Történelemből érettségiznek ma a diákok – új formában vizsgáznak
Ma több mint 81 ezer diák tesz történelem érettségit közép- és emelt szinten, a hangsúly pedig az elemző gondolkodáson van.
A 2025-ös tavaszi érettségi harmadik napján a történelem tantárgy került sorra, amely közel 81 300 diákot érint – középszinten 72 834-en, emelt szinten 8484-en vizsgáznak. A hétfői magyar nyelv és irodalom, valamint a keddi matematika után a történelem írásbeli vizsgája következik, amely az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint idén is két részből áll, és tartalmilag megújult formában kér számon tudást.
A vizsga középszinten 180 perces, ahol a diákok maguk dönthetik el, milyen sorrendben és mennyi időt fordítanak az I. (rövid feladatok) és II. (esszék) részre. Emelt szinten az első részre 100, a másodikra 140 perc áll rendelkezésre – itt az időbeosztást szintén a vizsgázók határozhatják meg.
A feladatsorban rövid, tömör válaszokat igénylő kérdések, valamint esszék szerepelnek. Középszinten két esszét kell megírni: egy rövidet az egyetemes történelemből (100–130 szó), és egy hosszút a magyar történelemből (210–260 szó).
A választott esszéknek különböző korszakokra kell vonatkozniuk: az egyik az ókortól 1849-ig, a másik 1849 utáni időszakhoz kötődik.
Emelt szinten három esszét kell írni: egy rövidet (110–130 szó) az egyetemes történelemből, egy hosszút (240–290 szó) a magyar történelemből, valamint egy komplex esszét (290–340 szó), amely bármely korszakot feldolgozhat az ókortól napjainkig.
A vizsga kiemelten figyel a kronológiai tájékozódásra, a történelmi fogalmak pontos használatára, valamint a források elemzésére.
Az esszék értékelésénél tartalmi és nyelvi szempontokat is figyelembe vesznek – nem logikus mondatokért, vagy súlyos helyesírási hibákért legfeljebb két pont vonható le.
A cél idén sem csupán a tények felmondása, hanem az önálló gondolkodás és a történelmi összefüggések felismerése. Az új vizsgaforma így már nemcsak a lexikális tudásra, hanem a diákok kritikai gondolkodására is nagy hangsúlyt fektet.
