Így készítették fel az új magyar űrhajósokat

Európának közös stratégiára és szabályozásra van szüksége az űrkutatás terén – mondta Ferencz Orsolya. A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) űrkutatásért felelős miniszteri biztosa az Országházban a Coreper I nagyköveteknek (az európai uniós tagországok állandó képviselőinek helyettesei) tartott előadásában bemutatta a magyar űrkutatás történetét, majd részletesen ismertette a 2021-ben indult Magyar Űrkutatási Stratégiát, valamint a legutóbbi magyar űrhajósjelöltek kiválasztásának folyamatát.

Magyarország 2015 óta teljes jogú tagja az Európai Űrügynökségnek (ESA), az elmúlt hat évben az ESA több száz szerződést kötött magyar vállalatokkal – emlékeztetett a miniszteri biztos. Hozzátette: míg 2015-ben hétmillió eurót költött Magyarország űrkutatásra, addig idén már több mint 25 millió eurót.

– hangsúlyozta Ferencz Orsolya Hozzátette: az Európai Világűrpolitikai Intézet (ESPI) is egyértelművé tette, hogy az összeurópai GDP 3 százalékát kellene űrkutatásra és más tudományos vagy kutatási ágazatokra költeni.

– A Hungarian to Orbit (HUNOR) magyar űrhajósprogramról Ferencz Orsolya elmondta, hogy több mint 200 jelentkezőből választották ki egy hosszú folyamat során azt a négy jelöltet, akik közül a kiképzés végére ketten maradtak, ők az Egyesült Államokban folytathatják a felkészülést.

A miniszteri biztos beszélt az UniSpace űrtudományi szakirányú továbbképzési programról is, amelyben 21 magyar egyetem vesz részt, és amiben az ősztől már angol nyelven is elérhetők lesznek képzések.

– A magyar űrprogramban nem csak a kutatás-fejlesztés és az űrhajósok képzése a fontos, hanem az erről való kommunikáció és a fiatalok megcélzása, motiválása, az űrkutatás iránti érdeklődésük felkeltése is – jelezte Ferencz Orsolya.

Nagy Klaudia Vivien, az űrhajósjelöltek egészségügyi megfigyeléséért felelős csoport operatív vezetője az űrhajósjelöltek kiválasztási folyamatáról, egészségi és pszichés állapotának felméréséről és erősítéséről beszélt. Elmondása szerint a jelöltek részt vettek pszichometriai és pszichológiai felmérésen, repülő- és űrorvosi alkalmassági vizsgálaton, izolációs tréningen, vízi- és szárazföldi túlélési megmérettetésen, valamint bizonyítaniuk kellett műszaki, valamint tudományos beállítottságukat.

Schlégl Ádám volt űrhajósjelölt, kutatásfejlesztési specialista kiemelte, hogy a fizikai és pszichés kiképzés mellett különösen fontos volt a kommunikációs képességeik erősítése is, mivel a programot népszerűsíteniük kellett a rádióban, a televízióban és iskolai előadások során is.