Számos dologban megváltozik életünk holnaptól

A Világgazdaság összeszedte a legfontosabb tudnivalókat a szerdától életbe lépő változásokról.

A Világgazdaság rögtön a legkellemetlenebb hírekkel kezdi cikkét, ugyanis nem kezdődik az új év drágulás nélkül. Egy évvel ezelőtt az üzemanyagárak jelentős emelkedése borzolta a kedélyeket, miután az unió szabályoknak való megfelelés jegyében a kormány 40 forinttal emelte a benzin és gázolaj jövedéki adóját. Ekkora drágulásra ezúttal nem kell számítani, de így sem maradunk áremelés nélkül: január elsejétől 10-11 forintos üzemanyagár emelkedést okoz önmagában az, hogy hatályba lép a kormány inflációkövető adóemelése.  

2025. január elseje: így drágulnak az üzemanyagárak

A benzin esetében a jövedéki adó 153-ról csaknem 159-re, a gázolajnál 143-ról csaknem 149 forintra nő, és a jövedéki adót még a 27 százalékos ÁFA is terheli, így az adóemelés hatása nagyobb. Mivel 70-80 dollár között mozoghat 2025-ben az európai piacon mérvadó Brent olaj ára, ezért a holtankoljak.hu ügyvezető igazgatója, Bujdosó Eszter szerint

Az említett infláció követő adóemelés leginkább az autósoknak fog fájni jövőre, ugyanis a benzin és a gázolaj mellett:

• a regisztrációs adó (személygépkocsikra és motorkerékpárokra fizetendő);
• a gépjárműadó;
• a cégautóadó (2026-tól);
•  és gépjármű és pótkocsi visszterhes vagyonátruházási illetéke (átírási illeték) is emelkedik.

Szintén nem ússzák meg a dohányosok, a cigaretta jövedéki adója ezer szálanként 32 300 forintra emelkedik januártól, ez 9,5 százalékos drágulást jelent az idei értékhez képest. 

Nem lesz olcsó mulatság a bankolás sem

Január elsejétől emelkednek a bankolás költségei is, miután augusztusban a kormány a másfélszeresére emelte a tranzakciós illetéket. Ennek hatása csak azért nem jelent meg idáig, mert 2024. december 31-ig díjemelési stopot rendelt el. Az elmúlt hónapokban mindenesetre egymás után jelentették be a pénzintézetek, hogy a moratórium után áthárítják az ügyfelekre a megemelkedett költségeket: 

1. Az OTP Bank a lakossági bankszámláknál a tranzakciós díj emelésének megfelelő mértékű, 0,15 bázispontos díjemelésre készül január elsejétől az átutalásoknál. Így bankon belül, más ügyfél számlájára a korábbi 0,3 helyett 0,45 százalék, bankon kívül pedig 0,35 százalék helyett 0,5 százalékos díjat alkalmaz majd a pénzintézet a legtöbb számlacsomagjánál. A legnagyobb hazai bank a korábbi maximális díjmértékeket is jelentősen megemelte. Egy bankon kívülre indított forint átutalásnál az eddigi 14 522 forint helyett 25 ezer forint lesz a maximum.
2.  A második legnagyobb banknak számító MBH Bank szintén 0,15 százalékkal, maximum 14 000 forinttal emeli az átutalások és a csoportos beszedések díját, így 100 000 forint átutalása esetén 150 forinttal többet kell fizetni majd januártól az eddigi 300 forint helyett, összesen tehát már 450 forintot.
3. Az UniCredit Bank az átutalásokra, csoportos beszedésekre 0,134 százalékos könyvelési díjat vezet be.
4. A Raiffeisen talált egy legális kiskaput: lezárta eddigi díjcsomagjai igényelhetőségét, és helyettük egyetlen új díjcsomagot vezet be a már emelt illetékmértékkel és egyidejűleg a jövő év eleji inflációs díjemeléssel.

Emelkednek az autópályadíjak 2025-ben is

Nemcsak az üzemanyagoknál, hanem az autópályadíjaknál is fel kell készülni az áremelésekre. Szabály szerint a január–augusztus közötti infláció alapján számítják a magyar útdíjak következő évi árváltozását is. A Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. (NÚSZ) már szeptemberben ennek alapján hirdette meg a 2025-ös autópályamatrica-árakat. Ezek a következők: 

• a D1 kategóriában a heti, 10 napos jogosultság 6400 forintról 6620 forintra,
• az éves 57 260 forintról 59 210 forintra,
• a vármegye matrica pedig 6600 forintról 6890 forintra emelkedik.

Ez tehát 3,4 százalékos drágulást jelent. A pótdíjnál hasonló a helyzet. A pótdíj 2024. szeptember 1-től hatályos mértéke 60 napon belüli fizetés esetén 25 770 forint, 60 napon túli fizetés esetén már 88 750 forint. Ez változik 2025 januárjától 26 640, illetve 91 780 forintra.

A béremelések éve lehet 2025

Szerencsére nem csak az élet drágul Magyarországon, hanem a vásárlóerő is, ugyanis minden jel arra utal, hogy 2025 a béremelések éve lehet a magyar gazdaságban, miközben az infláció tovább mérséklődhet, legalábbis a kormány várakozása szerint az idei 3,7-3,8 százalék után 3,2 százalékra.

Minden évben a legfontosabb döntés bérpolitikai szempontból a minimálbér és a garantált bérminimum-emelése, ami Magyarországon közvetlenül egymillió főt, valójában a bértorlódáson keresztül sokkal többet, 2 millió főt érint. Ráadásul egy komplex, hároméves megállapodást kötöttek a munkaadók és a szakszervezetek.

Az alku része, hogy a minimálbér jövőre kisebb ütemben, 9 százalékkal emelkedik, majd 2026-ban és 2027-ben, amikor a gazdasági helyzet kedvezőbb lesz, 13, illetve 14 százalékkal. A megállapodás értelmében a minimálbér 2025. január elsejével bruttó 290 800 forintra, a garantált bérminimum pedig 7 százalékkal, bruttó 348 800 forintra emelkedik.

A minimálbér-alku alapján 2025-ben jó eséllyel az elmúlt évek bérdinamikájánál alacsonyabb lehet a hazai bérkiáramlás, ami valahol 8-9 százalék között alakulhat. A 3-4 százalék közötti inflációval számolva ez 4-5 százalékos reálbér-emelkedést vetít előre.

Lényeges az is, hogy az állami szférában is elkezdődnek vagy folytatódnak a bérfejlesztések januárban:

1. a 2024-es átlagos 32,2 százalékos emelés után 2025-ben a pedagógusok fizetése 21,2 százalékkal növekedhet, amivel a tanári átlagér pedig bruttó 844 ezer forint lesz. 
2. a  2025-ös költségvetés céltartalékában 675 milliárd forintot különített el a kormány bérfejlesztésekre, amiből finanszírozza a vízügyi ágazatban dolgozók 30 százalékos fizetésemelését. 
3. Ugyancsak belevág a kabinet a bírák és az igazságügyi alkalmazottak bérrendezésébe: 2025-ben a bíró és az ügyészi illetményalap a jelenlegi 566 660 forintól 651 660 forintra emelkedik, ami 15 százalékos emelést jelent egy év alatt.

Közel 240 ezer forint lehet 2025-ben az átlagnyugdíj Magyarországon

Mivel a kormány szerint 2025-ben 3,2 százalékos lesz az infláció, így a nyugdíjak is ennyivel emelkedhetnek. 2024 januárjában az öregségi nyugdíj átlaga 231 ezer forint volt, ez alapján az átlagnyugdíj szintjén az érintettek 7400 forintnyi plusz jövedelemben részesülnek, 

Fontos változás, hogy januártól többen lesznek jogosultak a méltányossági nyugdíjemelésre. Eddig az a nyugdíjas és egyéb nyugdíjszerű ellátásban részesülő kérhette a háromezer és nyolcezer forint közötti összeggel való emelést, akinek a havi járandósága nem érte el a 120 ezer forintot. Az összeghatár az év elejétől 140 ezerre emelkedik, így  emiatt megugorhat majd a kérelmet benyújtók száma.

A 13. havi nyugdíjat továbbra is megkapja minden nyugdíjas, ezt mint mindig februárban kapják készhez a szépkorúak. Az általános nyugdíjkorhatár nem változik, 65 év maradt. Vagyis 2025-ben az 1960. január 1. és december 31. között születettek érik el a nyugdíjkorhatárt.

Jön a munkáshitel 2025 januárjától

Sokat vár a kormány a munkáshiteltől, amelyet 2025 január elsejétől azok a 17 évesnél idősebbek és 26 évesnél fiatalabbak vehetnek majd fel, akik nem jogosultak Diákhitelre és a középiskola elvégzése után nem tanultak tovább, hanem munkába álltak, és legalább heti 20 órában dolgoznak alkalmazottként vagy vállalkozóként. A hitel maximális összege 4 millió forint, a futamideje 10 év, és kamatmentes, ha a fiatal legalább öt évig Magyarországon marad.

A futamidő alatti gyerekvállalás további kedvezményekre jogosít. Az első gyermeknél két évre fel lehet függeszteni a törlesztést, a másodiknál szintén jár ez az engedmény, sőt a fennálló tartozás felét el is engedik, a harmadik gyermek után pedig a teljes tartozást elengedi az állam. A hírek szerint a bankok már decemberben gőzerővel készültek az új támogatott lakossági hitelek mielőbbi bevezetésére.  A Magyar Nemzeti Bank decemberi inflációs jelentésében úgy számolt, hogy csak a munkáshitel becslésük alapján 3,7 százalékponttal emelheti a jövő év végi háztartási hiteldinamikát, aminek következtében a háztartási hitelállomány növekedése 14 százalék körül tetőzhet 2025-ben.

Ismét lesz vidéki otthonfelújítási program

A pénzintézetek emellett a vidéki otthonfelújítási program újbóli elindítását is nagyon várják. A program hasonló lesz a 2021–2022-ben nagy sikert aratott otthonfelújítási támogatáshoz, lényeges különbség azonban, hogy 

 Ők a költségek legfeljebb 50 százalékának megfelelő, de maximum 3 millió forint összegű állami támogatást kaphatnak a felújítási munkálatokra, emellé felvehetnek maximálisan 6 millió forint összegű kedvezményes hitelt is. A hitel kamata viszont már nagyobb  lesz, mint az előző programban volt. Akkor az ügyfeleket terhelő kamat fix 3 százalékos volt, most a kamattámogatás mértéke lesz 3 százalékpont, és az ügyleti kamat az ötéves állampapírok aukciós hozama alapján alakul majd ki Mindez azt jelenti, hogy az ügyfelek várhatóan magasabb, 4-5 százalék közötti kamattal számolhatnak majd, de ez is sokkal kedvezőbb, mintha piaci alapú hitelt vennének fel a felújításokra. A támogatási kérelmeket, vállalkozási szerződéseket és számlákat a Magyar Államkincstárnál elektronikusan vagy személyesen, illetve postai úton lehet benyújtani 2025. január 1. és 2026. június 30. között. 

Családi adókedvezmény, SZÉP-kártya, fiatalok lakhatási támogatása

A kormány tervei szerint két lépésben, előbb 2025 júliustól, majd 2026 januártól, tehát egy éven belül megduplázza a családi adókedvezményt. A duplázódó adókedvezmény 

• az egygyermekeseknek 10 ezer,
•  a kétgyermekeseknek 40 ezer, 
• míg a háromgyermekeseknek 99 ezer forinttal fogja növelni a családi bevételt a jelenlegihez képest.

Fontos eleme a kormány 21 pontos új gazdaságpolitikai akciótervének a fiatalok megfizethető lakhatáshoz való jutásának támogatása. A jelenlegi, évi 450 ezer forintos munkáltatói támogatás megmarad, és azon felül

Fontos újítás, hogy január elsejével a Széchenyi Pihenő Kártya egyenlege felhasználható jövőre lakásfelújításra 50 százalékig, ezen felül a kormány a kialakult online fogyasztói szokásokkal összhangban biztosítja, hogy a SZÉP-kártya a jövőben ne csak fizikai formában kerüljön kibocsátásra, hanem infokommunikációs eszközre is digitalizálható legyen.

Megszűnik a Pénzügyminisztérium és az Ügyfélkapu, új hatóság jön létre

A kormányzati struktúra is átalakul 2025. januárjában, miután eldőlt, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter váltja Matolcsy Györgyöt a Magyar Nemzeti Bank élén márciustól. Mindez azt is jelenti, hogy megkapja az államkassza kulcsát Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, aki így egy gazdasági csúcsminisztériumot fog iránytani. A kibővített jogkörű Nemzetgazdasági Minisztérium januárban egyből egy új hivatalt is létrehoz, ez lesz a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság, aminek a feladata a jövőben a külföldi webshopok által lekövetett online visszaélések visszaszorítása lesz.

Az állampolgárok számára ettől talán lényegibb változás, hogy 

ami lényegében első lépése lesz az állami szolgáltatások teljes körű digitalizációs folyamatának. Helyét ugyanis az Ügyfélkapu+ és a Digitális Állampolgárság, azaz a DÁP veszi át.

Emiatt júliustól nem kell majd okmányirodába mennie annak, aki magánszemélyként Magyarországon forgalomban lévő használt gépjárművet szeretne vásárolni vagy eladni. Az új rendszer használatához mind az autóeladónak, mind a vevőnek rendelkeznie kell államilag jóváhagyott elektronikus aláírással és DÁP-regisztrációval. 

Decemberben pedig eldőlt az is, hogy 2025.január elsejétől Románia belép a schengeni övezetbe, így határellenőrzés nélkül léphetjük már át a román-magyar határt.