Az ország legnagyobb visszaesése nálunk volt lakásépítés terén
Cserébe van egy olyan adat, amiben jól állunk
A KSH közzétette vármegyei bontásban hogyan alakult 2023-ban az épített lakások és a kiadott építési engedélyek száma. Az ország különböző részei között jelentős eltérések, tendenciák láthatóak. Csongrád-Csanád vármegye messze az ország legnagyobb visszaesését produkálta lakásépítés terén a tavalyi évben, de van cserébe egy olyan adat, amiben jól állunk.
A legnagyobb fellendülés Komárom-Esztergom vármegyében volt, ahol több mint kétszer annyi (205,8%) új lakást építettek, mint a megelőző évben. Tolna vármegyében sem lehet ok a panaszra, ahol több mint másfélszeresére nőtt (153,2%), de Vas vármegye is jelentősen (114,1%) növekedni tudott. Külön kiemelendő Pest vármegye, ahol darabszámra messzemenően a legnagyobb növekedést érték el a 4077 új lakással. Százalékban ez náluk 107,3.
A rangsor másik végét tekintve Csongrád-Csanád vármegyét láthatjuk, ahol kevesebb mint harmadára (32,6%) zuhant vissza az új lakások száma.
A második legrosszabb eredményt Zala vármegye produkálta 40,9%-kal, a negatív dobogó harmadik helyére pedig Nógrád vármegye került, 48,1%-kal.
Régiós viszonylatban Bács-Kiskunban 86,9%-ra mérséklődött az új lakások száma, Békés vármegyében pedig 95,8%-ra. Csongrád-Csanád gyenge eredménye viszont nagyrégiós viszonylatban is utolsó helyre taszította az egész Dél-Alföldet (54,7%). Többi nagyrégió sorrendben: Közép-Magyarország 100,2%, Dél-Dunántúl 93%, Észak-Alföld 88,7%, Nyugat-Dunántúl 86,7%, Közép-Dunántúl 86,6%, Észak-Magyarország 76,3%.
Az országos átlag 90,8%, vármegyénk nélkül 94,3% lenne.
Az ország egyik legnagyobb ingatlanjait építjük
Az újonnan épített ingatlanok méretében hatalmas különbségek mutatkoznak az ország területei között, Budapesten például 2020 óta egyre kisebbeket építenek, 2023-ra az átlagos négyzetméter 67-re csökkent. Ezzel ellentétben vidéken jellemzően inkább egyre nagyobb házakban élnek, illetve egyre nagyobbakat építenek - bár ez alól akad kivétel, amely közé viszont Csongád-Csanád nem tartozik.
2022-ben átlagosan 93 négyzetméteres házak épültek vármegyénkben, 2023-ban pedig már 120 négyzetméteresek.
Ezzel vármegyénk ebben a rangsorban a negyedik helyen áll. Legnagyobb ingatlanokat Nógrád vármegyében építették, ahol elérték a 151 négyzetméteres átlagot. Második helyen 136 négyzetméterrel Zala vármegye áll, harmadik helyen 134-es átlaggal Tolna vármegye.
Budapest után, a legkisebb házak Vas vármegyében épülnek a maguk 71 négyzetméterével, hátulról harmadik helyen pedig Somogy vármegye áll a maga 84 négyzetméteres átlagával.
Régiós tekintetben a nyugati és keleti szomszédunk - ahol hozzánk képest eltörpült az építkezések visszaesésének száma - ellentétes irányt vett az ingatlan méret terén, Bács-Kiskunban a 2022-es, 116-os átlag négyzetméter 109-re csökkent, Békés vármegyében pedig 135-ről 114-re.
Bács-Kiskunban növekedés, Csongrád-Csanádban és Békésen további csökkenés várható a lakásépítésben
A kiadott építési engedélyek jó következtetési alapot nyújtanak arra, hogy az elkövetkező időszakban mennyi ingatlan épülhet. Bács-Kiskunban a 2023-ban kiadott építési engedélyek száma növekedésnek indult. 2022-höz képest 110,6%-ra emelkedett. Csongrád-Csanád úgy néz ki nem lábal ki a közeljövőben a bezuhanásból, ugyanis a kiadott építési engedélyek 97,5%-ra mérséklődtek. Békés vármegyében - amely a 2023-as évben szinte stagnált - egy jelentősebb visszaesés várható, mivel 73,5%-ra csökkent a kiadott építési engedélyek száma.
