Hírzóna

Átfogó kutatás a magyarországi zeneoktatásról

Átfogó kutatás a magyarországi zeneoktatásról

Kutatás a zeneoktatásról, az újmédia-eszközök használatáról és a zenehallgatási szokásokról

2024. december 10., kedd
Átfogó kutatás a magyarországi zeneoktatásról

Átfogó kutatást készített a Magyar Zenei Tanács a magyarországi zeneoktatásról, az újmédia-eszközök használatáról és a zenehallgatási szokásokról - számolt be róla a Magyar Távirati Iroda.

Zsoldos Dávid, a tanács elnöke, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság támogatásával megvalósult kutatás eredményeit bemutató keddi fórumon, a szegedi Gál Ferenc Egyetem Vántus István Zeneművészeti Szakgimnáziumában elmondta, a kutatás célcsoportja az alap-, közép- és felsőoktatásban résztvevő oktatók és a közép- és felsőoktatásban tanuló növendékek voltak. A felmérésben mintegy ezren vettek részt, a válaszadók több, mint fele napi rendszerességgel, egyharmada heti többször hallgat zenét, szabadidejük egyötödét töltik - jellemzően főtevékenységként - zenehallgatással, főként digitális eszközökön.

Váradi Judit, az MZT elnökségi tagja, a Debreceni Egyetem professzora kifejtette, a zeneművészeti szakgimnáziumok növendékei arról számoltak be, hogy a zenei pálya melletti teljes elköteleződés miatt választották ezt a továbbtanulási irányt, és döntésüket jóval fiatalabban meghozzák, mint a más területen tanulók.

A hangszerüket többnyire saját maguk választották, többen hangszerbemutatókon, koncerteken ismerkedtek meg a különböző hangszerekkel. A pályaválasztásukban a gyermekkori zenei élmények fajsúlyos szerepet játszottak.

A középiskolások úgy látják, minőségi oktatást kapnak, de úgy érzik, a több koncertezési lehetőség javítaná a zeneoktatás hatékonyságát. A sikeres tanulmányokat negatívan befolyásoló tényezők között legtöbben a stresszt és a szorongást említették, ezért fontosnak tartanák a mentális segítséget, a szereplésre felkészítő lelki tréninget - hangúlyozta a professzor.

A zenepedagógusok, a társadalmi elismertség alacsony volta mellett problémaként értékelik a szakmai színvonal romlását, amely egyik okaként az ének-zenei iskolák számának csökkenését jelölték meg.

A diákok lemorzsolódásának hátterében állhat az, hogy a gyerekek gyakran magasabb óraszámban tanulnak szolfézst mint hangszeres zenét. A pedagógusok többsége szerint a szolfézsoktatásra továbbra is szükség van, az egyik megoldás lehet ennek összekapcsolása a hangszeres órákkal - közölte a professzor.

A kutatás eredményeit összefoglaló kiadvány a https://view.publitas.com/papageno-ltd/ujmedia-es-zeneoktatas-2024/ oldalon érhető el.

 

 

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.