Nem „csupán” a várakozásokhoz képest lett kedvezőbb a 2024-es infláció. 2024-ben visszatért az MNB által kívánatosnak tartott 2–4%-os célsávba az infláció: a fogyasztói árak összességében és a nyugdíjasok fogyasztóiár-indexe egyaránt 3,7%-kal emelkedett - írja Mandiner.
Ha a tavalyi évet értékeljük, ki kell emelnünk, hogy az év elején még jóval nagyobb inflációt várt mindenki. A 2023. szeptemberi MNB-inflációs jelentés még 4–6%-os éves inflációt vetített előre 2024-re.
Ezért is született az a döntés, hogy a kormány tavaly 6%-kal emelje a nyugdíjakat.
Jelenleg még csak a január–októberi kereseti adatok állnak rendelkezésünkre. Az év első tíz hónapjában 13,6%-kal nőtt a bruttó átlagkereset. Hasonló, esetleg kissé alacsonyabb érték várható éves átlagban is. Biztosnak látszik, hogy a tavalyi reálkereset-növekedés megközelíti a 10%-ot, 9% fölött lesz. Ezzel 1992 óta a harmadik legnagyobb reálkereset-növekedést sikerült elérnünk (a legnagyobb 2002-ben 12,3% volt, a második 2017-ben 10,3%).
Az MNB a legutóbbi, decemberi inflációs jelentésében 3,3–4,1%-os inflációt valószínűsít idénre, tehát az áremelkedés éves üteme várhatóan tovább mérséklődik. Az Európai Unióban jelenleg csupán az eurozóna 20 országának decemberi inflációs adatai ismertek. Az eurozóna 2024-ben 2,4%-os inflációt szenvedett el,
ami meghaladja a kívánatos szintet, hiszen az eurozóna esetében a cél az, hogy 2% alatt tartsák a fogyasztói árak emelkedését. Az eurozóna 2020 óta nem tudott visszatérni a célsávjába.
A Mandiner cikkének szerzője a miniszterelnöki főtanácsadó, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézetének munkatársa. A teljes cikk IDE kattintva érhető el.
Nyitókép: Depositphotos
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.