Csütörtökön délelőtt előbb Szeged város, délután pedig Csongrád megye önkormányzata - utóbbi a POFOSZ-szal közösen - tartotta meg 1956-os megemlékezéseit. A megye és a POFOSZ központi, a Rerrich Béla téren megrendezett ünnepségének szónoka Tőkéczki László történész volt, aki többek között azt mondta: 1956 a magyar történelem olyan csúcspontja, mely éppen bukása miatt lehetőséget nyújt arra, hogy értékénél fogva erre alapozzuk az új magyar társadalmat.
A Csongrád Megyei Önkormányzat és a Politikai Foglyok Országos Szövetsége megyei szervezetének megemlékezése a hagyományos zarándoklattal indult a forradalom és a megtorlás szegedi helyszínein. A zarándoklat érintette a Csillag börtönt, a Danner János-emléktáblát, a Nemzetőr-emléktáblát, majd pedig a Kovács József-szobrot, ezt követően került sor a központi ünnepségre a Rerrich Béla téren,
Melocco Miklós
szobránál. A program a Makói Oktatási Központ tagintézménye, az Erdei Ferenc Kereskedelmi és Közgazdasági Szakközépiskola diákjainak verses-zenés műsorával indult. A „Csakis az igazat!" című összeállításban - melyhez a Borostyán együttes adott hangszeres kíséretet - az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményei elevenedtek meg, köszönet a fiatalok megható előadásáért, illetve felkészítő tanáruk, Farkas Éva munkájáért.
Az ünnepségen köszöntőt mondott
Fejér Dénes
, a POFOSZ megyei elnöke, aki egyebek mellett kijelentette: a forradalom még élő résztvevői, tanúi számára a legfontosabb feladat a folyamatos számadás az 1956-os események emlékéről. A bizalmukat pedig a mai ifjúságba kell vetniük, mely meg fogja érteni, hogy a magyar nemzet nem tűnhet el Európa térképéről. A rendezvény főszónokaként
Tőkéczki László
történész, egyetemi docens lépett a színpadra. Hangsúlyozta: az 1956-os történések olyan egyértelműek, hogy azokról semmiféle vitának nem szabadna kialakulnia, ám az elmúlt évtizedekben folyamatos, az utóbbi években pedig felerősödő agymosás miatt fogalomtisztázásra van szükség. Tőkéczki szerint kétféle forradalom létezik: az egyik bűnbent fogant, terrort és erőszakot szül, mivel célja - hogy a gyarló ember saját erejéből megváltoztassa a világot - nem valósulhat meg. A másik éppen az emberellenes helyzetet kívánja felszámolni, s erkölcsileg tenné helyre a kizökkent időt. 1956-ban éppen ez a kétféle erő csapott össze Magyarországon, s küzdelmükre az egész világ felfigyelt. A szónok azt mondta: 1956 a magyar történelem olyan csúcspontja, mely éppen bukása miatt lehetőséget nyújt arra, hogy értékénél fogva erre alapozzuk az új magyar társadalmat. (Tőkéczki Lászlóval hosszabb interjút is készítettünk, melyet hamarosan olvashatnak majd a SZEGEDma.hu látogatói.)
Az ünnepséget a POFOSZ, a megyei önkormányzat, pártok és szervezetek koszorúzása zárta - egyedül az MSZP nem kapott tapsot, néhányan pedig hangosan nemtetszésüket fejezték ki amiatt, hogy az ünnepségen a „gyilkosok utódai" is megjelentek -, majd a résztvevők gyertyákkal vonultak át a Takaréktár utcai emlékhelyhez. Ezt követően a dómban
Kiss-Rigó László
megyés püspök celebrált ünnepi szentmisét, majd a Szegedi Szimfomikus Zenekar ünnepi oratóriumi koncertje zárta a programot.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.