Hírzóna

Az ország legnagyobb visszaesése nálunk volt lakásépítés terén

Az ország legnagyobb visszaesése nálunk volt lakásépítés terén

Cserébe van egy olyan adat, amiben jól állunk

2024. február 22., csütörtök
Az ország legnagyobb visszaesése nálunk volt lakásépítés terén

A KSH közzétette vármegyei bontásban hogyan alakult 2023-ban az épített lakások és a kiadott építési engedélyek száma. Az ország különböző részei között jelentős eltérések, tendenciák láthatóak. Csongrád-Csanád vármegye messze az ország legnagyobb visszaesését produkálta lakásépítés terén a tavalyi évben, de van cserébe egy olyan adat, amiben jól állunk.

Lakásépítés
 

 

A legnagyobb fellendülés Komárom-Esztergom vármegyében volt, ahol több mint kétszer annyi (205,8%) új lakást építettek, mint a megelőző évben. Tolna vármegyében sem lehet ok a panaszra, ahol több mint másfélszeresére nőtt (153,2%), de Vas vármegye is jelentősen (114,1%) növekedni tudott. Külön kiemelendő Pest vármegye, ahol darabszámra messzemenően a legnagyobb növekedést érték el a 4077 új lakással. Százalékban ez náluk 107,3.

A rangsor másik végét tekintve Csongrád-Csanád vármegyét láthatjuk, ahol kevesebb mint harmadára (32,6%) zuhant vissza az új lakások száma. 

A második legrosszabb eredményt Zala vármegye produkálta 40,9%-kal, a negatív dobogó harmadik helyére pedig Nógrád vármegye került, 48,1%-kal.

Régiós viszonylatban Bács-Kiskunban 86,9%-ra mérséklődött az új lakások száma, Békés vármegyében pedig 95,8%-ra. Csongrád-Csanád gyenge eredménye viszont nagyrégiós viszonylatban is utolsó helyre taszította az egész Dél-Alföldet (54,7%). Többi nagyrégió sorrendben: Közép-Magyarország 100,2%, Dél-Dunántúl 93%, Észak-Alföld 88,7%, Nyugat-Dunántúl 86,7%, Közép-Dunántúl 86,6%, Észak-Magyarország 76,3%. 

Az országos átlag 90,8%, vármegyénk nélkül 94,3% lenne. 

 

Az ország egyik legnagyobb ingatlanjait építjük

Az újonnan épített ingatlanok méretében hatalmas különbségek mutatkoznak az ország területei között, Budapesten például 2020 óta egyre kisebbeket építenek, 2023-ra az átlagos négyzetméter 67-re csökkent. Ezzel ellentétben vidéken jellemzően inkább egyre nagyobb házakban élnek, illetve egyre nagyobbakat építenek - bár ez alól akad kivétel, amely közé viszont Csongád-Csanád nem tartozik. 

2022-ben átlagosan 93 négyzetméteres házak épültek vármegyénkben, 2023-ban pedig már 120 négyzetméteresek.

Ezzel vármegyénk ebben a rangsorban a negyedik helyen áll. Legnagyobb ingatlanokat Nógrád vármegyében építették, ahol elérték a 151 négyzetméteres átlagot. Második helyen 136 négyzetméterrel Zala vármegye áll, harmadik helyen 134-es átlaggal Tolna vármegye. 

Budapest után, a legkisebb házak Vas vármegyében épülnek a maguk 71 négyzetméterével, hátulról harmadik helyen pedig Somogy vármegye áll a maga 84 négyzetméteres átlagával.

Régiós tekintetben a nyugati és keleti szomszédunk - ahol hozzánk képest eltörpült az építkezések visszaesésének száma - ellentétes irányt vett az ingatlan méret terén, Bács-Kiskunban a 2022-es, 116-os átlag négyzetméter 109-re csökkent, Békés vármegyében pedig 135-ről 114-re.

 

Bács-Kiskunban növekedés, Csongrád-Csanádban és Békésen további csökkenés várható a lakásépítésben

A kiadott építési engedélyek jó következtetési alapot nyújtanak arra, hogy az elkövetkező időszakban mennyi ingatlan épülhet. Bács-Kiskunban a 2023-ban kiadott építési engedélyek száma növekedésnek indult. 2022-höz képest 110,6%-ra emelkedett. Csongrád-Csanád úgy néz ki nem lábal ki a közeljövőben a bezuhanásból, ugyanis a kiadott építési engedélyek 97,5%-ra mérséklődtek. Békés vármegyében - amely a 2023-as évben szinte stagnált - egy jelentősebb visszaesés várható, mivel 73,5%-ra csökkent a kiadott építési engedélyek száma.
 

 

 

 


 

 

 

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.