Eddig civódtak az óraátállítás kérdésével, most kiderült, mi lesz

A tagállamok nem tudnak megegyezni, hogy a téli vagy a nyári időszámítás maradjon. Ezért az Európai Bizottság visszavonta ezzel kapcsolatos javaslatát, így előreláthatóan nem lehet megszüntetni az óraátállítást- írja a Világgazdaság.

Az uniós tagállamok már évek óta nem tudnak megegyezni arról, hogy a téli vagy a nyári időszámítás maradjon érvényben. Bár az Európai Parlament már 2019-ben támogatta az óraátállítás megszüntetését, a tagállamokat tömörítő tanács nem tudott közös álláspontra jutni, így a jelenlegi rendszer egyelőre változatlan marad.

Évtizedek óta velünk van az óraátállítás

Az óraátállítás eredetileg az energiafogyasztás csökkentésére szolgált, először az első világháború idején vezették be, majd az 1970-es évek energiaválsága alatt tért vissza. Az Európai Unió az 1980-as években egységesítette a gyakorlatot a belső piac működésének megkönnyítése érdekében, a jelenlegi szabályozás pedig 2001 óta van érvényben. Minden országban március és október utolsó vasárnapján állítjuk az órákat. 

Bár az óraátállítás eredeti célja ma már kevésbé releváns, és egyre több tanulmány mutat rá a negatív hatásaira, a tagállamok közötti nézeteltérések miatt a rendszer változatlan marad. Egy összehangolatlan átállás pedig tovább bonyolíthatná Európa időzónáit, ezért sincs egyelőre napirenden a kérdés.

Egyre közelebb a nyári időszámítás

Jövő vasárnap, azaz március 30-án esedékes a következő óraállítás. Ekkor az órákat hajnali 2-kor 3-ra kell előreállítani.

Egyre többet tudunk arról, hogy milyen sok ártalmat okoz

Szakértők szerint az óraátállítás negatív hatással van az emberek alvásmintázatára és általános egészségi állapotára. A szervezet belső biológiai óráját, ami különböző fizikai és mentális hatásokat eredményezhet. 

• Alvászavarok és fáradtság – Az átállás miatt sokan nehezebben alszanak el vagy ébrednek fel, ami nappali fáradtsághoz, koncentrációs problémákhoz és csökkent teljesítményhez vezethet.
• Hangulatingadozás és stressz – A megváltozott alvási ciklus növelheti a stresszt és ingerlékenységet okozhat, sőt egyeseknél akár depressziós tüneteket is felerősíthet.
• Egészségügyi kockázatok – Kutatások szerint az óraátállítást követő napokban megnő a szívrohamok, a stroke és egyéb szív- és érrendszeri problémák kockázata. Az alvásritmus felborulása az immunrendszer működésére is negatív hatással lehet.
• Baleseti kockázat – Az átállás utáni napokon megnőhet a közlekedési és munkahelyi balesetek száma, mert sokan fáradtabbak és figyelmetlenebbek.