Franciaország ünnepel: újranyit a Notre-Dame Párizsban

A Notre-Dame újranyitásának sokkja ugyanolyan erős lesz, mint a tűzvészé, de ez a remény sokkja lesz – mondta Emmanuel Macron, Franciaország elnöke, amikor a Notre-Dame de Paris székesegyház újbóli megnyitása előtt megtekintette a felújított katedrálist, amelyről a Le Figaro számolt be. 

– tette hozzá az elnök, emlékeztetve arra, hogy sokan őrültségnek gondolták az újjáépítésre kitűzött ötéves határidőt. 

A Notre-Dame Franciaország egyik büszkesége

A Notre-Dame székesegyház, hivatalos nevén Notre-Dame de Paris, a világ egyik legismertebb gótikus katedrálisa, Párizs szívében, a Szajna bal partján, az Île de la Cité szigetén található. Az épület nemcsak vallási jelentőséggel bír, hanem kulturális és történelmi szempontból is kiemelkedő helyet foglal el Franciaország és Európa történetében. 

A gótikus építészet mesterműve

Notre-Dame francia kifejezés, jelentése: „Mi Asszonyunk”. A székesegyház építése 1163-ban kezdődött Maurice de Sully püspök kezdeményezésére, és több mint 200 évig tartott. A gótika stílusjegyeit mutató katedrális építési munkálatai 1345 körül fejeződtek be. Az épület tervezése és kivitelezése során a gótikus építészet úttörő elemei kerültek előtérbe, a csúcsívek, a támpillérek és a rózsaablakok. A katedrális a klasszikus gótikus stílus jegyeit hordozza, egyedülálló harmóniában ötvözve az építészeti funkcionalitást és az esztétikai szépséget. 

Az épület hangsúlyos elemei közül néhány építészetileg és művészettörténetileg is meghatározó. 

• Külső homlokzat, amelyet két ikonikus torony és egy főbejárat ural, amelyet részletgazdag faragványok díszítenek, bibliai jelenetekkel és szentek alakjaival.
• Belső tér: a hatalmas, oszlopokkal díszített belső tér a gótikus építészet függőleges irányultságát hangsúlyozza, egyúttal spirituális felemelkedést szimbolizálva.
• Rózsaablakok: a katedrális három lenyűgöző rózsaablaka a középkori üvegkészítés mesterműve.
• Orgona: a Notre-Dame orgonája az egyik legnagyobb és leghíresebb a világon.
   

A Notre-Dame évente több millió látogatót vonz, egyaránt szolgálva vallási szertartások és kulturális események helyszíneként. A katedrális látványa ikonikus része Párizs panorámájának.

Franciaország történelmének jelentős színtere a Notre-Dame
 

• 1804-ben Napóleon Bonaparte itt koronáztatta magát császárrá.
• Az 1944-es felszabadulás után itt tartottak hálaadó szertartást Charles de Gaulle vezetésével.

Ez a történelmi helyszín adott otthont tizenhárom francia király – többek között IV. Henrik, XIV. Lajos, Napóleon – és több francia államfő temetésének. Itt tartották többek között Charles de Gaulle, Georges Pompidou és François Mitterrand búcsúztatóját is. 

Párizs gyászolt, súlyos károkat okozott a 2019-es tűzvész

2019. április 15-én este pusztító tűz keletkezett a katedrálisban. Lángok csaptak fel a székesegyház központi tetőszerkezetében, majd azok nem sokkal később átterjedtek a katedrális hátsó részeire, többek között a részben fából készült központi huszártoronyra is. 

 Este 10 óra után már az építmény egyik harangtornyát is elérte a tűz. A tűzoltóknak éjfélre sikerült visszaszorítani a lángokat, a harangtorony és a főszerkezet végül megmenekült. 

Közel 500 tűzoltó vett részt az oltási munkálatokban. A székesegyház közvetlen környezetét kiürítették, több mint ezer embert evakuáltak, a rendőrség és a tűzoltóság pedig lezárta a környező utcákat. Az oltás során egy tűzoltó és két rendőr könnyebb sérüléseket szenvedett.

 A katasztrófa műholdfelvételeken is látható volt.

Nem tudni, mi okozta a tüzet

A tűz a renováláshoz köthető baleset eredménye, nem merült fel a szándékos gyújtogatás gyanúja. A francia hatóságok nem találtak bizonyítékot gyújtogatásra, és a mai napig az tűnik a legvalószínűbbnek, hogy a tűz fellobbanása a torony restaurálási munkálataihoz kapcsolódik. A vizsgálatok eredménye szerint a tüzet egy eldobott cigaretta vagy egy rövidzárlat okozhatta a torony elektromos áramot is használó harangjaiban vagy a munkások által használt liftek egyikében. Ugyan a vizsgálatok a mai napig folyamatban vannak, a hatóságok senkit nem vádoltak meg szándékos gyújtogatással és az is lehet, hogy soha nem sikerül magyarázatot találni a tűz keletkezésének okára. 

A Notre-Dame újjáépítése

Az akkori francia kormány először azt javasolta, hogy a székesegyház XIX. századi tornyát kortárs építészeti elemekkel építsék újjá, és még építészeti pályázatot is kiírtak. Merész és szokatlan ötletek érkeztek a pályázatra. A Notre-Dame külsejének modernizálása és az ehhez kapcsolódó tervek nem váltak népszerűvé, így elvetették ezt az irányt. Végül az a döntés született, hogy a tornyot az eredeti állapotára állítják vissza, vagyis ólommal borított tölgyfakeret készült, tetején egy kereszttel és egy rézkakassal. A középkori padlást és az ősi tölgyfa gerendákból álló rácsot is visszaállították eredeti állapotába.

Ugyan a Notre-Dame tűzvész utáni felújítása jelentős részben befejeződött, a külső felújítások még több évig folytatódnak. Az adományokból fennmaradó mintegy százmillió euró nagyságrendű összeget a tűzvész előtt elhasználódott részek, köztük a sekrestye és a támpillérek helyreállítására fordítják.

A felújítás számokban

A tűzvész után mintegy 840 millió euró érkezett,  mintegy 340 ezer adományozótól a székesegyház felújítására – összegzett a New York Times.

A Notre-Dame renoválásában mintegy 250 cég és nagyjából 2000 munkás és kézműves vett részt, köztük építészek, ácsok, mérnökök, kőfaragók, festők, aranyművesek, templomdíszítők, templomtornyosok, darukezelők, orgonatisztítók és tetőfedők. Többek között ólomüvegablakokat restauráltak, új ólomdíszeket készítettek a tetőn, rönkgerendákat faragtak és tetőgerendákat szereltek be szárazon.

szigorú biztonsági és munkaegészségügyi intézkedések mellett, hogy a mérgező ólomporral való munkát káros hatások nélkül tudják elvégezni. 

Párizs nagyszabású megnyitóval készül 

A hivatalos és egyházi ünnepségre december 7-én, szombaton kerül sor. Először Emmanuel Macron francia elnök mond beszédet a székesegyház előtt, római katolikus méltóságok és a világ minden tájáról érkező politikusok, valamint a felújításhoz hozzájáruló adományozók előtt. A székesegyház ünnepélyes újranyitására több mint 40 állam- és kormányfőt, vallási méltóságot és más tisztségviselőket várnak, köztük Donald Trumpot, az Egyesült Államok megválasztott elnökét. Ferenc pápa nem lesz jelen az eseményen, de – mint Olivier Ribadeau-Dumas, a székesegyház rektor-érseke bejelentette – felolvassák majd Ferenc pápa Párizs érsekének küldött, a francia népnek címzett üzenetét. 

A beszédet követően a párizsi érsek botjával megüti a székesegyház ajtaját, majd egy kórus háromszor elénekli a 121. zsoltárt. 

December 8-án, vasárnap a székesegyházban szentmisét tartanak az oltár felszentelésére. Emmanuel Macron és mintegy 170 püspök érkezik Franciaországból és más országokból, valamint Párizs 106 plébániájának papjai vesznek részt a szertartáson.

Este a nagyközönség számára is tartanak majd szentmisét, ez lesz az első alkalom, hogy a látogatók beléphetnek a felújított székesegyházba.

Az érdeklődők korlátozott számban, távolabbról, óriáskivetítőkön követhetik majd az eseményt.

December 14-ig a vidámpark minden este drónjátékkal, vetítésekkel és tűzijátékkal tiszteleg a katedrális előtt.

A Notre-Dame harangjai is újra megszólalnak Disneylandben. A Disney loves Notre-Dame de Paris címet viselő, Victor Hugo művéből készült ikonikus rajzfilm elemeit felidéző előadás fő éjszakai show első részeként lesz látható – írta a Le Figaro. 

A párizsi Notre-Dame felújításának „titkai”

A Notre-Dame remekművei között szerepel a székesegyház három nagy rózsája, amelyet megkímélt a tűzvész, ahogyan – egy kivétellel – az összes többi ólomüvegablakot is. 

A rózsaablakok

A porral és hamuval borított rózsákat meg kellett tisztítani. Az ólomüvegablakok azonban érintetlenül maradtak, és az elkövetkező években restaurálják őket. Az igényes munkát kívánó műveletekben több üvegműves mester vett részt, akik szaktudását az UNESCO a világ szellemi örökségének részeként tartja számon.

A székesegyház három különleges ablaka az egyetlen olyan középkori, XIII. századból származó ólomüvegablak, amely még mindig a helyén van, annak ellenére, hogy az évek során többször restaurálták őket. Hitelességükről Jean Lafond történész készített teljes körű tanulmányt, amelyet 1959-ben a Corpus Vitrearum-France első kötetében publikált. A 2019-es tragédia után a kutatók a felújítás során finomították ezt az elemzést.

A déli és az északi rózsa átmérője 13 méter. A középkorban a csúcsívek használata felszabadította a falakat a teherhordó szerepük alól, így nagy nyílások keletkeztek, amelyeket az üvegművesek munkáival töltöttek ki. 

Szűz és gyermeke

Az előcsarnok kapuja fölött az 1220 körül készült nyugati rózsa a három rózsa közül a legrégebbi. Átmérője 9,6 méter és sok átdolgozott részt tartalmaz.

Próféta lehajtott fejjel

Az első kör négykaréjos medalionokból áll, amelyek a Krisztus megtestesülését hirdető tizenkét prófétát ábrázolják. Közülük kettő a XIII. századból származik, köztük a lehajtott fejű, sárga és vörös ruhába öltözött próféta.

Az erkölcsök és az erények harca

A felső rész két koronája a vétkek és erények harcát ábrázolja, egy olyan ikonográfiát, amely a nyugati homlokzat központi portáljának szobraira emlékeztet. A hitet egy kelyhet tartva ábrázolják, benne egy zöld kereszttel, míg a gyávaságot egy hátrafelé néző, lóháton ülő alak ábrázolja. 

A Le Figaro látványos animáción, részletesen mutatja be a rózsaablakot, amelyet itt lehet megtekinteni. 

A Notre-Dame orgonája az egyik legnagyobb és leghíresebb 

A Notre-Dame  nagy orgonája a székesegyház nyugati oldalán, a rózsaablak alatt található. 115 valódi regisztere és közel 8000 sípja van, ezzel Franciaország legnagyobb orgonája címet a Grand Orgue de Saint Eustache orgonával osztja meg. A regiszterek számát tekintve a legnagyobb, méretét és a sípok számát tekintve azonban csak a második legnagyobb templomi orgona.

A katedrális jelenlegi nagy orgonája több nagy orgonaépítő egymásra épülő munkájának eredménye. A jelenlegi tok építését François Thierry végezte 1733-ban, 1783-ban François-Henri Clicquot építette át, majd 1868-ban Aristide Cavaillé-Coll módosított ismét rajta. 1960 óta Boisseau restaurálta, 1992-ben a Giroud, Emeriau és Synaptel cégek közreműködésével. A 2019. április 15-i tűzvész megkímélte az orgonát, de jelentős tisztítási és helyreállítási munkálatokra volt szükség.

Borítókép: A párizsi székesegyház homlokzatán végzett fénypróbák az újranyitási ünnepség előkészületei közben Párizsban 2024. december 3-án (Fotó: Laurent Caron / Hans Lucas  AFP)

via Magyar Nemzet