Az egyetemi világ továbbra is a balliberálisok fellegvára, folyamatosan érzékenyítik a hallgatókat

Az egyetemi világ továbbra is a balliberálisok fellegvára, folyamatos a hallgatók politikai érzékenyítése – hívja fel a figyelmet Facebook-bejegyzésében a Tűzfalcsoport. A napokban robbant a hír, hogy az ismert ellenzéki megmondóember, Polyák Gábor, aki egyben az ELTE Média és Kommunikáció Tanszékének vezetője, azt írta: 

Az ügy előzménye, hogy a miniszterelnök politikai igazgatójának a doktori disszertációja volt az egyetlen idén az ELTE jogi karán, amelyet nem egyhangú döntéssel bocsátottak a doktori eljárás megindítására, ami nagyon ritka. Orbán Balázs munkája ráadásul szakmai szempontból rendben volt, csak politikai okok miatt szavaztak ellene páran.

A független Polyák?

Mint a Tűzfalcsoport írja,  Polyák Gábor, a Mérték Médiaelemző Műhely vezetője nemrégiben egy az ELTE vezetése által is helyre tett elfogult, szakmaiatlan személyeskedéssel járatta le magát. Az általa vetetett műhely nem vádolható függetlenséggel a portál szerint, 

Emlékeztetnek:  2017-ben is Király Miklós, az ELTE Jogi Karának volt dékánja azt írta Facebook posztjában, hogy „az »Állítsuk meg Brüsszelt« kampány és nemzeti konzultáció pusztító hatással van Magyarország megítélésére az Európai Unióban, és ma még nehezen felmérhető diplomáciai károkat okoz.” Ugyanebben az évben Király a CEU mellett állt ki egy nyílt levélben, egyúttal a magyar felsőoktatás rendszerét szidalmazva, kitérve arra, hogy már nincsen egy magyar egyetem sem az 500 elit intézmény között. 

Mindig a demokrácia 

A portál szerint Bán-Forgács Nóra, aki jelenleg az MTA Jogtudományi Intézetének munkatársa 2023-ban a Texasi Egyetem jogi karán adott elő, ahol a „Magyarország demokratikus hanyatlása dióhéjban” volt az esemény témája. Bán-Forgács Nóra arról beszélt a texasi egyetemistáknak – legalábbis az előadás elején –, hogy 2010-ben a Fidesz abszolút többséget szerzett a választásokon, és ezt a felhatalmazást arra használta fel, hogy új alkotmányt adjon az országnak a civil társadalom és az ellenzék bevonása nélkül. Hozzátette, hogy a 2012-ben lépett Alaptörvény önmagában és egyes paragrafusait tekintve is óriási nemzetközi kritikát kapott, még azzal együtt is, hogy a „korábbi, demokratikus alkotmány” egy része átkerült az új jogszabályba.

„Szankcionálható-e a jogállamiság megsértése a tagállami jogok korlátozásával, illetve megvonásával?” – ez a kérdés a tavaly augusztusban Baján megrendezett Alkotmányjogászok Harmadik Országos Vándorgyűlésének egyik fő felvetése volt, az esemény fő témája „a magyar jogállamiság az európai uniós jog tükrében” volt. A rendezvény szervezői a Magyar Alkotmányjogászok Egyesülete (MAE), a Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézete (TK JTI) és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Államtudományi- és Nemzetközi Tanulmányok Kara Alkotmányjogi és Összehasonlító Közjogi Tanszéke voltak.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Shutterstock)