Kübekháza: végleg iskola nélkül? – II. rész

Az első hónapok tapasztalatai

A polgármester és az igazgató-helyettes asszony szerint a kübekházi iskolások beilleszkedése zökkenőmentesen zajlott, hiszen új „állomáshelyük", Szőreg falusias jellegű városrésze Szegednek. A gyerekek könnyebben megszokták a váltást, de a szülőknek nehezebb volt mindezt elfogadni. A Kossuth Lajos Iskola 17 osztályába mintegy 430 gyerek jár, ebből csaknem 90 kübekházi diák. A negyedik és a hetedik évfolyamon egy osztályközösségben maradhattak a kübeki tanulók, a többieket viszont szétosztották a párhuzamos osztályok között.

Konkolyné (középső képünkön)

szerint ez utóbbi esetben sikerült jobban a gyerekek alkalmazkodása az új helyzethez. A faluból két iskolabusz szállítja őket minden reggel, amivel az igazgatóhelyettes asszony és a három helybéli pedagógus is utazik a diákok kísérőiként. Délután kettőkor és négykor viszik haza a tanulókat, de akik előbb végeznek, egy-egy napközis csoporthoz csatlakozva mindvégig felügyelet mellett maradnak az iskolában. A volt iskolaigazgató elmondta, hogy tanártársaival együtt felvállalták a gyerekekkel kapcsolatos ügyek (például ebédbefizetés) elintézését, ha a szülők ezt igénylik.

Az önkormányzat igyekszik minél több segítséget adni, hogy a kübeki diákok jól érezzék magukat az új iskolában. Ezt szolgálta például, hogy októberben egy játékos, kirándulós napon a szőregi felső tagozatosokat és tanáraikat látták vendégül a községben, akik ezáltal megismerkedhettek új osztálytársaik lakóhelyével. Konkolyné bevallotta, hogy még most, több hónap után is nehéz elfogadni ezt a helyzetet. „1987 óta dolgoztam a kübekházi iskolában. Nagy csalódásként éltem meg az iskolabezárást, mert úgy érzem, a szívem-lelkem beletettem a munkámba."

„Aránytalanul nagy károkat okoznak"

A kübekházi általános iskola kilenc tanárából hatot átvettek Szőregen, a többieket elbocsátották. A pedagógusok szerint a kistérségi intézményben való munkának vannak komoly előnyei is, így például nagyon pozitív, hogy jut idő a felzárkóztatásra és a tehetséggondozásra. „Könnyebbség az is, hogy itt harminc pedagógus között oszlanak el ugyanazok a feladatok, amiket Kübekházán kilencen láttunk el (például programok szervezése, szakkörök vezetése stb.)" - tette hozzá az igazgató-helyettes. A három elbocsátott tanár nem talált azóta állást. Számukra még egy ideig fizetik a felmentésük után járó pénzeket, de a polgármester úgy véli, az önkormányzat anyagi helyzete könnyebb lett az iskola bezárását követően. „Ha csak a fiskális szempontokat nézzük, valóban igaza van a kormányzatnak, hiszen jelentősen csökkentek a kiadásaink. A falvak életében azonban az emberi tényezők sokkal fontosabbak. Az ország vezetői néhány százmillió forint spórolásával aránytalanul nagy károkat okoznak hazánknak, mivel figyelmen kívül hagyják, hogy a hagyományos magyar értékeket mindig is vidéken őrizték és őrzik meg. Együtt kell fejlődnie minden településnek, csak akkor tud az ország is felemelkedni."

Szentistványi István

szerint a szőregi iskolába átvett kübekházi tanárok foglalkoztatása nem jelent garanciát semmire. „Ez inkább csak hosszan elnyújtott leépítés, hogy ne mindenki ugyanakkor érezze az intézménybezárás és az elbocsátások negatív hatásait."

Falusi és városi iskolák: szemben állnak?

Júliusban az iskola bezárásáról szóló nyilvános szülői értekezleten a kistérségi közoktatási intézmény főigazgatója,

Gera Tibor

- a helyi lap tanúsága szerint - így fogalmazott: „a szőregi iskolában lehetővé válik a kübeki gyerekek mostaninál magasabb színvonalú oktatása". Az igazgatónő bántónak érezte ezeket a mondatokat, hiszen ezek a gondolatok azt éreztették, mintha a falvakban rosszabb képességű pedagógusok tanítanának, mint a városi iskolában. A polgármester szerint a szülők - bár utólag belátták, hogy a gyerekeiknek összességében nem lett rosszabb dolguk Szőregen - mégis szívesebben taníttatnák őket otthon. „Még akkor is, ha a kübekházi iskola felszereltsége gyengébb a másiknál. Ami talán nem is annyira egyértelmű, hiszen az elmúlt években az önkormányzat sok pénzt költött eszközfejlesztésre, például modern informatika-termet rendeztünk be." Ennek ellenére a kübekházi képviselő-testület felajánlotta, hogy amire szükség van Szőregen a bezárt iskola oktatási eszközeiből, azt átadják az intézménynek.

Molnár Róbert

úgy véli, jobban szolgálná a gyerekek érdekét, ha nem 30, hanem 15 fős osztályban tanulhatnának. „Egy ilyen óriásiskolában a gyerekek eltávolodnak a falubeli társaiktól, az egész napos távollét miatt pedig a családjuktól is."

Szentistványi István

egy nemzetközi vizsgálat tapasztalataira hivatkozva azt vallja, nem a felszereltségen, hanem egyedül a tanár-diák kapcsolaton és a tanári munka minőségén múlik az iskolák sikeressége.

Lányi Andrással,

az Élőlánc Magyarországért Mozgalom elnökségi tagjával ért egyet, aki szerint „lehetetlen,hogy ugyanaz a gyerek napi kétszeri utazással, népesebb tanulócsoportban, a család és az iskola között kialakult közvetlen kapcsolatból kiszakítva jobb teljesítményt nyújtson."

Kilátástalan lenne a jövő?

A polgármester elmondása szerint Kübekházán az utóbbi években többen települtek le, ami köszönhető volt többek között az Operettfalu rendezvénnyel szerzett országos hírnevének is. (Sajnos, a múlt évben támogatások elmaradása miatt ezt sem sikerült megrendeznie a falunak.) A Védegylet képviselője úgy gondolja, nem költöznek ki oda a városból, ahol nincs iskola - így a település jövője is kétségessé válik. „Az iskolabezárás magával hozza, hogy hirtelen az ingatlanok ára is lezuhan. Az ott élők is úgy érzik majd, hogy a falunak befellegzett - se maradni, se elmenni nem könnyű. Helyben kevés a lehetőség, a házakat pedig nem tudják eladni." Molnár Róbert hozzátette, még reménykednek benne a kübekháziak, hogy nem végleg kellett bezárni az iskolát, de a mostani gazdasági helyzetet és a kormányzati politikát tekintve nagyon kicsi esélyt lát az intézmény újraindítására. Ha nem tudják újraindítani az oktatást, az iskolaépületet más funkcióban szeretnék hasznosítani: sport- és művelődési központ, könyvtár, tanácsterem, bowlingklub kaphat helyet benne. Mivel a tervezési költségek nagyon magasak, későbbre halasztották a konkrét tervek készítését. Konkolyné Bárkányi Ibolya bízik benne, hogy ha nem is a teljes iskola, de legalább az alsó tagozat visszakerülhet előbb-utóbb Kübekházára. Ehhez 21 fős osztályokat kellene alakítani, de ez jelenleg nem megoldható a gyermekek száma miatt. Az igazgatóhelyettes hozzátette, a kübekházi óvodában körülbelül 50 gyerek van, de közülük csak tizenegynéhány első osztályos lesz ősztől. 2008-ban kimondottan sokan születtek (23 gyerek) a faluban, de belőlük csak hat év múlva lesznek iskolások. „A kormányzat nem ösztönzi, nem támogatja a fiatalokat, pedig az ország jövője a felnövekvő generációkon múlik."