Jelentősen több maradt a zsebünkben az árfigyelőnek köszönhetően

Érdemben mérsékelte egyes élelmiszerek árának növekedését az árfigyelő rendszer működése, 21 kategóriából 14 esetben ellensúlyozta az átlagárak emelkedését – ez derül ki a Makronóm Intézet elemzéséből.

Visszafogta az élelmiszerek drágulásának az ütemét, lassította az inflációt és jelentős összeget hagyott a vásárlók zsebében az árfigyelő rendszer. A Makronóm Intézet frissen közölt elemzése felidézi: a 2022-es év időjárási viszontagságai miatti kedvezőtlen termés, az orosz-ukrán háború kitörése nyomán bevezetett uniós szankciók eredményeképp elszabaduló energiaárak, a forint gyengülése, valamint a profit-húzta infláció következtében az élelmiszerárak is korábban nem tapasztalt, gyors ütemben nőttek, 2022 végén az élelmiszer-infláció 45 százalék közelében tetőzött. 

Így pedig az élelmiszerek ellensúlyozni tudták a sok esetben a visszatekintő, inflációkövető árazás nyomán gyorsabb szolgáltatásinflációt. Az élelmiszer-infláció lassulásában több tényező is szerepet játszott: az erősebb és stabilabb forintárfolyam, az energiaárak normalizálódása, a kedvezőbb mezőgazdasági termés, illetve az olyan kormányzati intézkedések is, mint az árfigyelő rendszer.

A rendszert 2023. július elsején vezette be a Gazdasági Versenyhivatal és a kormány azzal a céllal, hogy az élelmiszerárak összehasonlíthatóságán keresztül élénkítse a kiskereskedelmi láncok közti versenyt, így mérsékelve az árakat és segítve a fogyasztókat. A Makronóm Intézet a Gazdasági Versenyhivatallal együttműködésben megvizsgálta, hogy az árfigyelő rendszer működése milyen hatást gyakorolt közvetlenül az élelmiszerárakra és a teljes inflációra.

Az elemzés során a szintetikus kontroll módszert (SCM) alkalmazta az elemzőintézet. Az SCM lényege, hogy kontroll adatok felhasználásával egy olyan inflációs pályát vázolnak fel, ami az árfigyelő rendszer bevezetése nélkül állt volna elő. A mutató előállításához a régiós országok (Szlovénia, Szlovákia, Románia, Ausztria, Horvátország, Csehország, Lengyelország) harmonizált fogyasztóiár-indexeit (2015=100 százalék) használták fel az Eurostat adatbázisából 2019 januárja és 2024 februárja között.

A 21 vizsgált élelmiszertípusból 14 esetén kimutatható, hogy az árfigyelő hozzájárult az átlagárak mérséklődéséhez az ársapkák 2023. augusztusi kivezetését is figyelembe véve. Az árfigyelő rendszer bevezetése előtti időszakot (2023. június) bázisul véve 2024 februárjára az élelmiszerárak 1,35 százalékkal mérséklődtek, míg az árfigyelő nélkül ez mindössze 0,24 százalékra becsülhető, így a teljes hatás 1,11 százalékpontra tehető. Az elemzésbe bevont termékcsoportok közül az ESL zsírszegény tej, a tojás, a vaj, a friss gyümölcsök, valamint a kenyér esetén volt a legjelentősebb hatása az Árfigyelő rendszernek. A teljes magyar gazdaság árdinamikáját tekintve, a fogyasztói kosáron belüli súlyokkal korrigálva az eredményeket, az élelmiszerárakon keresztül összesen 0,20 százalékpontos inflációcsökkenés tulajdonítható az árfigyelő rendszernek.

Az intézet számításai szerint a 2023 decembere és 2024 februárja közötti időszakban átlagosan 1,45 százalékponttal volt alacsonyabb az élelmiszer-infláció az árfigyelő bevezetése nyomán. 

A Makronóm elemzése arra is kitér, hogy véleményük szerint szükség van az online árfigyelő rendszer fenntartására és további bővítésére, hiszen számos alapvető élelmiszer, úgymint a kristálycukor, a sertéshúsok, a zsíros ESL és UHT tejek, valamint a friss zöldségek esetén a kötelező akciózás és a beszerzési áron való értékesítés kivezetésével ismét jelentős áremelkedés volt megfigyelhető.

Továbbá annak érdekében, hogy a jövedelmek emelkedése nyomán várhatóan élénkülő keresletre válaszul a vállalatok ne kezdjenek ismét agresszívebb árazási gyakorlatba, szükség van a kereskedelmi láncok közötti verseny fenntartására és erősítésére, amelynek az elmúlt időszakban hatékony eszközének bizonyult az árfigyelő rendszer. Emellett annak adatai a szabályozó hatóságok számára is segítséget nyújtanak úgy a piacellenes viselkedések, mint az összejátszások felderítése érdekében.