Két szegedi, akiket a világ is elismer
Szegediek a Forbes büszkeség listáján
A Forbes 25-ös tehetséglistája nem toplista, nem rangsor, hiszen, mint hangsúlyozzák vannak olyan listák, amelyek félig-meddig szubjektív szempontok alapján, számokkal nehezen megfoghatóan, intuíciók alapján készülnek.
Ez a lista a selfmade tehetségekről szól. 25 név, 25 szakma, 25 életút. Művészek, tudósok, vállalkozók, sportolók, tehetségesek, szorgalmasak, büszkék lehetünk rájuk
- írják.
A selfmade kifejezés olyan személyekre utal, akik saját erejükből, erőfeszítéseikkel és kemény munkájukkal érték el a sikerüket, anélkül, hogy külső segítségre vagy előnyökre támaszkodtak volna. A kifejezés leggyakrabban gazdasági vagy karrierbeli sikerek elérésére vonatkozik, például egy vállalkozó, aki saját cégét indítja és építi fel.
A büszkeségek között most két szegedit is találunk:
Eldugott kutatólaborból a világhírnévig: Karikó Katalin, Nobel-díjas tudós, akit ugyan senkinek sem kell bemutatni, de nézzük miért szerepel a listán:
A ma már valóban világszerte ismert tudós, biokémikus kutató, aki öt–hat éve talán még maga sem gondolta, hogy 2023 decemberében ott ül majd a stockholmi hangversenyteremben, a Nobel-díj átadóján. Kisújszálláson nőtt fel és járt gimnáziumba, majd Szegedre biológia szakra. 1985-ben létszámcsökkentés miatt elküldték a kutatóközpontból, ahol addig dolgozott, ekkor döntött a külföldi folytatás mellett. 2009 óta a Pennsylvaniai Egyetem idegsebészeti osztályának professzora. A tudóstársadalom nagy része nem hitt benne, amikor sokakkal ellentétben a DNS helyett az úgynevezett mRNS terápiás felhasználására koncentrált. Hosszú éveken keresztül, megszállottan kutatott, és bebizonyította, hogy nem a szkeptikusoknak van igaza: felfedezései megalapozták a szintetikus mRNS alapú vakcinák orvosi technológiájának kifejlesztését. Ezek segítségével az emberiség gyors és hatékony választ tudott adni a koronavírus-járványra, de a technológia szintén felgyorsítja az egyéb gyógyszerkutatásokat is, amivel a jövőben más betegségeket lehet majd gyógyítani. 2021-ben felkerült a Time magazin éves listájára, 2023-ban pedig kutatótársaival megkapta a Nobel-díjat.
Szegedről az űrhajósok mellé: Babócs Dóra
Gyerekként nagypapája szerbiai házánál szívesen kémlelte az esti égboltot és a csillagokat. Most nincs még harmincéves, de már beválasztották a világ 25 orvosa közé, akik részt vehetnek az Európai Űrügynökség képzésén, ahol többek között az asztronauták űrsétára való felkészítéséről, a kozmikus sugárzás veszélyeiről szerzett ismereteket. Miután végzett a Szegedi Tudományegyetem orvosi szakán, az űrkutatás fellegvárának számító, a NASA bázisa miatt „space city”-nek is nevezett Houstonba költözött, ahol a Texasi Egyetem klinikai központjában az endovaszkuláris aorta sebészeti program képzésében vesz részt. Emellett az angliai The Open University asztronómia és bolygótudományok szakán tanul. Öt nyelven beszél.
