A rakétákon túl: az augusztus 20-i tűzijáték kalandos története
Kevés ünnepi látványosság forrt úgy össze egy nemzeti nappal, mint az augusztus 20-i tűzijáték Szent István ünnepével. Évről évre százezrek nézik a Duna partján, több millióan a képernyőkön át, ahogy a rakéták beragyogják az ország egét. Pedig ez a mára ikonikus esemény sokkal régebbre nyúlik vissza, mint hinnénk – és története messze nem volt mindig zavartalan - írta meg az Origo.
Az augusztus 20-ai ünnep eredete egészen 1083-ig nyúlik vissza, amikor Szent Istvánt szentté avatták. A katolikus egyház már évszázadokkal ezelőtt kiemelt ünnepként tisztelte ezt a napot, és Mária Terézia uralkodása alatt a hívek számára hivatalosan is munkamentes nappá vált. 1891-ben I. Ferenc József idején pedig a magyar országgyűlés is elismerte munkaszüneti napként.
A modern ünneplés látványos formája, a tűzijáték, először 1829-ben bukkan fel a forrásokban, míg az első igazán nagy eseményt 1835-ben a Városligetben rendezték.
A szabadságharc leverése után azonban hosszú időre eltűntek a nagyobb megemlékezések, így a tűzijáték is csak 1860-ban tért vissza – botrányos körülmények között. A Szigetvár ostromát szimbolizáló rakétákat biztonsági okokból lefújták, mire a tömeg feldühödött és a tűzmestereket is megtámadta.
A trianoni békeszerződés után az addig inkább vallási ünnep új, nemzeti tartalmat is kapott. 1927-től újraéledtek a tűzijátékok, és a többnapos látványosságok a magyarság egységének ünnepévé váltak – nemcsak az ország határain belül, de a külhoni magyar közösségek körében is.
A legnagyobb jelentőségű ünnepségre 1938-ban került sor, Szent István halálának 900. évfordulóján, amelyet országgyűlési törvényben is megörökítettek.
A II. világháború alatt a tűzijáték évekre lekerült a napirendről. 1941-ben tragikus baleset történt: a Kioszk étteremben tárolt pirotechnikai anyag felrobbant, az épület leégett, az ünnepség pedig elmaradt. A háború végéig már nem is rendeztek tűzijátékot.
A kommunista hatalom idején az ünnep tartalma teljesen megváltozott. 1949-től augusztus 20. az új szovjet mintájú alkotmány ünnepe lett, és a vallási tartalmat teljesen kiszorította az ideológiai propaganda.
Bár a munkaszüneti nap megmaradt, a Szent Jobb-körmeneteket betiltották, és a tűzijátékot is csak időnként rendezték meg. 1954-ben például áttették április 4-re, az úgynevezett „felszabadulás napjára”. Az 1956-os forradalom után minden pirotechnikai eseményt betiltottak.
A tűzijáték igazi visszatérése 1966-ra tehető, amikor a Kádár-korszak már az ünneplés szórakoztató oldalát kezdte hangsúlyozni. A Duna fölötti vízi- és légi parádék, a hajófelvonulások és a mesterségek ünnepe új színt vittek a rendezvénysorozatba.
Az azóta eltelt évtizedekben a budapesti augusztus 20-i tűzijáték már nemcsak a magyarok, hanem külföldi turisták számára is hatalmas vonzerőt jelent.
Az ünnepi fényjáték egyetlen komoly megszakítását a közelmúlt hozta: 2020-ban, a koronavírus-járvány idején, a tűzijátékot biztonsági okokból törölték. De a hagyomány túlélte ezt is.
