Hogyan hat az óraátállítás az emberi szervezetre?

Korábban többször is szó esett arról, hogy eltörlik az óraátállítást, azonban ez még a mai napig nem történt meg. Így az idei, tavaszi óraátállítás során március 31-én vasárnap hajnalban 2:00 órakor 3:00 órára kell előre állítani az órát.  Sajnos ilyenkor 1 órával kevesebbet alszunk majd, aminek nagyon sokáig érezhetjük még a hatását.

A nyári időszámítást az első világháború idején vezették be többek között az Osztrák-Magyar Monarchia területén, az Európai Unió pedig 1996-ban egységesítette. Akkor került át a téli időszámítás kezdete az addigi, szeptemberi dátumról október utolsó vasárnapjára.

Az EU-ban évek óta beszédtéma, hogy véglegesen meg kellene szüntetni az óraátállítást, mert van ugyan előnye, de rengeteg hátránya is. Ám azóta sem született erről konkrét döntés, azóta is tolódik a kérdés lezárása.

Az uniós tagállamok 2021-ig kaptak időt arra, hogy döntsenek, téli vagy nyári időszámítást fognak-e használni, de a határidőt kitolták 2024-ig, mert "közbeszólt" a koronavírus-járvány. Azóta pedig az orosz–ukrán háború miatt ismét halasztják a végső döntést. Így most előreláthatólag 2025-ben van arra kilátás, hogy a következő elnökség újra elővegye az óraátállítás kérdéskörét és végleges döntést hozzon.

Mennyi időt vesz igénybe az átállás?

Általában 4-14 napra van szüksége a szervezetnek, hogy megszokja a változást, ez egyénenként eltérő. Németországi statisztikák szerint az emberek 8,5-12 százaléka fordul orvoshoz óraátállítás miatti problémákkal, első sorban a nyári időszámításra való átálláskor. Ekkor többeknek van szüksége altatókra és antidepresszánsokra. A fáradtság miatt a balesetek elkerülése végett különösen óvatosnak kell lenni a forgalomban résztvevőknek és a játszótéren is. Több gazdálkodó megfigyelte, hogy az állataikra is hatással van az óra átállítása, nekik sem könnyű igazodni a napirend változásaihoz.

Mit tehetünk, hogy könnyebben menjen az átállás?

Az átállás alatt nagyobb türelemmel legyünk magunkkal szemben, halasszuk el a nem határidős feladatokat és adjunk időt a szervezetünknek. Ha lehet, inkább járjunk munkába pár napot tömegközlekedéssel és hagyjuk otthon az autót, mivel ezekben a napokban hajlamosabbak vagyunk a figyelmetlenségre, amit jó elkerülni az utakon. Az aktív életmód, a mozgás és a szabad levegőn eltöltött idő segít a stressz levezetésében és pihentető alvást eredményez. Ügyeljünk arra, hogy az új időszámítás szerinti esti lefekvés és a sport befejezése között legalább 4 óra teljen el. A pihentető alvás érdekében kerüljük lefekvés előtt az élénkítő hatású készítményeket (pl. kávé, tea), illetve alvás előtt 4 órával már ne együnk semmit, különösen ne zsíros, nehéz és fűszeres ételt.

Alkalmazzunk relaxációs technikákat, lazítsunk, meditáljunk, végezzünk nyugtató hatású légző gyakorlatokat. Illóolajok párologtatása és lakásunk alapos átszellőztetése is elősegítheti szervezetünk kiegyensúlyozottabbá tételét. A TV és egyéb elektronikus kütyük használata helyett inkább olvassunk könyvet egy kicsit az ágyban. Ugyanis a kék fényt kibocsájtó készülékek ronthatják az alvásunk minőségét.