
A szentatyáról és Ukrajna uniós csatlakozásáról is beszélt a miniszterelnök.
Orbán Viktor miniszterelnök péntek reggel a Kossuth Rádió műsorában értékelte Ferenc pápa örökségét, az orosz–ukrán háborús helyzetet és Ukrajna uniós csatlakozásának lehetséges következményeit Magyarország számára. A kormányfő hangsúlyozta: ha Ukrajnát felvennék az Európai Unióba, annak súlyos gazdasági és társadalmi következményei lennének, amelyek több százezer magyar családot érintenének.
A beszélgetés elején a miniszterelnök megrendülten emlékezett meg Ferenc pápáról, aki húsvét hétfőn hunyt el. Mint mondta, a szentatya „a béke embere volt”, aki következetesen kiállt a háború ellen – hasonlóan Magyarországhoz és a Vatikánhoz. Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy Ferenc pápa kiállása természetfeletti súlyt adott a béke szavának, és bár támadások érték, sosem engedett a háborúpárti nyomásnak.
A kormányfő kitért a pápa Magyarországhoz fűződő kapcsolatára is. Felidézte, hogy Ferenc pápa kétszer is ellátogatott hazánkba, egyszer pedig Csíksomlyóra, és mint mondta, „érződött a keresztény közösség és a nemzeti alapú szimpátia is” a találkozásaik során.
A következő pápa személye – tette hozzá – kiemelt fontosságú hazánk számára, hiszen a magyar katolikus egyház számos területen játszik meghatározó társadalmi szerepet.
Orbán Viktor az orosz–ukrán háborúval és Ukrajna uniós csatlakozásával kapcsolatban is kifejtette véleményét. Úgy fogalmazott: Európában háborús pszichózis uralkodik, amelyből ki kellene lépni. Ukrajna helyzete az Egyesült Államok támogatása nélkül – szerinte – fenntarthatatlan. A miniszterelnök elutasította azokat a brüsszeli és ellenzéki kezdeményezéseket, amelyek szerint Magyarországnak több tízmilliárd forintot kellene befizetnie Ukrajna támogatására.
Különösen aggasztónak nevezte a kormányfő azt, hogy Brüsszel célul tűzte ki Ukrajna felvételét 2030-ig. Mint fogalmazott,
ha Ukrajnát felvennék, és ezzel jól járnánk, akkor örömmel mondanánk igent,
ám szerinte ez nem így van.
A tagság ugyanis a magyar mezőgazdaság súlyos zsugorodásához, a bérek leszorításához és a teljes foglalkoztatottság megszűnéséhez vezethetne. Az uniós források pedig – egy ilyen forgatókönyv szerint – döntően Ukrajnába áramlanának, miközben Magyarország nettó befizetővé válna.
Orbán Viktor figyelmeztetett: nem szabad megvárni, hogy Ukrajna csatlakozási folyamata visszafordíthatatlanná váljon. A Voks 2025 véleménynyilvánító szavazás jelentőségét is ebben látja: most még van lehetőség kimondani, hogy a magyar emberek elutasítják Ukrajna uniós csatlakozását.
A miniszterelnök ismét bírálta a brüsszeli politikai vezetést és az ellenzéki pártokat, akik – szerinte – az ország érdekei ellen dolgoznak. Példaként hozta fel Kollár Kinga kijelentéseit, amelyek szerint az Európai Parlamentben az a cél, hogy Magyarország ne kapjon uniós forrásokat. Ezt elfogadhatatlannak nevezte, és hangsúlyozta: a magyar emberek életszínvonalának javításáért minden nap dolgozni kell.
Orbán Viktor szerint Magyarországnak joga van az uniós forrásokra, amelyekből már 13 milliárd eurót sikerült lehívni. A források segítségével növelték például a pedagógusbéreket is. Mint mondta, „ez a pénz meg fog érkezni”, és úgy hozzák haza, hogy közben megőrzik hazánk függetlenségét.
Végezetül a kormányfő a Tisza Párt és a Néppárt viszonyára is kitért, és hangsúlyozta: Brüsszel a magyar szuverenitás felszámolására készül. Ha a Tisza Párt hatalomra kerül, szerinte Magyarország hosszú időre elveszítheti függetlenségét, és ismét „gyarmati sorba” kerülhet - zárta gondolatait a miniszterelnök.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.