Sajtóper: valótlan állítások, de nem kell helyreigazítás

Első fokon elutasította a Csongrád Megyei Bíróság Magyar Annának a Délmagyarországgal, a Délvilággal és a Delmagyar.hu-val szemben benyújtott sajtó-helyreigazítási keresetét. Pap János bíró ugyan megállapította, hogy a médiumokban szeptember 25-én az elnök asszony és a megyei főjegyző asszony közötti konfliktusról megjelent cikkek számos valótlan tényállítást tettek, ám ezen állítások cáfolatai ugyanott több alkalommal is napvilágot láttak az érintettek szájából. A felperes ügyvédje közölte: fellebbeznek a döntés ellen. A szerdai tárgyaláson a közgyűlés két alelnöke tanúként azt mondta: tudomása szerint egy szakértői szerződés miatt robbant ki az indulatos megyeházi vita.

A Csongrád Megyei Közgyűlés elnöke azért indította meg az eljárást a médiumokkal szemben, mert azok szeptember 25-én megjelent cikkükben többek között azt állították:

Magyar Anna

szeptember 24-én a megyeházán megütötte

Csonkáné Balda Ilona

főjegyzőt, akinek segélykiáltásai kihallatszottak az irodából, a főjegyző szobája olyan volt, mint egy csatatér: a székek nem álltak a lábukon, kivéve azt, amelyiken a főjegyző asszony ült.

A bíróság múlt kedden

Bakos Andrást

, az írás szerzőjét, illetve

Szetey András

főszerkesztőt hallgatta meg abban a tárgyban, milyen forrásokra, informátorokra és szemtanúkra alapozva gyűltek össze a szeptember 25-i írás információi, kaptak végső formát annak állításai. A felperes bizonyítékként csatolta a per anyagához a közgyűlési elnök és a főjegyző által október 6-án közösen, ügyvédeik jelenlétében aláírt nyilatkozatot, melyben részletesen tisztázzák a közöttük kirobbant vita körülményeit (többek között -

mint a SZEGEDma.hu korábban megírta

- azt, hogy semmiféle ütés nem történt, senki sem került a földre, az iroda nem alakult át csatatérré, s a főjegyző asszony sem kiabált segítségért), valamint öt szemtanú írásos nyilatkozatát is benyújtotta.

Két közgyűlési alelnök tanúskodott a bíróságon

Az alperes kérésére további két tanú (informátor) beidézését rendelték el a mai második tárgyalásra. Most szerdán így a megyei közgyűlés két alelnökét (akik mindketten a polgári frakció tagjai),

Zakar Pétert

és

Kovács Kálmánt

hallgatta meg tanúként a bíróság. Zakar Péter elmondta, szeptember 24-én a déli órákban kiáltozást hallott, futkosást tapasztalt a folyosón, ezért indult a főjegyző irodájához. A folyosón találkozott Magyar Annával, aki elsietett mellette, a szobába lépve pedig meglátta Csonkáné Balda Ilonát, aki egy széken ült, és sírt, remegett. Különösebb dulakodásra utaló jelet nem látott az irodában, azt azonban észrevette, hogy egy szék az oldalán fekszik. Az alelnök közölte, a főjegyző korábban rendszeresen panaszkodott a „bánásmódra, arra a stílusra, ahogy az elnök asszony vele beszélt". Közvetlenül az eset után azonban nem volt abban az állapotban, hogy érthetően elmondja, mi történt. Napokkal később egy négyszemközti beszélgetés során Magyar Anna közölte, egy szakértő megbízási szerződése kapcsán pattant ki a vita - tudatta Zakar Péter. Az alelnök a felperes ügyvédjének kérdésére elmondta, az eset megtörténte után, 17 óra előtt telefonon beszélt Szetey András főszerkesztővel, gimnáziumi osztálytársával. Mint kifejtette, alapvetően más ügyben keresték egymást, de a megyeházi vitáról is szót ejtett Szeteyvel, aki igen tájékozottnak tűnt. Arra nem emlékezett, ő mondta-e a főszerkesztőnek, hogy Magyar Anna megütötte Csonkáné Balda Ilonát, ám azt elmondta: igencsak összevesztek Szeteyvel, mert annak többszöri kérése ellenére sem akart nyilatkozatot tenni.

Kovács Kálmán véraláfutásokat is látott

Kovács Kálmán vallomásában megerősítette, hogy alelnök társával a kiáltozásra siettek a főjegyzői irodához. Magyar Annával az ajtóban találkozott, az elnök gyorsan elsietett. Az egyik titkárnő arra a kérdésre, hogy mit tett az elnök asszony, azt válaszolt, hogy „rátámadt a főjegyző asszonyra". Az alelnök félig a falnak támaszkodva talált rá a főjegyzőre, aki „tetőtől talpig reszketett", Kovács Kálmán azt mondta, ennyire reszkető embert még soha nem is látott. Nehéz volt megérteni a sírással küszködő főjegyző gyakorlatilag összefüggéstelen szavait, először azt mondta, „felnőtt emberrel ilyet nem lehet csinálni", majd azt, hogy „nézzenek oda, földöntötte a széket", végül pedig azt, hogy „el akarta venni az iratot" - emlékezett vissza a történtekre az alelnök. Kovács Kálmán kifejtette, a folyosón az egyik osztályvezető azt mondta neki, hogy „megpróbálta szétválasztani az elnök asszonyt és a főjegyző asszonyt, de nem sikerült". Az alelnök azt is elmondta, hogy a rákövetkező héten egy négyszemközti megbeszélésen Csonkáné Balda Ilona megmutatta neki a karján a véraláfutásokat, melyeket állítása szerint Magyar Anna okozott. Egy másik találkozó során a főjegyző tudatta, a vita annak kapcsán alakult ki köztük, hogy az elnök egy a szentesi kórházra vonatkozó szakértői anyagot akart aláírattatni „visszadátumozva", ő azonban ezt megtagadta - mondta az alelnök, aki hozzátette: ő az esettel kapcsolatban egy újságírót sem hívott fel, ezt két telefonja híváslistájának lekérésével is hajlandó igazolni.

Az alperes nem bizonyított, a felperes tovább küzd

A Csongrád Megyei Bíróság a két tanú meghallgatását követően első fokon elutasította Magyar Anna sajtó-helyreigazítás iránti keresetét. Pap János bíró az ítélet indoklásában kifejtette, az alperes ugyan a beidézett tanúk révén sem tudta ténylegesen bizonyítani, hogy az elnök megütötte volna a főjegyzőt, hogy a folyosón hallatszottak volna Csonkáné Balda Ilona segélykiáltásai, és irodája úgy nézett volna ki, mint a csatatér. Azonban álláspontja szerint ezen állítások cáfolatai több alkalommal is megjelentek az újságban (így az elnök és a főjegyző közös nyilatkozatáról szóló hír is), ezért nincs szükség a helyreigazítás nyilvánosságra hozatalára.

Törőcsik Tamás,

Magyar Anna ügyvédje a tárgyalást követően azt mondta a SZEGEDma.hu-nak: fellebbezést nyújtanak be az ítélet ellen. Magyar Anna a döntés kapcsán kijelentette: örül annak, hogy a bíróság kimondta, hogy a lap valótlan állításokra alapozta tényszerű kijelentéseit. A döntést azonban mindenképpen megfellebbezi, mert véleménye szerint a nagy nyilvánosság előtti a rágalmak olyan súlyosan érintették személyiségi jogait, hogy ragaszkodik a szintén nagy nyilvánosság előtti a helyreigazításhoz. A bíróság által hivatkozott, elnöki sajtótájékoztatókról megjelent tudósítások pedig szerinte nem pótolják a sajtó-helyreigazítást. A közgyűlési elnök többek között az alábbiak közlését szeretné elérni a médiumok részéről:

„A Délmagyarország című napilap a 2008. szeptember 25. napján megjelent számában a Megütötte a főjegyzőnőt az elnök asszony című cikkben valótlan állítás, hogy Magyar Anna, a Csongrád Megyei Közgyűlés elnöke megütötte a főjegyzőnőt, valótlan állítás, hogy a konfliktus során a főjegyzőnő segélykiáltásai kihallatszottak az irodából, valótlan állítás, hogy a főjegyzőnő szobája úgy nézett ki, mint egy csatatér, a székek nem álltak a lábukon."