Magyarország választ: Folyamatosan érkeznek az európai parlamenti választás részeredményei

Hajnal négykor elérték a 100%-os feldolgozottságot Budapesten. Karácsony Gergely a voksok 47,53%-át begyűjtve megnyerte a választást. Ellenfele Vitézy Dávid 324 szavazattal zárt mögötte (47,49%).

Az érvénytelen szavazatok kirívóan magas száma miatt nem lehet még végeredményt hirdetni a főpolgármester-választáson, biztosan újraszámlálják a voksokat - jelentette ki az LMP-Zöldek és a Vitézy Dáviddal Budapestért Egyesület főpolgármester-jelöltje a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, nemzetiségi önkormányzati képviselők és az Európai Parlament (EP) tagjainak választása után, hétfőre virradóra a fővárosban.

Vitézy Dávid közölte: több mint 22 ezer érvénytelen szavazat látszik a Nemzeti Választási Iroda honlapján, ezért meggyőző fölénybe senki nem kerülhet. Jelezte, ezt riválisának, Karácsony Gergelynek is el akarta mondani, de nem tudta elérni őt telefonon.

Az eredmények azt mutatják, hogy Budapest vibráló demokrácia - jelentette ki Vitézy Dávid. Úgy értékelt: bár egyelőre nem tudni, ki lesz a főpolgármester, számukra óriási győzelem született: megmutatták, "van értelme annak, hogy programokkal, Budapestről szóló vízióval, érdemi, és a budapestiekről szóló ügyekkel" indítottak kampányt.

Az eredmény csalódást keltő, azt gondoltuk, hogy az a politika, amit képviselünk több szavazót tud meghódítani, több szavazót tud meggyőzni - értékelte a választási eredményeket a DK-MSZP-Párbeszéd EP-listavezetője a pártszövetség budapesti eredményváró rendezvényén, hétfő hajnalban.

Dobrev Klára azt mondta, hogy az Európai Parlamentben a magyarok képviseletét négy párt látja majd el, köztük három jobboldali, amelyek "egy nagyon másfajta Európát képzelnek el, mint mi". Hozzátette: továbbra is abban hisznek, hogy egy erős Európa képes a magyaroknak a hétköznapokban jólétet biztosítani.

Az eseményen Gyurcsány Ferenc a DK elnöke úgy fogalmazott, hogy ez a "hosszúra nyúlt nap illetve éjszaka" jelentősen átalakította a magyar politika térképét, Az, hogy ennek milyen mélyebb okai vannak és milyen következményei lesznek, arról sokat fognak beszélni a következő napokban és hetekben - közölte.

Négy politikai erő maradt állva a 2024-es önkormányzati és európai parlamenti (EP) választások után, a Fidesz-KDNP, a Tisza Párt, a DK-Párbeszéd-MSZP pártszövetség és az önállóan induló Mi Hazánk Mozgalom; ezek a politikai erők fogják meghatározni Magyarország sorsát, a többi párt elvérzett - mondta a Mi Hazánk Mozgalom elnöke hétfőn hajnalban a választások eredményét értékelve budapesti sajtótájékoztatóján.

Toroczkai László közölte, bár még nem tudják a pontos végeredményeket, de az már biztosnak látszik, hogy a legfontosabb céljaikat maradéktalanul elérték: bejutottak az Európai Parlamentbe. Egy mandátumot biztosan szereztek - jegyezte meg.

Az önkormányzati választáson elért eredményeikre utalva kijelentette, úgy látszik, hogy vidéken már a második legerősebb politikai erővé váltak, ugyanis a vármegyei közgyűlésekben rendre a második helyen szerepel a Mi Hazánk Mozgalom.

A pártelnök becslései szerint, már több mint 100 új képviselőjük van. "Ez óriási dolog, nem is tudom, hol találunk majd termet hogy összeüljünk az összes képviselőnkkel, olyan sokan lettünk hirtelen" - fogalmazott Toroczkai László.

Nyolcvanhat százalékos feldolgozottságnál a Fidesz–KDNP 11 képviselőt, a Tisza Párt 7 képviselőt, a DK–MSZP–Párbeszéd két képviselőt, míg a Mi Hazánk Mozgalom egy képviselőt juttathat az EP-be – derül ki a Nemzeti Választási Iroda oldaláról.

A főpolgármesterségért hatalmas csata folyik továbbra is. Immár Karácsony Gergely az élen, mindössze 19 szavazattal. Vitézy Dáviddal mindketten 47,48 százalékon, a 94,83%-os feldolgozottság mellett.

Nyolcvankét százalékos feldolgozottságnál a Fidesz–KDNP 11 képviselőt, a Tisza Párt 7 képviselőt, a DK–MSZP–Párbeszéd két képviselőt, míg a Mi Hazánk Mozgalom egy képviselőt juttathat az EP-be – derül ki a Nemzeti Választási Iroda oldaláról.

Mint ismert, magyar választók 21 képviselőt küldhetnek az Európai Parlamentbe, ennyi a Magyarországra népességarányosan jutó betölthető mandátumok száma. Az EP-választás tisztán listás, tehát arányos szavazás, egy politikai pártból választott EP-képviselők száma arányos a kapott szavazatok számával.

78,21%-os feldolgozottságnál 44,01% a Fidesz-KDNP, 30,27% a Tisza támogatottsága.

A miniszterelnök az 57 százalékos részvételi arányt úgy értékelte:

– Vasárnap két választást tartottak, és mind a kettőt megnyertük.

Így fest a helyzet az EP-választáson, 71,77%-os feldolgozottság után:

Csalódottak vagyunk - értékelte a Jobbik-Konzervatívok európai parlamenti (EP-) választáson elért, egy százalék alatti eredményét hétfőre virradó éjjel, a voksok mintegy felének összeszámolása után tartott sajtótájékoztatón Gyöngyösi Márton pártelnök.

A politikus arról beszélt: igazuk volt azoknak, akik azt mondták, hogy Magyar Péter pártja az ellenzéki formációktól vesz el szavazókat. Hozzátette: büszkeséggel tölti el őket, hogy az öt éve pártja színeiben polgármesterséget nyertek közül szinte mindenki folytathatja településvezetői munkáját, ahogy az is, hogy sokan most is Jobbik-támogatással nyertek mandátumot.

Gyöngyösi Márton szerint erre építkezve lesz olyan alap, amire lehet egy jobbközép, konzervatív bázist létrehozni. Az MTI kérdésére a pártelnök elmondta: hétfőn értékeli a helyzetet a Jobbik elnöksége.

Közölte azt is: heteken belül tisztújítást tartanak, mivel az elnökség és a pártelnök megbízása is lejárt. Gyöngyösi Márton úgy nyilatkozott: azt tervezi, hogy újra versenybe száll az elnöki posztért.

Borkai Zsolt 27,02 százalékkal a harmadik helyen zárt, a győri választást a TSZV-LMP-Momentum jelöltje, Pintér Bence nyerte a voksok 31,15 százalékával.

Szolnokon Győrfi Mihály lett a polgármester, aki a szavazatok 39,90 százalékát gyűjtötte be, éppen megelőzve a 38,68 százalékon záró Fidesz-KDNP jelöltet, Szalay Ferencet.

Csongrád-Csanád vármegyében a tízezernél több lakosú településeken a Nemzeti Választási Iroda adatai alapján, a szavazatok 93,73 százalékos országos szintű feldolgozottságánál az első három helyen az alábbi jelöltek állnak:

    Csongrád (100 százalék)
    1. Bedő Tamás (Független) - 50,86 százalék (3842 szavazat)
    2. Gyovai Zsolt (FIDESZ-KDNP) - 17,43 százalék (1317 szavazat)
    3. Bartók Norbert (Mi Hazánk) - 11,78 százalék (890 szavazat)
    
    Hódmezővásárhely (100 százalék)
    1. Dr. Márki-Zay Péter (Mindenki Magyarországa) - 55,11 százalék (12 505 szavazat)
    2. Dr. Grezsa István (FIDESZ-KDNP) - 38,15 százalék (8658 szavazat)
    3. Dr. Kovács Pál (Független) - 3,82 százalék (866 szavazat)
    
    Makó (100 százalék)
    1. Farkas Éva Erzsébet (FIDESZ-KDNP) - 55,28 százalék (5499 szavazat)
    2. Zeitler Ádám (Lokálpatrióták) - 21,80 százalék (2169 szavazat)
    3. Mucsi Tamás (DK) - 14,50 százalék (1442 szavazat)
    
    Szeged (100 százalék)
    1. Dr. Botka László (Összefogás Szegedért) - 67,74 százalék (47 601 szavazat)
    2. Dr. Fülöp László (FIDESZ-KDNP) - 24,04 százalék (16 891 szavazat)
    3. Dr. Timár Tamás (Mi Hazánk) - 5,00 százalék (3510 szavazat)
    
    Szentes (100 százalék)
    1. Szabó Zoltán Ferenc (JÖSSZ) - 51,01 százalék (6238 szavazat)
    2. Bozó Zoltán (FIDESZ-KDNP) - 42,67 százalék (5218 szavazat)
    3. Baranyi László (Mi Hazánk) - 6,32 százalék (773 szavazat)

72% a feldolgozottság a fővárosban: Vitézy Dávid és Karácsony Gergely is 47-47 százalékon. Vitézy vezet 0,48 százalékkal.

60% felett a feldolgozottság.

   CSONGRÁD-CSANÁD vármegye (63,57 százalék):
    FIDESZ-KDNP                35,88 százalék - 41 711 szavazat
    TISZA                      32,82 százalék - 38 149 szavazat
    DK-MSZP-Párbeszéd- ZÖLDEK   8,58 százalék - 9978 szavazat
    Mi Hazánk                   7,41 százalék - 8617 szavazat
    MMN                         5,14 százalék - 5980 szavazat
    MKKP                        4,31 százalék - 5007 szavazat
    Momentum                    3,75 százalék - 4356 szavazat
    LMP - Zöldek                0,64 százalék - 740 szavazat
    2RK Párt                    0,61 százalék - 710 szavazat
    Jobbik                      0,55 százalék - 639 szavazat
    MEMO                        0,31 százalék - 366 szavazat

Debrecenben és Nyíregyházán megint nyert a Fidesz, a kormánypárt emellett visszaszerezte Egert is.

Vágner Ákos győzött Egerben, a szavazatok 35,51 százalékával. Debrecenben ismét Papp Lászlónak szavaztak bizalmat. Dr. Kovács Ferenc lett Nyíregyháza polgármestere.

Mindkét városban teljes a feldolgozottság.

Miskolcon Tóth-Szántai József nyert, a szavazatok 40,20%-át begyűjtve. Makón pedig Farkas-Éva Erzsébet még ennél is nagyobb sikert aratott: 55,28%-on zárt.

Az élen továbbra is a Fidesz-KDNP 43,57%-kal.  A második helyen a Tisza Párt az eddigi voksok 30,99%-át begyűjtve.

Jelen állás szerint négy párt tud képviselőt küldeni az Európai Parlamentbe: Fidesz-KDNP (11), Tisza Párt (7), MSZP-DK-Párbeszéd (2), Mi Hazánk (1).

40%-os feldolgozottságnál jelenleg a Fidesz-KDNP küldheti a legtöbb EP-képviselőt, szám szerint 11-et Brüsszelbe.

Alig több mint 25%-os feldolgozottságnál továbbra is Vitézy Dávid vezet, szám szerint 48,83%-kal. Karácsony Gergely a voksok 45,65%-át szerezte meg eddig.

A vizek városában 77,32 százalékos feldolgozottság mellett rendkívül szoros a verseny: Dr. Dézsi Csaba András (Fidesz) 30,61 százalékkal áll az első helyen, őt szorosan követi Pintér Bence, az LMP-Zöldek, Momentum, TSZV közös jelöltje. A két jelölt között mindössze 200 szavazat a különbség. A harmadik helyen Borkai Zsolt áll 27,74 százalékkal. 

Előrehozott parlamenti választásokat írnak ki Franciaországban, miután vasárnap este kiderült: az európai parlamenti (EP-) választáson a jobboldali Nemzeti Tömörülés nagy arányú győzelmet aratott, és az Emmanuel Macron elnök vezette tábor messze lemaradva a második helyen végzett.

Az államfő bejelentette, hogy feloszlatja a nemzetgyűlést, és június 30-án új parlamenti választásokat tartanak. Macron kijelentette: a vasárnapi választási eredmény katasztrofális a kormányzatra nézve, és senki nem tehet úgy, mintha ezt nem látná.

Marine Le Pen, a Nemzeti Tömörülés vezéralakja, volt elnökjelölt üdvözölte Macron bejelentését. "Készen állunk arra, hogy átvegyük a hatalmat, ha bizalmat szavaznak nekünk a következő választáson" - mondta.

A Nemzeti Tömörülés az első exit poll eredmények szerint a szavazatok nagyjából 32 százalékát szerezhette meg az EP-választáson, míg Macron táborára csak 15 százalék körül szavaztak. Jordan Bardella, a Nemzeti Tömörülés EP-listavezetője már Macron bejelentése előtt felszólította az államfőt, hogy írjon ki új választást.

Szarvas Péter, a Hajrá Békéscsaba Egyesület jelöltje 61,73 százalékkal megnyerte a polgármester-választást a településen. Békéscsabán a Fidesz nem indított saját jelöltet, hanem Szarvas Pétert támogatta. 

Farkas Éva Erzsébet, a Fidesz-KDNP jelöltjeként úgy tűnik megőrzi Makó polgármesteri pozícióját. 82,61 százalékos feldolgozottság mellett a szavazatok 54,35 százalékát kapta. A legnagyobb kihívója Zeitler Ádám a maga 22,41 százalékával.

Vitézy Dávid (LMP – Zöldek - Vitézy Dáviddal Budapestért) vezet Karácsony Gergely (MSZP - DK - Párbeszéd- ZÖLDEK) előtt. 10 százalékos feldolgozottságnál Vitézy neve mellett 49,37; Karácsonynál 45,03 százalék szerepel.

Miskolcon 40 százalékkal vezet Tóth-Szántai János, mögötte a baloldali Barkai László 22 százalékkal a második, a feldolgozottság 86 százalékos. Hasonló fölénnyel ( 48-22) vezet Debrecenben a regnáló fideszes polgármester, Papp László. A feldolgozottság 76 százalékos a cívis városban.

Egerben is a kormánypárti jelölt vezet, de itt szorosabb a verseny: 83 százalékos feldolgozottságnál Vágner Ákos előnye bő 1700 szavazat Mirkóczki Ádámmal szemben.

Zala vármegye székhelyén 76 százalékos feldolgozottságnál a regnáló fideszes polgármester, Balaicz Zoltán 73,87 százalékkal vezet. Ez 13 787 szavazatot jelent. 

Mögötte 13 százalékkal áll a DK és Momentum által támogatott Keresztes Csaba, további két jelölt ( egy független és egy Mi Hazánk-os) pedig 6-6 százalékot szerzett eddig.

A Mindenkiért Magyarország jelöltje, Márk-Zay Péter a szavaztok 55,10 százalékát szerezte meg. A Fidesz-KDNP jelöltje, Grezsa István 38,15 százalékkal zárt.

Debrecenben magabiztosan vezet a Fidesz-KDNP jelöltje

Debrecenben 31,39 százalékos feldolgozottságnál magabiztosan vezet a Fidesz-KDNP jelöltje, Dr. Papp László, aki 48,70 százalékon áll (11 274 szavazat).

Mögötte  Dr. Gondola Zsolt Zoárd (Civil Fórum Debrecen Egyesület) - 22,86 százalék (5292 szavazat), harmadik helyen pedig Mándi László (Összefogás a Cívisvárosért) - 19,77 százalékkal (4577 szavazat).

Márki-Zay Péter az élen

82,35 százalékos feldolgozottság mellett a szavazatok 55,07 százalékát kapta Márki-Zay Péter Grezsa Istvánnal szemben, aki 37,97 százalékon áll.

Szoros csata a fővárosban

Közel két százalékos adatmennyiség tükrében Vitézy Dávid vezet Budapesten, a szavazatok 50,30 százalékával. Vele szemben Karácsony Gergely 43,82 százalékon áll ekkor.

Optimistán várja a választási eredményeket és biztos pártja jó szereplésében a Momentum elnöke, európai parlamenti (EP-) listavezetője. Donáth Anna vasárnap, az urnazárás után Budapesten újságíróknak azt mondta, büszke a Momentumra, mert annak tagjai az elmúlt hetekben kemény munkát végeztek.

Az ellenzéki politikus pártja eredményváró rendezvényén közölte, nem lehet elvenni azt a munkát, amit a Momentum elvégzett, ez önmagában érték, azáltal is jobb hely lett az ország.

Hozzátette: a Momentum elsődleges célja a liberális demokrácia helyreállítása. A választás pedig a demokrácia ünnepe, ugyanis nem mindenkinek van megadva az a lehetőség, hogy demokratikus döntési jogával éljen - mondta.

Donáth Anna azt is elmondta, a közvélemény-kutatások számaival már nem foglalkozik, mert a kampány nem erről szól. A lényeg az, hogy a nap végén hányan mennek el szavazni - tette hozzá.

Közölte, az elmúlt hetekben elképesztő mennyiségű visszajelzést kapott olyan helyekről is, ahonnan korábban nem, úgyhogy "nagyon optimistán" várja az estét. Szerinte több százezren lesznek olyan emberek, akik a Momentum által kínált liberális ajánlatra szavaznak. Ez pedig akkor is érték, ha az eredmény ma valami olyasmit fog mutatni, amit korábban nem gondoltak volna.

Donáth Anna a részvételi adatokat úgy kommentálta, a Momentum és mások is jól mozgósítottak. Nagyra értékeli - mondta -, mennyien megmozdultak és éltek a demokratikus jogaikkal, mert minden nap meg kell küzdeni a demokráciáért.

Elmondta, az eredmények érkezéséig körbejárja a fővárosi polgármesterjelöltjeik kampányközpontját.

A Jobbik-Konzervatívok európai parlamenti (EP-) listavezetője szerint meglepetés lenne, ha bejutnának az EP-be. Róna Péter erről az ellenzéki párt vasárnapi budapesti eredményváró rendezvényén, az este hét órai urnazárást követően tartott sajtótájékoztatón beszélt az MTI kérdésére.

Csodák talán vannak – tette hozzá, köszönetet mondva aktivistáik kampányban nyújtott „elképesztő mennyiségű” munkájáért.

Róna Péter hangsúlyozta: a jövőben a Jobbik „politikai vonalának” fejlesztésén dolgozik.
Gyöngyösi Márton pártelnök arról beszélt: egyenlőtlen feltételek mellett zajlott a kampány, amelynek során három jelenség befolyásolta „végzetesen” az eredményt.

Elsőként az Állami Számvevőszék bírságát említette, amelyet minden, az 2022-as összefogásban részt vevő ellenzéki pártra kiszabtak, de csak a Jobbiktól vontak le, így lehetetlenítve el kampányuk finanszírozását.

A pártelnök szerint „elképesztő médiaellenszélben” kellett megmérettetniük magukat, és az is kiderült, hogy „a magát függetlennek nevező balliberális sajtó” valójában pártérdekeket szolgált. Kivételt szerinte ez alól a közmédia jelentett, amely hosszú idő után ismét megrendezte az EP-listavezetők vitáját.
A politikus azt is nehezítő körülményként említette, hogy Magyar Péter és pártja, a Tisza Párt

megjelenésével a megmérettetés európai parlamenti választásból a 2026-os országgyűlési választás előfutamává vált. Hozzátette: voltak ugyan olyan jobbikosok, akik – pártjuktól erőforrást elvonva – szerepet vállaltak Magyar Péter kampányában, de nagyon világossá kívánják tenni, hogy a két szervezet között „semmiféle átjárás és semmiféle átfedés nincs”.

A Jobbik, bármi is legyen a mostani választások eredménye, soha nem fogja feladni, mindig egy jobbközép, konzervatív alternatívát fog kínálni a Fidesz politikájával szemben – jelentette ki Gyöngyösi Márton.

A magas részvételi adatok azt mutatják, hogy a magyar emberek megértették a választás tétjét - mondta Menczer Tamás, a Fidesz-KDNP kommunikációs igazgatója a kormánypártok eredményváró rendezvényén, a Bálna Honvédelmi Központban vasárnap este tartott sajtótájékoztatóján.

Menczer Tamás megköszönte mindenkinek, hogy részt vett a választásokon és külön köszönetet mondott azoknak, akik a "békepárti miniszterelnököt és a békepárti politikai közösséget, a Fidesz KDNP-t" támogatták.

Hangsúlyozta: látható, hogy ez minden idők legnagyobb, legmagasabb részvétele, akár önkormányzati, akár európai parlamenti választásról van szó, ez pedig azt mutatja, hogy a magyar emberek világosan és pontosan megértették, hogy mi a választás tétje.

 - tette hozzá.    

Nacsa Lőrinc, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) frakciószóvivője külön köszönetet mondott a kormánypártok nevében annak az ötvenezer aktivistának, akik az elmúlt hetekben rengeteget dolgoztak azért, hogy mindenkihez eljusson a béke hangja. "Nekik is köszönhető a magas választási részvétel" - értékelt.

 Azoknak is köszönetet mondott, akik a szavazókörökben dolgoznak: a helyi választási bizottság tagjainak, a szavazatszámlálóknak, "rájuk még vár a munka".
 

Tordai Bence, a Párbeszéd Magyarországért társelnöke kilépett a Párbeszédből. Bejelentette, hogy „természetesen jó oka van annak, hogy most, június 9-én 19 óra 1 perckor – urnazárás után, de az eredmények megismerése előtt – tettem meg és jelentettem be ezt a lépést”.

Kifejtette, a DK-val, MSZP-vel kötött megegyezés nem összefogás, hanem önfeladás volt. 

További részletek:

A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, nemzetiségi önkormányzati képviselők és az Európai Parlament (EP) tagjainak választásán vasárnap 18.30 óráig a szavazásra jogosultak 56,09 százaléka (4 416 794 szavazó) járult az urnákhoz a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.
 

A fővárosban a szavazók 57,56 százaléka, 773 293 választópolgár adta le szavazatát 18.30 óráig.

A vármegyék közül a részvételi arány 18.30 órakor Vas vármegyében volt a legmagasabb, 61,56 százalék, ami 126 154 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében volt: 52,41 százalék, 154 122 szavazó.

2014-ig az önkormányzati választásokon az utolsó részvételi adatot 17.30-kor tették közzé, a 2019-es választáson 47,20 százalék szavazott 18.30 óráig.

A 2004-es EP-választáson 36,89 százalék, a 2009-es választáson 34,90 százalék szavazott, tíz évvel ezelőtt 27,64 százalék, öt évvel ezelőtt pedig 41,74 százalék voksolt 18.30 óráig.

A végleges, nem hivatalos részvételi adatok az éjszakai órákban lesznek elérhetők az NVI honlapján.

Vasárnap este 7 órakor befejeződött az önkormányzati, nemzetiségi és európai parlamenti (EP-) képviselők választása Magyarországon, a 10 119 szavazókörben.  Ha este 7 órakor még sorban állnak választópolgárok a szavazáshoz, akkor ők még szavazhatnak, a később érkezők azonban nem.
 

A szavazás befejezését követően a szavazatszámláló bizottságok először összecsomagolják az elrontott és fel nem használt szavazólapokat, és jegyzőkönyvben rögzítik a szavazáson megjelentek számát (külön a nemzetiségenként megjelentek számát is), csak ezek után bonthatják fel az urnákat.

A bizottságoknak ellenőrizniük kell, hogy az urnák sértetlenek-e, ha nem, akkor ezt rögzítik a rendkívüli események jegyzőkönyvében. (A bizottság dönt arról, hogy az urna sérülését figyelmen kívül hagyva belekeveri annak tartalmát a többi szavazólap közé, vagy a sérült urnát nem bontja fel.)

A szavazókörökben először a mozgóurnát bontják fel, megkeresik benne az ellenőrző lapot, mert ha az nincs ott, akkor az urnában lévő összes szavazólap érvénytelen. Ezután felbontják a szavazóhelyiségben használt urnákat és a tartalmukat összekeverik a mozgóurnák tartalmával.

A szavazatszámláló bizottságnak szét kell válogatnia a fehér és a nemzetiségi szavazatokat tartalmazó zöld borítékokat - valamint a boríték nélkül talált zöld szavazólapokat -, a zöld borítékokat nemzetiségenként csoportosítania kell, hogy azokról jegyzőkönyvet tudjanak kiállítani. A zöld borítékokat és a borítékon kívül talált zöld szavazólapokat nemzetiségenként külön-külön szállítóborítékba zárják és a helyi választási irodába szállítják. Ha tartottak települési nemzetiségi választást, akkor a nemzetiségi szavazatokat a helyi választási bizottság számolja össze, ha csak területi és országos szavazatokat adtak le a településen, akkor a szavazatokat a területi választási bizottság számolja meg.

A szavazatszámláló bizottság tagjai csak a fehér borítékokat bonthatják fel, és különválogatják a polgármesteri (Budapesten főpolgármesteri), a képviselő-testületi, a vármegyei közgyűlési (Budapesten fővárosi közgyűlési) és az európai parlamenti szavazólapot. Választástípusonként és jelöltenként, valamint listánként külön-külön megszámlálják a szavazatokat, kötegelik, és a kötegre jelöltenként/listánként külön-külön ráírják az érvényes szavazatok számát.

A bizottság külön csomagolja azokat a szavazólapokat, amelyeken nincs pecsét, a szavazólapok hátoldalára pedig ráírják, hogy a bélyegzőlenyomat hiánya miatt érvénytelenek, majd kötegelik és a rendkívüli események jegyzőkönyvében rögzítik az ilyen szavazólapok számát. Külön csoportba teszik a lebélyegzett, de érvénytelen szavazatokat (amelyeken egyetlen körben sincs, illetve - az egyéni listás választás kivételével - több körben van x vagy + jel, kiesett jelölt neve mellett szerepel a szavazat, vagy a választópolgár ceruzát használt).

A szavazatszámláló bizottság a szavazatokat minden esetben legalább kétszer számlálja meg, és az ismételt számlálást addig folytatja, amíg annak eredménye valamely megelőző számlálás eredményével azonos nem lesz.

A jegyzőkönyvvezető a szavazatok első összeszámlálásának eredményéről haladéktalanul tájékoztatja a helyi választási irodát, amely rögzíti az adatokat az informatikai rendszerben.

A szavazatszámláló bizottság megállapítja a választás szavazóköri eredményét, a szavazatok összeszámlálásáról és a szavazóköri eredmény megállapításáról jegyzőkönyvet állít ki, ezt követően a szavazatok újraszámlálására csak jogorvoslati eljárás keretében van lehetőség.

A helyi választási bizottság várhatóan hétfőn a szavazóköri jegyzőkönyvek alapján összesíti a polgármester-választás, valamint a képviselő-választás (tízezernél kevesebb lakosú településeken az egyéni listás választás, illetve a tízezernél több lakosú településeken az egyéni választókerületi választás) szavazóköri eredményeit, és megállapítja a választás eredményét. A tízezernél több lakosú településeken a helyi választási bizottság az egyéni választókerületi választás eredményéről kiállított, jogerős jegyzőkönyvek alapján megállapítja a kompenzációs listás választás eredményét.

A vármegyei önkormányzati, a fővárosi önkormányzati és főpolgármester-választás eredményéről kiállított, valamint a részvételi adatokat tartalmazó általános szavazóköri jegyzőkönyv egy-egy példányát a helyi választási iroda legkésőbb hétfőn 10 óráig eljuttatja a területi választási irodához. A helyi választási iroda a jegyzőkönyvekkel együtt továbbítja azon nemzetiségi választások szállítóborítékait, amelyek esetében nem volt települési nemzetiségi választás. A területi választási bizottság pedig a szavazóköri jegyzőkönyvek alapján megállapítja a vármegyei önkormányzati választás eredményét, a Fővárosi Választási Bizottság pedig a főpolgármester-választás és a Fővárosi Közgyűlés választásának eredményét.

Az EP-választás eredményét a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) állapítja meg, ehhez a Nemzeti Választási Irodába szállítják (legkésőbb csütörtök éjfélig) és megszámlálják a külképviseleteken leadott szavazatokat, valamint összeszámlálják a sem Magyarországon, sem más uniós tagállamban lakcímmel nem rendelkező magyar választópolgárok levélben leadott voksait.

Az NVB külön határozatban állapítja meg a külképviseleti szavazás, valamint a levélszavazás eredményét, ezek ellen jogorvoslattal lehet élni. A jogorvoslati határidő letelte után állapítja meg a bizottság - a 10 119 magyarországi szavazóköri jegyzőkönyv, a külképviseleti szavazás eredményét rögzítő jegyzőkönyv és a levélben leadott szavazatok megszámlálásának eredményéről szóló jegyzőkönyv alapján - az EP-választás eredményét, legkésőbb június 28-án.

A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, nemzetiségi önkormányzati képviselők és az Európai Parlament (EP) tagjainak választásán vasárnap 17 óráig a szavazásra jogosultak 50,69 százaléka (3 991 444 szavazó) járult az urnákhoz a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.

A fővárosban a szavazók 51,64 százaléka, 693 876 választópolgár adta le szavazatát 17 óráig.

A vármegyék közül a részvételi arány 17 órakor Vas vármegyében volt a legmagasabb, 55,86 százalék, ami 114 464 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Bács-Kiskun vármegyében volt: 47,3 százalék, 194 270 szavazó. Csongrád-Csanád vármegyében 50,14 százalék, 162 800 szavazó volt.

2014-ig az önkormányzati választásokon az utolsó részvételi adatot 17 óra helyett 17.30-kor tették közzé. Az 1998-as önkormányzati választáson 39,74 százalék, a 2002-es választáson 45,78 százalék szavazott 17.30-ig. A 2006-os önkormányzati választáson a választásra jogosultak 46,53 százaléka, a 2010-es választáson 41,77 százalék, tíz évvel ezelőtt pedig 39,82 százalék voksolt 17.30-ig. A 2019-es választáson 42,69 százalék szavazott 17 óráig.

A 2004-es EP-választáson 32,25 százalék, a 2009-es választáson 30,25 százalék szavazott, tíz évvel ezelőtt 24,06 százalék, öt évvel ezelőtt pedig 37,06 százalék voksolt 17 óráig.

A következő adatok 18.30 óra után lesznek elérhetők az NVI honlapján.

- írta a Facebook oldalán az építési és közlekedési miniszter.

- írta közösségi oldalán a választás véghajrájában a Fidesz-KDNP EP-listavezetője.

Facebook oldalán hívta fel a figyelmet a Fidesz-KDNP kommunikációs igazgatója.

- írta Menczer Tamás.

Az Európai Parlament (EP) vasárnap este, 20.15 után teszi közzé az első becslést az új EP összetételéről, a 27 tagállam előzetes eredményeit pedig 23 óra után közlik, miután az utolsó szavazókörök is bezártak.

Bár Magyarországon már este 7 órakor bezárnak a szavazókörök, az EP-választás előzetes eredményeit az uniós előírások alapján nem lehet közzétenni addig, amíg az unióban minden szavazókört be nem zárnak. Vagyis a magyarországi előzetes eredmények közlésével is meg kell várnia a Nemzeti Választási Irodának, hogy este 11 órakor bezárjanak az olaszországi szavazóhelyiségek.

Az azonban nem tiltott, hogy a választások előtt készült közvélemény-kutatások, illetve esetleges exit-pollok alapján becsléseket hozzanak nyilvánosságra az EP-választás várható eredményéről. (Magyarországon a helyi szabályozás miatt azonban a szavazásra vonatkozó exit-pollokat is csak a szavazóhelyiségek zárását követően lehet közölni.)

Az új parlament összetételére vonatkozó első becslés 20.15 után jelenik meg, ezt a tagállami becslések, az exit-pollok és a választások előtti szavazási szándékok alapján állítják össze. A tagállamok választási szervei este 11 óra után hozhatják nyilvánosságra a hivatalos, előzetes eredményeket, így az első tagállami becslések és az addigra elérhető előzetes tagállami eredmények alapján az EP 23.15-kor közli a választás első összeurópai előzetes eredményét. Ekkor teszik közzé a várható mandátummegoszlást is.

Ezután a parlament szolgálatai a nemzeti hatóságoktól kapott információk alapján frissített előrejelzéseket adnak ki, az utolsó előrejelzés hétfőn, körülbelül éjjel 1 órakor várható.

Rendőri erők bevonása szükséges.

Hodász 1. számú szavazókörében a szavazó polgár önkívületi állapotban obszcén megjegyzéseket kiabált. Több választó fülkét is felborított, majd maga alá piszkított. A szavazó fülkéket helyre állították, a fekáliát feltakarították.

Ezidőre a szavazást felfüggesztették, a rendőri erők bevonása folyamatban.

A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, nemzetiségi önkormányzati képviselők és az Európai Parlament (EP) tagjainak választásán vasárnap 15 óráig a szavazásra jogosultak 42,04 százaléka (3 310 686 szavazó) járult az urnákhoz a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.
 

A fővárosban a szavazók 43,63 százaléka, 586 199 választópolgár adta le szavazatát 15 óráig. A vármegyék közül a részvételi arány 15 órakor Vas vármegyében volt a legmagasabb, 44,99 százalék, ami 92 189 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Bács-Kiskun vármegyében volt: 38,91 százalék, 159 842 szavazó.

Az 1998-as önkormányzati választáson 29,62 százalék, a 2002-es választáson 34,66 százalék szavazott 15 óráig. A 2006-os önkormányzati választáson a választásra jogosultak 34,77 százaléka, a 2010-es választáson 31,47 százaléka, tíz évvel ezelőtt 30,11 százaléka, öt évvel ezelőtt pedig 34,69 százaléka voksolt 15 óráig.

A 2004-es EP-választáson 25,50 százalék, a 2009-es választáson 24,09 százalék szavazott, tíz évvel ezelőtt 19,53 százalék, öt évvel ezelőtt pedig 30,52 százalék voksolt 15 óráig.

– Meggyőződésem, hogy városi közösségünk erejének megtartása és jövőjének építése mindannyiunk érdeke. Fontos számunkra, hogy megerősítsenek bennünket vállalt kötelezettségeink teljesítésében. Kérjük, vegyenek részt a választásokon, hogy érezzük: együtt cselekszünk. Szeretnénk, hogy mindenki számára valósággá váljon városunk jelmondata: Mórahalom – Szeretünk Itt Élni – mondta a szavazás után Nógrádi Zoltán, Mórahalom polgármestere, aki már biztosan győztes, hiszen nincsen ellenfele a választáson.

A teljes cikk ITT olvasható.

- kezdte gondolatait a Fidesz-KDNP EP-listavezetője.

- írta. Kiemelte, ha kellően erős a Magyarországon a megfogalmazott békepárti akarat, akkor ez hozzájárulhat egy európai békepárti fordulathoz. Deutsch Tamás mindenkit arra bíztat, hogy vegyen részt a szavazáson és támogassa a Fidesz-KDNP-t.

Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke, EP-listavezetője, mielőtt leadja szavazatát az önkormányzati, európai parlamenti (EP-) és nemzetiségi választásokon Ásotthalmon, a Szent Gellért Közösségi Házban kialakított szavazókörben.

Megérkezett a legfrissebb adatközlés, 13 óráig bezárólag a választópolgárok 33,14 százaléka voksolt – közölte a Nemzeti Választási Iroda.

A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, nemzetiségi önkormányzati képviselők és az Európai Parlament (EP) tagjainak választásán vasárnap 13 óráig a szavazásra jogosultak 33,14 százaléka, 2 609 173 szavazó járult az urnákhoz a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.

Ez az adat magasabb, mint 2019-ben volt, akkor az önkormányzati választáson eddig az időpontig a választópolgárok 26,6 százaléka járult az urnákhoz, míg az európai parlamenti választáson szintén 13 órakor 24,01 százalék volt a rögzített adat.

Tudomásunkra jutott, hogy egy szavazókörben láncszavazás történt – írta Kocsis Máté közösségi oldalán. Hozzátette, Pikóék ugyanazt csinálják, mint 2019-ben! További részleteket későbbre ígért a politikus.

- Aki békét akar, támogassa Orbán Viktort és a Fidesz-KDNP-t! - jelentette ki közösségi oldalán Menczer Tamás.

 - tette fel a kérdést Menczer Tamás közösségi oldalán megosztott videójában.

- Ha erre az a válasz, hogy békét akar, akkor nyilvánvalóan Magyarország békéjét csak Orbán Viktor tudja megvédeni, és Orbán Viktor által vezetett pártközösség, a Fidesz és a KDNP - emelte ki.

Én mindenkitől azt kérem nagy tisztelettel, aki békét akar, hogy támogassa Orbán Viktort, a békepárti miniszterelnököt, és támogassa a Fidesz-KDNP pártszövetséget, mert mi valóban kezdettől és folyamatosan a béke pártján állunk, csak Orbán Viktor és a Fidesz-KDNP képes megvédeni Magyarország békéjét, a baloldaliak nem tudják megvédeni a békét, nem képesek rá és nem is akarják, mert a háború pártján állnak - mondta videójában Menczer Tamás.

- hangsúlyozta Menczer Tamás.

Aki békét akar, attól azt kérem, hogy támogassa Orbán Viktort és a Fidesz KDNP-t!

- írta közösségi oldalán Deutsch Tamás, a Fidesz-KDNP EP-listavezetője.

- írta közösségi oldalán a miniszterelnök politikai igazgatója.

Vasárnap reggel leadta szavazatát a DK-MSZP-Párbeszéd európai parlamenti listavezetője, valamint Gyurcsány Ferenc DK-elnök is.

Dobrev a szavazás után tartott sajtótájékoztatóján azt mondta:

Arra számítunk, hogy még több szavazónk lesz és még erősebb politikai közösséget fogunk tudni mutatni .

A várható EP-mandátumaikra vonatkozó kérdésre a politikus azt felelte, hogy az annak megállapítására szolgáló úgynevezett d’Hondt-mátrix bonyolult, és a mandátumszámuk nemcsak a saját szereplésükön múlik majd, hanem a többi pártén is.

Dobrev Klára kijelentette, a kampányban választ adtak arra a kérdésre, hogy „aki igazán ellenzéki”, annak egyszerű a választás. A Fideszre nem lehet szavazni és különösen a fővárosban, de szerte az országban sem lehet olyan pártra szavazni, mint a Tisza, ami nem határolódik el egyértelműen a Fidesz jelöltjétől Budapesten, és nem Karácsony Gergelyt támogatja.

 – felelte arra a kérdésre, hogy szerinte ki nyeri a főpolgármester-választást. Aki nem akarja, hogy Budapestet visszavegye és országosan megerősödjön a Fidesz, az a fővárosban Karácsony Gergelyre, országosan pedig a DK-MSZP-Párbeszéd közös listájára szavaz – érvelt.

A Momentum elmúlt hetekben folytatott országos kampánya jól látható volt és eredményre fog vezetni a vasárnapi választásokon – mondta Donáth Anna, a párt európai parlamenti (EP-) listavezetője újságíróknak, miután leadta voksait a főváros XI. kerületében.

A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, nemzetiségi önkormányzati képviselők és az Európai Parlament (EP) tagjainak választásán vasárnap délelőtt 11 óráig a szavazásra jogosultak 22,89 százaléka (1 802 332 szavazó) járult az urnákhoz a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.
 

A fővárosban a szavazók 21,98 százaléka, 295 259 választópolgár adta le szavazatát 11 óráig.

A vármegyék közül a részvételi arány 11 órakor Tolna vármegyében volt a legmagasabb, 25,72 százalék, ami 45 117 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében volt: 19,12 százalék, 83 255 szavazó. Csongrád-Csanád vármegyében 25,01 százalék, 81 205 szavazó volt. Szegeden pedig 22,46 százalék, 28 907 szavazó vett részt a választáson.

Az 1998-as önkormányzati választáson 15,51 százalék, a 2002-es választáson 17,91 százalék szavazott 11 óráig. A 2006-os önkormányzati választáson a választásra jogosultak 18,53 százaléka, a 2010-es választáson 16,31 százaléka, tíz évvel ezelőtt 16,50 százaléka, öt évvel ezelőtt pedig 18,25 százaléka voksolt 11 óráig.

A 2004-es EP-választáson 13,75 százalék, a 2009-es választáson 13,77 százalék szavazott, tíz évvel ezelőtt 11,53 százalék, öt évvel ezelőtt pedig 17,16 százalék voksolt 11 óráig.

Az NVI kétóránként közöl összesítést a részvételi arányokról. A következő adatok 13 óra után lesznek elérhetők az NVI honlapján.
 

Hódmezővásárhelyen voksolt az építési és közlekedési miniszter.

Hozzátette: Hódmezővásárhelyen pedig csak Grezsa István és a Fidesz csapata képes arra, hogy véget vessen a marakodásnak és elhozza a gyarapodást.

- zárt bejegyzését Lázár János.

Budakeszin szavazott a Fidesz-KDNP kommunikációs igazgatója.

- írta közösségi oldalán Menczer Tamás.

A miniszterelnök a békepárti többség kialakulásában bízik az uniós parlamenti választásokon. Orbán Viktor elmondta, hogy a háború kérdésében a Fideszre szavazott, a béke felé és a háború ellen.

– vallotta a kormányfő.

A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, nemzetiségi önkormányzati képviselők és az Európai Parlament (EP) tagjainak választásán vasárnap 9 óráig a szavazásra jogosultak 9,98 százaléka, 785 546 szavazó járult az urnákhoz a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.

Ez az adat magasabb, mint a 2019-ben rögzített 9 órai, a 2022-es országgyűlési választástól viszont elmarad, két évvel ezelőtt ilyenkor már a választópolgárok 10,31 százaléka járult az urnákhoz.

Az NVI kétóránként közöl összesítést a részvételi arányokról. A következő adatok 11 óra után lesznek elérhetők az NVI honlapján.

Le Marietta, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) EP-listavezetője leadta szavazatát az önkormányzati, európai parlamenti (EP-) és nemzetiségi választásokon a II. kerület Varsányi Irén utcai bölcsödében kialakított 72. számú szavazókörben.

Deutsch Tamás, a Fidesz-KDNP EP-listavezetője leadta szavazatát az önkormányzati, európai parlamenti (EP-) és nemzetiségi választásokon a II. Kerületi Pitypang Utcai Általános Iskolában kialakított szavazókörben.

Vona Gábor, a Második Reformkor Párt EP-listavezetője leadja szavazatát az önkormányzati, európai parlamenti (EP-) és nemzetiségi választásokon a főváros a XI. kerületi Ádám Jenő Általános Iskolában kialakított 23. szavazókörben.

A vasárnapi választásokon a szavazatszámláló bizottságok nem engedik szavazni azt a választópolgárt, aki nem tudja igazolni a személyazonosságát és a lakcímét vagy a személyi azonosítóját (személyi számát), nem szerepel a szavazóköri névjegyzékben, már szavazott vagy megtagadja a névjegyzék aláírását.

Ha valaki nem tudja igazolni a személyazonosságát, a lakcímét vagy a személyi azonosítóját, és emiatt felveszik a visszautasítottak jegyzékére, de később visszamegy és magával viszi az érvényes igazolványát, akkor természetesen szavazhat.

Vissza kell utasítani azt, aki nem szerepel a névjegyzékben, esetleg már szavazott (azaz már szerepel az aláírása a névjegyzéken).

A választó a névjegyzéken aláírásával igazolja, hogy átvette a szavazólapot. Ha a választópolgár kifogásolja, hogy alá kell írnia a névjegyzéket, akkor a szavazatszámláló bizottság elnöke felvilágosítja: az aláírás célja a szavazólapok átvételének elismerése. Ha a választó megtagadja a névjegyzék aláírását, akkor vissza kell őt utasítani, és fel kell vezetni a visszautasítottak jegyzékébe.

Leadta a szavazatát Orbán Viktor miniszterelnök. A kormányfő a Zugligeti Általános Iskola épületében voksolt felesége, Lévai Anikó társaságában.

Több mint 216 ezer választó élhet első alkalommal a választójogával a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, a nemzetiségi önkormányzati képviselők, valamint az Európai Parlament tagjainak vasárnapi választásán.
 

Ők azok, akik a 2022-es országgyűlési választás óta váltak nagykorúvá, azaz választópolgárrá.

Az első választók kulcstartót kapnak a szavazatszámláló bizottságtól, a bevásárlókocsiknál használható érme nagyságú kulcstartó egyik oldalán Magyarország, a másikon az Európai Unió zászlaja látható.

A vasárnapi választásokon azok a választópolgárok is szavazhatnak, akiknek a lakcíme közterület-átnevezés miatt megváltozott, és még nem íratták át az új címüket.

A választási eljárási törvény szerint a választópolgár a személyazonossága mellett a lakcímét vagy a személyi azonosítóját igazolja a szavazatszámláló bizottság előtt.

Ha a lakcím azért tér el a névjegyzékben szereplő címtől, mert a közterület neve vagy a választópolgár házszáma megváltozott, akkor a szavazatszámláló bizottság - a helyi választási irodától kapott, a közterületi elnevezések és a házszámok megváltozásáról tájékoztató jegyzék alapján - megállapítja ezt, és erre tekintettel biztosítja a szavazást.

Abban az esetben, ha a választópolgár neve a szavazást közvetlenül megelőző napokban változott meg - például házasságkötés miatt - és a személyazonosításra alkalmas okmánya még az előző nevét tartalmazza, akkor az okmány egyéb adatainak és az új nevére szóló lakcímkártya adatainak összevetésével kell megállapítani a személyazonosságát.

Ha a választópolgár az új nevére szóló lakcímkártyával sem rendelkezik - vagy egyéb kétség esetén - a szavazásnapi forgatókönyvben megadott ügyeleti telefonszámon lehet egyeztetést lefolytatni.

A szavazás napján is nyitva vannak este hét óráig a kormányablakok és az okmányirodák, hogy a választással összefüggésben segítsék a személyazonosságot igazoló okmányok megújítását, kiváltását, cseréjét és pótlását.

Vasárnap kizárólag személyi okmányokkal kapcsolatos ügyintézésre van lehetőség, illetve az elveszett vagy megsérült lakcímkártya pótlására.

Ha valakinek semmilyen, személyazonosításra alkalmas okmánya sincs (személyi igazolványa, érvényes útlevele, jogosítványa), akkor ideiglenes személyi igazolványt kap, amellyel részt vehet a szavazáson.

A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, nemzetiségi önkormányzati képviselők és az Európai Parlament (EP) tagjainak választásán vasárnap reggel 7 óráig a szavazásra jogosultak 1,88 százaléka (148 427 szavazó) járult az urnákhoz a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.
 

A fővárosban a szavazók 1,62 százaléka, 21 744 választópolgár adta le szavazatát 7 óráig.

A vármegyék közül a részvételi arány 7 órakor Tolna vármegyében volt a legmagasabb, 2,47 százalék, ami 4331 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében volt: 1,53 százalék, 7760 szavazó. Csongrád-Csanád vármegyében volt: 2,14 százalék, 6963 szavazó, Szegeden pedig 1,62 százalék, 2 079 szavazó volt.

Az 1998-as önkormányzati választáson 0,93 százalék, a 2002-es választáson 0,92 százalék szavazott 7 óráig. A 2006-os önkormányzati választáson a választásra jogosultak 1,12 százaléka, a 2010-es választáson 0,99 százaléka, tíz évvel ezelőtt 1,06 százaléka, öt évvel ezelőtt pedig 1,12 százaléka voksolt 7 óráig.

A 2004-es EP-választáson 0,90 százalék, a 2009-es választáson 1,07 százalék szavazott, tíz évvel ezelőtt 0,96 százalék, öt évvel ezelőtt pedig 1,48 százalék voksolt 7 óráig.

Az NVI kétóránként közöl összesítést a részvételi arányokról. A következő adatok 9 óra után lesznek elérhetők az NVI honlapján.

Az a választó, aki még nem adta fel postán a levélszavazatát, még a szavazás végéig leadhatja valamelyik külképviseleten vagy az egyéni választókerületi székhelyek választási irodájában.

Azok a magyar állampolgárok, akik sem Magyarországon, sem más uniós tagállamban nem rendelkeznek lakcímmel, levélben szavazhatnak az Európai Parlament magyar tagjainak választásán, ha kérték felvételüket a névjegyzékbe.

A szavazó szabadon dönthetett arról, milyen úton juttatja vissza voksát a Nemzeti Választási Irodához (NVI): a válaszborítékot feladhatta postán az NVI-nek címezve, vagy akár a külképviseletek címére is.

Azok, akik ezt nem tették meg, még a szavazás napján is leadhatják levélszavazatukat: a válaszboríték leadható a külképviseleten a külképviseleti szavazás időtartama alatt (általában 6-19 óra között) is, valamint Magyarországon a 97 országgyűlési egyéni választókerületi székhely településen, 6 és 19 óra között.

Elsőként adta le szavazatát Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Dunakeszin a 2024-es európai parlamenti és önkormányzati választáson. 

A szavazókör nyitására érkező tárcavezető kijelentette, hogy ez egy történelmi jelentőségű és történelmi téttel bíró választás, amire egy éles a helyzetben kerül sor, tekintettel arra, hogy Közép-Európában, Magyarország szomszédságában háború dúl.

- fogalmazott.

Hozzátette: aki a Fideszre szavaz, az a békére szavaz, és aki a Fideszre szavaz, az hozzájárulhat ahhoz, hogy ez a háború a szomszédból ne terjedhessen tovább, ne váljunk mi is a háború áldozataivá. A miniszter emlékeztetett, Magyarország már most is hatalmas árat fizetett egy olyan háborúért, amihez a magyaroknak semmi köze sincsen.

 - mondta.

Valamennyi szavazókör rendben megnyílt a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, nemzetiségi önkormányzati képviselők, valamint az Európai Parlament (EP) magyar tagjainak választásán, rendkívüli eseményről nem érkezett jelentés - közölte a Nemzeti Választási Iroda (NVI) szervezési főosztályának vezetője vasárnap reggel az MTI-vel.
 

Mucsi Tamás azt mondta: mind a 10 119 szavazókör rendben megkezdte a munkáját, biztosítottak a szavazás feltételei, az elsőként szavazó választópolgárok mindenhol leadhatták szavazatukat. Reggel óta a nemzetközi megfigyelők is figyelemmel követik a szavazást. A szavazókörök zárásáig, este 7 óráig csaknem 7,8 millió választópolgárt várnak az urnákhoz - tette hozzá.

Az önkormányzati választásra 7 millió 850 ezer választópolgárt várnak a 10 119 magyarországi szavazókörben este 7 óráig. Az európai parlamenti voksoláson a magyarországi szavazókörökben, a 147 külképviseleti szavazókörben és levélben ennél valamivel kevesebben, mintegy 7 millió 800 ezren szavazhatnak, a nemzetiségi választáson pedig 345 633 választópolgár vehet részt.