Negyvenéves minden idők legszerelmesebb szegedi filmje
Bery Ariba minden lány szerelmes lett egy pillanat alatt, Demjén Ferenc slágerével ma is udvarolnak. Negyven éve hódit a Szegeden forgatott Szerelem első vérig.
Füge, Ágota, Gyula, Lajos bá’, Mamóka: egy tinifilm, amely a nyolcvanas években úgy mutatta be a fiatalok mindennapjait és a tinédzserek szerelmét, ahogyan magyar film addig soha. A film legtöbb jelenetét Szegeden forgatták, de Szentesen és Budapesten is vettek fel jeleneteket. Negyven éve mutatták be a Szerelem első vérig című filmet.
A Szerelem első vérig szegedi bemutatójának két időpontja is lehetett
A Szerelem első vérig hivatalos bemutatója 1986. február 9-én volt a Budapest Kongresszusi Központban, a XVIII. Magyar Játékfilmszemlén. Erről a Délmagyarország másnap rövid hírben számolt be, megjegyezve, hogy a filmet „Szegeden is forgatták”. Arról, hogy a szegediek mikor láthatták először az alkotást, több, egymástól eltérő dátumot találtunk és hallottunk.
A filmnek sok szegedi és szentesi kötődésű szereplője volt. Közülük Károlyi Ferenc – aki saját elmondása szerint „tömeget” játszott – azt írta lapunknak, hogy február 10-én szűk körben Szegeden is levetítették a filmet, de nem moziban, hanem valahol a belvárosban. Bár az emlékek megkoptak, a Kígyó utca 2. alatt működő egykori MTESZ-székház, azaz a Technika Háza lehetett a helyszíne a szűk körű bemutatónak.
Erről hivatalos információt nem találtunk, viszont a Délmagyarország archívumát kutatva az biztos, hogy március közepén az azóta lebontott Fáklya moziban már a nagyközönség is jegyet válthatott a filmre. A Horváth Mihály utcai mozi egyébként a film egyik jelenetében is feltűnik. A film időtállóságát jelzi, hogy azóta többször is visszatért a mozikba.
Hamisítatlan szerelmi történet
A történet főhősei Fügedi Ferenc, azaz Füge és Ágota, a szegedi iparművészeti középiskola érettségire készülő diákjai. Füge elvált szülők gyermeke, festőnek készül, és szaxofonozik a kollégium zenekarában. Ágota egyszer talán régész lesz, addig is szigorú nagymamája és habókos rendőr nagybátyja rendezi az életét. Füge látszólag mindenütt otthon van, valójában azonban ugyanolyan felületes kapcsolat fűzi a szüleihez, mint a haverjaihoz vagy a szaxofonjához. Egy nap beleszeret Ágotába, és ez megváltoztatja az életét, ám amikor feltűnik a lány régi udvarlója, Füge úgy érzi, vége a világnak. A filmben olyan, akkoriban tabunak számító témák kerülnek fókuszba, mint a szexuális élmény vagy az abortusz, helyenként szokatlanul nyíltan bemutatva mindezt a filmvásznon.
Szegedi szerelmi novellából készült a film
A film forgatókönyve Horváth Péter szegedi ifjúsági novellája alapján készült; Dobray Györggyel közösen vitték a történetet a mozivászonra. Horváth Péter saját, szegedi gimnáziumi élményeit írta meg a könyvben, a szerző városhoz való kötődése átszövi a jeleneteket is.
A filmnek kettős fogadtatása volt: a bemutató után gyorsan híre ment a fiatalok körében, és hosszú sorok kígyóztak a mozipénztárak előtt. Közel másfél millió nézője volt a filmnek, ami még napjainkban is kiemelkedő nézettséget jelent.
Amíg a közönség rajongott a filmért, addig a szakma fanyalgott. Több kritikus szerint szirupos, hamis értékeket közvetítő alkotás született, és az sem nyerte el tetszésüket, hogy közönségfilmet készítettek, nem pedig művészfilmet.
Fotó galéria: Negyven éve mutatták be a Szerelem első vérig című filmet
1 - 12
Negyven éve mutatták be a Szerelem első vérig című filmet
←
→
Amatőr színészekből lettek sztárok
A film fiatal szereplői ismeretlen, amatőr fiatalok voltak. A főszereplőt, Berencsi Attilát az utolsó pillanatban találta meg Dobray György, amikor Budapesten, az Almási téri Szabadidőközpontba sétált be próbálni a Pillangó nevű zenekarával. Gyorsan megegyeztek, a találkozás másnapján szerződtették, és a forgatás szinte azonnal elkezdődött. Az idősebb szereplők között viszont feltűnt Galambos Erzsi (Füge anyja), Ujlaki Dénes (Füge apja), Kállay Ilona (Ágota anyja), Kovács Lajos (Ágota nagybátyja, Lajos bá’) és Jászai Joli (Gizike néni, Mamóka). A filmben szereplő fiatalok közül csak kevesen futottak be színészi karriert, és az is többnyire rövid volt.
A siker meghozta a folytatást
Az 1986-ban bemutatott első rész nyitott kérdéseket hagyott a történetben. A válaszokra nem kellett sokat várni: a Szerelem második vérig két évvel később, 1988-ban került a mozikba. Az a történet is a jól ismert helyszíneken játszódott, a forgatások központja Szeged volt. Bár a második rész is hagyott maga után elvarratlan szálakat, sokáig úgy tűnt, nem lesz folytatás. Tizennégy évvel később, 2002-ben azonban a mozikba került a trilógia záró része, a Szerelem utolsó vérig. A cselekmény nagyot ugrott az időben, a film – szakítva a hagyományokkal – a két főszereplő kivételével profi színészek közreműködésével készült. Bár a történet érdekes, és sok lezáratlan kérdésre választ ad, már korántsem hozott akkora sikert, mint az első két epizód.
Egy ország énekli azóta is a főcímdalt
A film zenéjét Dés László írta, a legismertebb dal, a film címével azonos főcímdal előadója Demjén Ferenc volt. Ez a dal a mai napig szerepel a rádiók lejátszási listáin, a bulikban pedig azóta is a szerelem egyik himnusza. Szinte hihetetlen, és egy ilyen, zenével átszőtt film esetében ma már elképzelhetetlen, de a dalok csak nagyon nehezen kerültek lemezre. Hiába lett volna rá igény, az akkori Hanglemezkiadó Vállalat, a Hungaroton vezetése nem tartotta érdemesnek a kiadást. Az egykori rádiós, Boros Lajos döntése volt ez, aki később beismerte, hogy hibázott. Végül a film forgalmazója, a Mafilm döntött úgy, hogy kislemezen kiadja a legnépszerűbb dalokat. Ezer példány készült, amely gyakorlatilag egy órán belül elfogyott a boltok polcairól. A rádiók játszották a film zenéit, de a lemez csak hosszú hónapokkal a bemutató után került a lemezboltokba.
