A Homokhátság vízvisszapótlására 1700 milliárdot fordítana a kormány

1700 milliárd forintos, kormányzati beruházás keretében valósulhat meg a Homokhátság vízvisszapótlása - tudta meg a BAON. A térség vízkészletét elsősorban a Dunából pótolnák, de a Tiszából is emelnek majd ki vizet. 

Az első ütem tervezése már befejeződött

Lezsák Sándor országgyűlési képviselő kezdeményezésére már a 2016-os súlyos belvízhelyzet után 2019-ben elindultak a Homokhátság elsivatagosodásának megakadályozására irányuló törekvések - hívta fel a figyelmet Lenkei Róbert, a Duna-Tisza Közi Homokhátsági Térségi Fejlesztési Tanács elnöke. Hozzátette, mivel az elmúlt években jelentősen megemelkedett a Duna–Tisza közén az aszállyal sújtott területek nagysága, a kormányzattal közösen számos erőfeszítés, olykor erőn felüli intézkedés történt a nehéz helyzet megállítására és visszafordítására.

Kiemelte, 2020 végén kormánydöntés született arról, hogy a vízügy 1,7 milliárd forintot kap a Homokhátság vízpótlásának a megtervezésére. Első körben az első ütemre. A következő évben újabb 4,5 milliárd forintot biztosított a kormány arra, hogy a teljes területre elkészüljenek a tervek, ezeken még dolgoznak a szakemberek. Az első ütem tervezése befejeződött, elkészültek az engedélyes kiviteli tervek. A kormány – jelezve az ügy fontosságát – ezt a beruházást kiemelt kormányzati beruházásnak minősítette. 

Már készül a vízvisszapótlás mórahalmi mintaprojektje

– mondta korábban Mihálffy Béla, Szeged és a Homokhátság országgyűlési képviselője. Kiemelte, már zajlik Mórahalmon egy beruházás, ami a Tisza folyó vízkészletére alapozva kívánja megoldani a térség vízpótlását. A projekt utolsó szakaszát az idei költségvetés is tartalmazza. 

Nagy István agrárminiszter 2024 végén úgy fogalmazott a projektről, hogy ez a fejlesztés lehetővé teszi 5500 hektár mezőgazdasági terület öntözését. A kiemelő mű korábban elkészült a kormány 2,1 milliárd forintos támogatásából, a kijuttatási rendszer pedig vidékfejlesztési forrásokból valósult meg. A miniszter akkor hozzátette, már csak néhány kilométernyi csővezeték lefektetése hiányzik.

Az EU nem tartja fontosnak a Homokhátság vízvisszapótlását

Lenkei Róbert azt is elmondta, amikor elkezdődött a tervezés, jó esély volt arra, hogy a magyar kormány uniós támogatást vehet igénybe. Azonban az Európai Unió nem tartotta a Homokhátság támogatását fontos célnak. Ezért a magyar kormány úgy látja, hogy saját forrásból kell megvalósítani a több mint 1700 milliárd forintos beruházást. 

A Fejlesztési Tanács elnöke hangsúlyozta, a Homokhátság vízutánpótlása elsősorban a Dunából való vízkiemeléssel valósítható meg. A Homokhátság tetejére azonban nem egyszerű a vizet eljuttatni, hiszen vannak olyan helyek, ahol több mint 50 méter a szintkülönbség a Duna és a terület legmagasabb pontja között. Olyan komoly szivattyúkra van szükség, amelyek másodpercenként több ezer köbméter vizet pumpálnak majd a területen található csatornákba. 

Az egyik vízkivételi pont Fajsz magasságában lesz, itt másodpercenként 18 ezer liter vizet emelnek ki a Dunától, amelyet többek között a kéleshalmi és a kunfehértói tározóba juttatnak, ahonnan eljut a Dong-éri és a környező csatornákba. 

A Tiszára is terveztek két vízkivételi pontot. Az egyik Nyárlőrinc–Tiszaalpár, a másik Lakitelek–Szentkirály területére másodpercenként összesen 5000 liter vizet juttat majd a térségbe. A tervek szerint Lakitelek, Tiszaalpár és Nyárlőrinc határában egy 120 hektáros víztározót is létesítenek majd. Mindezek kivitelezése a tervek szerint 84 milliárd forintba kerül. 

Az egyik Nyárlőrinc–Tiszaalpár, a másik Lakitelek–Szentkirály területére másodpercenként összesen 5000 liter vizet juttat majd a térségbe. A tervek szerint Lakitelek, Tiszaalpár és Nyárlőrinc határában egy 120 hektáros víztározót is létesítenek majd. Mindezek kivitelezése a tervek szerint 84 milliárd forintba kerül. 

Lenkei Róbert azt is hozzátette, a folyókból való vízkivétel segítségével a térségben újra megtelnek a csatornák, erek, patakok vízzel, ezáltal pedig újra helyre állhat a vizes élőhelyek ökoszisztémája.  

A fejlesztési tanácsi elnöktől azt is megtudta a BAON, hogy a Lakitelek, Nyárlőrinc, Szentkirály és Tiszaalpár környéki gazdák már öntözési közösségeket is létrehoztak, amelyek működése az összehangolt, takarékos vízhasználatot segíti majd.