Még ma ülésezik az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága
Szerdán 10 órától összeül az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága, ahol – lapértesülések szerint – napirendre kerülhet az Ukrajnával összefüggő kémbotrány is, amely az elmúlt napok egyik legsúlyosabb külpolitikai és belbiztonsági ügye lett.
Mint ismert, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) május 9-én közölte: két, szerintük Magyarországnak dolgozó kémet fogtak el, akik Kárpátalján ukrán csapatmozgásokat figyeltek meg.
A vádakra válaszul a magyar külügy azonnal reagált: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter még aznap kiutasított két, diplomáciai fedésben dolgozó ukrán hírszerzőt Ukrajna budapesti nagykövetségéről.
Az ügy kiemelt figyelmet kapott kormányzati szinten is: kedden Orbán Viktor vezetésével összeült a Védelmi Tanács, amely a miniszterelnök tájékoztatása szerint egyhangú álláspontra jutott:
Ukrajna összehangolt lejárató kampányt indított Magyarország ellen, hogy ellehetetlenítse a Voks 2025 véleménynyilvánító szavazást.
Orbán Viktor szerint az akció célja a magyar kormány és különösen a Magyar Honvédség hiteltelenítése, ráadásul az ukránok ehhez magyarországi kapcsolataikat is felélesztették, egy magyar ellenzéki párt közreműködésével.
A miniszterelnök úgy fogalmazott:
Egy magyar ellenzéki párt tevékeny szerepet vállalt egy ukrán titkosszolgálati akcióban. Erre emberemlékezet óta nem volt példa.
A titkosszolgálati aktivitás ezzel várhatóan nem ér véget – tette hozzá Orbán –, hiszen a kormány arra számít, hogy a Voks 2025 lezárásáig további hasonló akciók jöhetnek, de a magyar szolgálatok készen állnak ezek kezelésére.
A kormány eltökélt abban, hogy a szavazást „végigvigye”, mert – idézve a miniszterelnök szavait – „sem Brüsszel, sem Kijev nem dönthet a magyarok feje felett”.
A botrány egyik fontos előzménye Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy tavaly áprilisi leváltása volt, akit Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter mentett fel vezérkari főnöki tisztségéből. Bár a váltás indoklását sokáig nem hozták nyilvánosságra, később kiderült, hogy az altábornagy kettős kommunikációt folytatott: jelentéseiben a kormány háborúellenes álláspontját tükrözte, miközben a NATO fórumain Ukrajna-barát megszólalásokat tett, rendszeresen a „Slava Ukraini” (Dicsőség Ukrajnának) kifejezéssel zárva felszólalásait.
A belpolitikai feszültséget csak fokozta, hogy Magyar Péter múlt csütörtökön közzétett egy hangfelvételt, amelyen a honvédelmi miniszter arról beszél, hogy a kormány szakít a jelenlegi béketevékenységgel és ütőképes hadsereget kíván építeni. A felvételt Magyar Péter „az Orbán-kormány őszödi beszédeként” jellemezte.
