Új adókat vezetne be az EU, de Magyarország megakadályozhatja

Brüsszel elégedetlen, és kevesli azt a forrást, amely fölött közvetlenül rendelkezik, ezért pluszfinanszírozáshoz akar jutni. Erre fél éve maradt, mert utána Magyarország veszi át az unió soros elnökségét - írja a Világgazdaság.

Fontos interjút adott a belga miniszterelnök a Politicónak. Az Alexander De Croo által elmondottaknak az ad pluszjelentőséget, hogy Belgium éppen januárban vette át az Európai Unió soros elnökségét. A belga kormányfő felfedte, hogy mire készül a következő fél évben, és mit szeretne elérni az EU működésében. A felvázolt forgatókönyv még a Politico kommentárja szerint is ellentmondásos. 

Mire készül az Európai Unió?

Alexander De Croo először is nyíltan szólt arról, hogy 

Ezt azzal magyarázta, hogy az ukrajnai orosz invázió, a globális világjárvány utáni kérdések, valamint az izraeli háború miatt az európai polgárok egyre inkább Brüsszeltől várják a globális problémák megoldását, mivel a tagállamok önmagukban ehhez kevesek. Szerinte az EU-nak, ha válaszolni akar a hívásokra, át kell rendeznie a prioritásait, és ez elkerülhetetlenül kinyitja azt a vitát, hogy honnan lesz erre pénz.

A belga liberális miniszterelnök időzítése nem is lehetne pontosabb. Zajlik a blokk 2021–2027-es költségvetésének felülvizsgálata, az Európai Bizottság 66 milliárd eurós többletpénzt akar behajtani, ami egyelőre nem megy át a tagállamokon. Ezért az Európai Tanács legutóbbi, decemberi ülésén az új finanszírozási összeget 21 milliárd euróra csökkentették. 

Az EU-nak egyébként van saját, önálló forrása, elsősorban a 27 tagország hozzájárulásaiból, a vámokból, illetve 2021-ben Brüsszel bevezette az egész EU-ra kiterjedő műanyagadót, ami évi mintegy 6 milliárd eurót biztosít a bizottság kasszájának. Igaz, mindez eltörpül az Európai Unió 2021–2027-es, több mint 2000 milliárd eurós büdzséje mellett.

Új adókat vethet ki az Európai Unió

De Croo javaslata éppen azt veti fel, hogy 

Amikor erre a Politico visszakérdezett, a belga miniszterelnök sejtelmesen reagált. „Ha jó vitát akarunk lefolytatni erről, akkor inkább nem megyek bele a részletekbe” – mondta. Vagyis papíron az is elképzelhető, hogy az új adók emelésén túl felmerülhet a tagállami befizetések növelése vagy az uniós költségvetés megszorítása.  

Ugyanakkor az új adók kivetése nem lenne előzmény nélküli. Az Európai Parlament ugyanis jelenleg is szorgalmazza a szén-dioxid-kibocsátásra és a multinacionális vállalatok nyereségére vonatkozó, uniós szintű adók bevezetését. Ezek az intézkedések várhatóan évi 36 milliárd eurót hoznának a brüsszeli konyhára, amint a következő uniós büdzsé 2028-ban hatályba lép. Sokan most arra számítanak, hogy a belga elnökség kompromisszumot érhet el ebben a kérdésben.

Magyarország megakadályozhatja, hogy több pénze legyen Brüsszelnek

Erre azért lenne szükség, mert az északi és a kelet-európai tagországok eddig közös erővel blokkolták az új pénzek közvetlen beszedésére vonatkozó törekvéseket. Csakhogy a nevük elhallgatását kérő uniós tisztviselők most kifejezetten rövid határidőkről beszéltek a Politicónak az esetlegesen bevezetni tervezett új adókról. Azt mondták, hogy a döntésnek még a júniusi európai parlamenti választások előtt meg kell születnie.

Ezt pedig azzal magyarázták, hogy azt követően 

„A technikai határidő az, hogy az EU finanszírozásáról még az új költségvetés 2027-es véglegesítése előtt meg kell állapodni. A politikai határidő azonban a 2024-es júniusi választás” – szögezte le az egyik brüsszeli bürokrata. De Croo mindehhez pedig annyit tett hozzá, hogy a közvetlen európai finanszírozás nagyobb demokratikus legitimációt is adna. 

Szerinte a demokratikus legitimitás a pénzek fölötti diszponáláshoz van kötve, ez elvitathatatlan. „Ma az európai finanszírozás csak közvetett. Ha Európa továbbra is azon az úton kíván járni, amelyen jelenleg halad, közvetlenebb finanszírozásnak kell következnie” – közölte sokatmondóan.