítva, a múltat a privát pénzügyi érdekek oltárán föláldozva rombolni, mert így csak sivár, gyökértelen jövőt kaphatunk.

Szegednek nagyon értékes hagyatéka van, melyet igenis szeretnek és tisztelnek az itt élők. Ezt illene figyelembe vennie mindenkinek - még a város nagyhatalmú polgármesterének és alpolgármestereinek is.

Kalmár Ferenc szegedi frakcióvezető, KDNP