A rakétákon túl: az augusztus 20-i tűzijáték kalandos története
Augusztus 20. Magyarország egyik legjelentősebb állami ünnepe. A naphoz évszázadok óta látványos programok kapcsolódnak, közülük is a legnépszerűbb a tűzijáték.
Kevés ünnepi látványosság forrt úgy össze egy nemzeti nappal, mint az augusztus 20-i tűzijáték Szent István ünnepével. Évről évre százezrek nézik a Duna partján, több millióan a képernyőkön át, ahogy a rakéták beragyogják az ország egét. Pedig ez a mára ikonikus esemény sokkal régebbre nyúlik vissza, mint hinnénk – és története messze nem volt mindig zavartalan - írta meg az Origo.
Az augusztus 20-ai ünnep eredete egészen 1083-ig nyúlik vissza, amikor Szent Istvánt szentté avatták. A katolikus egyház már évszázadokkal ezelőtt kiemelt ünnepként tisztelte ezt a napot, és Mária Terézia uralkodása alatt a hívek számára hivatalosan is munkamentes nappá vált. 1891-ben I. Ferenc József idején pedig a magyar országgyűlés is elismerte munkaszüneti napként.
A modern ünneplés látványos formája, a tűzijáték, először 1829-ben bukkan fel a forrásokban, míg az első igazán nagy eseményt 1835-ben a Városligetben rendezték.
A szabadságharc leverése után azonban hosszú időre eltűntek a nagyobb megemlékezések, így a tűzijáték is csak 1860-ban tért vissza – botrányos körülmények között. A Szigetvár ostromát szimbolizáló rakétákat biztonsági okokból lefújták, mire a tömeg feldühödött és a tűzmestereket is megtámadta.
A trianoni békeszerződés után az addig inkább vallási ünnep új, nemzeti tartalmat is kapott. 1927-től újraéledtek a tűzijátékok, és a többnapos látványosságok a magyarság egységének ünnepévé váltak – nemcsak az ország határain belül, de a külhoni magyar közösségek körében is.
A legnagyobb jelentőségű ünnepségre 1938-ban került sor, Szent István halálának 900. évfordulóján, amelyet országgyűlési törvényben is megörökítettek.
A II. világháború alatt a tűzijáték évekre lekerült a napirendről. 1941-ben tragikus baleset történt: a Kioszk étteremben tárolt pirotechnikai anyag felrobbant, az épület leégett, az ünnepség pedig elmaradt. A háború végéig már nem is rendeztek tűzijátékot.
A kommunista hatalom idején az ünnep tartalma teljesen megváltozott. 1949-től augusztus 20. az új szovjet mintájú alkotmány ünnepe lett, és a vallási tartalmat teljesen kiszorította az ideológiai propaganda.
Bár a munkaszüneti nap megmaradt, a Szent Jobb-körmeneteket betiltották, és a tűzijátékot is csak időnként rendezték meg. 1954-ben például áttették április 4-re, az úgynevezett „felszabadulás napjára”. Az 1956-os forradalom után minden pirotechnikai eseményt betiltottak.
A tűzijáték igazi visszatérése 1966-ra tehető, amikor a Kádár-korszak már az ünneplés szórakoztató oldalát kezdte hangsúlyozni. A Duna fölötti vízi- és légi parádék, a hajófelvonulások és a mesterségek ünnepe új színt vittek a rendezvénysorozatba.
Az azóta eltelt évtizedekben a budapesti augusztus 20-i tűzijáték már nemcsak a magyarok, hanem külföldi turisták számára is hatalmas vonzerőt jelent.
Az ünnepi fényjáték egyetlen komoly megszakítását a közelmúlt hozta: 2020-ban, a koronavírus-járvány idején, a tűzijátékot biztonsági okokból törölték. De a hagyomány túlélte ezt is.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
