Magyar Költészet Napja (Videó)
A magyar költészet napján a klasszikus és kortárs magyar költőket és költeményeket ünnepeljük, ezzel együtt pedig a magyar nyelv szépségét is éltetjük.
Hazánkban 1964 óta József Attila születésnapján, április 11-én ünnepeljük a költészet napját.
„Költő vagyok – mit érdekelne engem a költészet maga?” - kezdte Ars poetica Német Andornak című versét József Attila, aki nem tudhatta, hogy születésének napja egykoron költészet napjává és egyben a magyar irodalom ünnepévé válik majd, amely már több mint fél évszázados hagyományra tekint vissza.
A magyar költészet napját először 1964-ben ünnepelték meg és azóta is minden évben április 11-én előadások, felolvasások és versmondó versenyek keretében emlékeznek meg országszerte a poétikáról, s egyik legnagyobb költőnkről József Attiláról. Sokan azonban nem is tudják, hogy nem csak József Attila született ezen a napon, hanem Márai Sándor is, aki csupán öt évvel volt idősebb a költőnél.
Hagyományosnak mondható, hogy sokan meglátogatják József Attila egykori lakóhelyét a Gát utcában és elhelyezik a koszorúikat. Talán ez mondható az egyéni megemlékezések legbensőségesebb módjának.
E napon minden évben az ország számos pontján kulturális programok sokasága várja az érdeklődőket. 1998-ban a költészet napját tizennégy költő úgy ünnepelte, hogy közösen írtak egy szonettkoszorút.
„Szeresd a verset, megtanít sírni, vagy szépen búsulni,/ magasba vágyni, mélységbe hullni.” (Győry Dezső)
„Kenyerünk mellé kell a dallam is:/ vers és virág az ember asztalára” (Várnai Zseni)
„Költészet napja? Én jobban szeretném, ha a költészet perceiről beszélhetnénk már. Legfeljebb a költészet óráiról. Azt szeretném, ha nem egy egész nap jutna a költészetnek, egy esztendőben egyszer, hanem csak percek, de állandóan, minden nap – és áhítattal. Minden nap: percek. A költészet nem egész napi élmény.” (Váci Mihály)
„A dolgok változnak. A vers örök.” (József Attila)
