Közélet

Az Ökofaluban az EU-ról

Az Ökofaluban az EU-ról

2008. augusztus 30., szombat
Az Ökofaluban az EU-ról

Fotók: Gémes Sándor

Zöldebb színben szeretne tündökölni idén a SZIN, amit sok más mellett a hulladék mennyiségét csökkenteni hivatott, visszaváltható „re:poharak", komposztálható étkészlet, vagy az Ökofalu program is jelez. Ez utóbbinál a környezetvédelem és ökotudatosság elméleti háttéret is bemutató szegedi Europe Direct iroda standjához látogattunk el.

Az Ökofalu standjai (melyekből képeink kis ízelítőt kínálnak) számos érdekességet tartogatnak az érdeklődőknek, mint a sörös dobozokból épített napkollektor („sörkollektor"), vagy éppen a „napszakács". A SZIN-en minden évben más-más témában rendezik meg a civil strandot, idén az ökotudatos életszemléletet karolta fel a rendezvény, az ezzel kapcsolatos programok kialakítása volt a pályázati feltétel.

Hogy hova dobjuk a PET-palackot...

„Mivel a Europe Direct Szeged irodának - amelyet a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának Európa-tanulmányok Központja működtet - nagyon széles spektrumú tevékenységi köre van, úgy gondoltuk, hogy jól be tudunk kapcsolódni az Ökofalu projektbe, hiszen az éghajlatváltozás, vagy a környezetszennyezés nagyon fontos kérdések mostanában az Európai Unió számára is" - mondta

Majsa Dóra (alsó képünkön)

, a Europe Direct Szeged információs munkatársa, aki hozzátette: a fesztivál keretein belül is lehet a fiatalokat tájékoztatni kerekasztal-beszélgetésekkel, vagy más őket aktivizáló programokkal gondolkodásra, és adott esetben cselekvésre késztetni. Így talán eszükbe jut, hogy ne dobják el az utcán a csikket, vagy jó helyre, és megfelelően összenyomja dobják ki a PET-palackot - véli Majsa Dóra. Az iroda munkatársai kérdőívekkel és tesztekkel is készültek, az érdeklődők hallhattak például az éghajlatváltozással kapcsolatos uniós és nemzeti szintű kezdeményezésekről is. A Europe Direct irodának az a fő feladata, hogy az Európai Unióról tájékoztassa az állampolgárokat. „Hoztunk például egy ökobingó nevezetű játékot, amelyben a a résztvevők párban állva találhatják ki az EU környezetpolitikájának alapelveit" - tudtuk meg Majsa Dórától. Sor kerül majd egy hulladékszobor-versenyre is, bár a SZIN takarítószemélyzete dicséretesen aktív. „Tavaly még láttunk eldobott palackokat és sörös dobozokat, de idén már nem, úgyhogy jelenleg nem tudjuk, hogy ezt a programunkat hogyan fogjuk kivitelezni, valószínűleg a műanyagos szemétgyűjtő tartalma szolgál majd alapanyagként" - mondta mosolyogva az információs munkatárs, aki azt is elárulta, hogy a kirakott kiadványaik kapcsán is szoktak beszélgetni a fiatalok életét érintő környezetvédelmi kérdésekről.

Működik?

Kérdésemre, hogy vajon működik-e a „bulizzunk ökotudatosan" módszer, Majsa Dóra bizakodó választ adott: „Szerintem van foganatja ennek a programnak, míg tavaly egy koncerten bokáig gázoltunk a műanyag és sörös flakonokban, illetve poharakban, idén egyet sem láttam. Ebben bizonyára közrejátszik a fesztivál 're:pohár' akciója is, és szerintem érzik a fiatalok, hogy nem illik szemetelni, érzik azt a társadalmi pressziót és tudatos gondolkodást, ami a program mögött áll, látják mindenhol kiírva a tájékoztatókat, és vagy nem mernek szemetelni, vagy - remény szerint - továbbgondolták és megértették az ökotudatosság lényegét" - vélekedett Majsa Dóra.

„Öko-EU"

A 2004-es EU-csatlakozásunk a környezetvédelem terén is többletkötelezettségekkel jár számunkra. Az unió alapító szerződései még nem foglalkoztak a környezetvédelem témájával, sőt a célkitűzések között sem szerepeltek. Csak a hetvenes évektől figyeltek fel erre az EU politikusai - magyarázta Majsa Dóra. 1972-ben kidolgoztak egy komoly cselekvési tervet, azóta a hasonló, környezetvédelemmel foglalkozó dokumentumok száma körülbelül negyvenre nőtt. Így például csatlakoztunk a kiotói egyezményhez, amely 2012-ig rótt ránk feladatokat. Az EU környezetpoltikájában a szubszidiaritás elvét alkalmazza, vagyis meghatároz bizonyos cselekvési irányokat, amiket kötelezően követni kell a tagállamoknak, viszont ezek megvalósítását rájuk bízza. Bár a környezetvédelem globális probléma, az Unió is azt a hitvallást gyakorolja, hogy a regionális szinttől kezdve kell kezeli a kérdést. A Life+ 2007-2013-as program alapján az EU-s költségvetésből különítenek el pénzügyi eszközöket a környezetvédelmi projektek finanszírozásra. Ennek most három főbb része van: a természet és biodiverzitás nevezetű program, a környezetvédelmi politika és irányítás program, illetve az információs kommunikáció - tájékoztatott Majsa Dóra.

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.