A igazságügyi miniszter szerint hatékonyabbá válik a jogrendszer hazánkban

Az elsődleges célunk, hogy egy hatékonyságnövelést hajtsunk végre a bíróságokon, betartva a bírói függetlenséget. Ez a folyamat nem most kezdődött el, hiszen amikor miniszter lettem, elhatároztam, hogy ellátogatok Magyarország mindegyik törvényszékére és ügyvédi kamarájába is. Egyrészt azért, mert jobb, ha nem egy irodából nézve akarjuk a problémákat megismerni, hanem helyben találkozunk velük. Sokáig ügyvéd voltam, és pontosan tudom, hogy ügyvédi szemszögből nagyon sok mindent lehet látni az igazságszolgáltatás működésével kapcsolatban. Ezért tartottam fontosnak, hogy az ügyvédi kamarákkal találkozzam. A másik oldalról pedig a helyi bíróságok látják azt, hogyan működik egy vármegyében a bírósági rendszer. Szeretném megköszönni azt a segítséget, amit helyben kaptam, mert nagyon sok gondolat, szakmai ötlet vetődött fel. Így kialakulhatott a bíróságok működésének hatékonyságára vonatkozó elképzelés. Ezeket egyeztettük a Kúria elnökével, az Országos Bírósági Hivatal elnökével és az Országos Bírói Tanáccsal is, hiszen azt tartottam fontosnak, ha elindítunk egy hatékonyságnövelő intézkedéssorozatot, azt konszenzussal tegyük meg

A legfontosabb eleme egy három lépésből álló béremelés a bíróságokon. A bírók fizetése 2027. január 1-jére el fogja érni a 2,25 millió forintot, ami 48 százalékos béremelést jelent. A bírósági titkárok és fogalmazók – tehát azok a jogászok, akik a bíróságokon dolgoznak, és akikből előbb-utóbb bíró lehet – esetében egy magasabb, 82 százalékos növekedés valósul meg. Azon dolgozók, akik még segítik a bíróságok munkáját, százszázalékos emelésben részesülnek. 

A magyar elnökség legnagyobb eredménye, hogy megközelítést tudott váltani. Általában az európai uniós elnökségnek nem szokott átfogó célja lenni, hanem adott ügyek végigviteléhez kapcsolódó célokat szoktak felállítani. A magyar elnökség jelentősen eltér ettől, és talán a vártnál sokkal nagyobb sikeressége is ennek köszönhető. Magyarország azt tűzte ki célul, hogy az egyes szabályozási kérdésekhez beemeli a versenyképesség szempontját. Így sikerült Budapesten egy versenyképességi paktumot elfogadni. A jogi területen az a legfontosabb törekvésünk, hogy úgynevezett tanácsi következtetéseket fogadjunk el. Egyrészt a digitalizáció kapcsán, hogy a jogrendszer mesterséges intelligenciával való kiegészítését európai szinten is vegyük elő, másrészt az európai jogrendszer szolgálja a versenyképességet. Tehát amikor az Európai Unió egy jogszabályt hoz, akkor vizsgálja meg azt is, hogy az elősegíti-e a versenyképességét. Ez egy olyan szemléletbeli váltás, ami meg fogja határozni az Európai Unió jövőjét, és nyugodtan mondhatom, hogy talán ez a legnagyobb sikere a magyar elnökségnek. Minden más korábbi elnökségi törekvéssel szemben itt valóban sikerült megközelítést váltani. Ezt akarva-akaratlanul elfogadták az európai uniós vezetők és a különböző országok vezetői is. Sőt az Európai Bizottságnál már úgy emlékeznek, mintha ezt ők kezdeményezték volna.