Ma ünnepeljük a magyar építészet napját

A parlament idén ősszel nyilvánította Kós Károly születésének napját, december 16-át a magyar építészet napjává.

Az építőipar roppant sokrétű, az igényekhez igazodva folyamatosan változó és megújuló ágazat, így számtalan fontos innováció köthető hozzá - írja a naphoz kapcsolódó közleményében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH).

Rimanóczy Kálmán 1904-ben kapott szabadalmat arra a megoldására, amely a fellépő színháztüzek esetében segítette az átszellőzést, valamint az égéstermékek és a füst gyors elvezetését a színpadról és a nézőtérről. Medgyaszay István 1909-ben szintén a színház világához kapcsolódva szabadalmaztatta a veszprémi színház tervezésekor kialakított, foglalat nélküli lámpaizzóját, amely felfelé sem vetett árnyékot. Az operaház korszerűsítéséhez kapcsolódva pedig az 1910-es években szabadalmaztatta a vészkijáratok gyorsan és egyszerűen nyitható ajtózárját - áll a közleményben.
 

A debreceni Jost Ferenc nemcsak építészként, hanem parkettagyárosként is tevékenykedett. Utóbbihoz köthető 1941-ben megszerzett szabadalma is, amelynek keretében olyan eljárást dolgozott ki, amely lehetővé tette az olcsó, recsegéstől, portól, gombától mentes, betonba illeszthető parketta előállítását. A Könnyűipari Szerelő- és Építő Vállalat (KIPSZER) kötelékében dolgozó Csizmadia Nándor, Gönczi Pál és Borza Sándor szolgálati találmánya szintén kiemelkedő. A csomóponti kapcsolat térbeli rács-szerkezetekhez néven 1972-ben szabadalmaztatott építőelem a mai napig megfigyelhető több középület nagy tereket átfogó, tetőt tartó rácsszerkezetében, például a Hungexpo csarnokaiban, a budapesti Ildikó téri református templomban, valamint a Dunaújvárosi Református Templomban is. Érdekesség, hogy ezeket mind Szabó István építész tervezte, akinek szintén voltak szabadalmai, többek között egy betonozást segítő zsaluzórendszer is.
 

Az Ipari Épülettervező Vállalatnál (IPARTERV) dolgozó Hattyasyné Markó Krisztina több szolgálati találmányban is közreműködő feltaláló volt. Ezek közül az egyik legjelentősebb a Bartos Ferenccel közösen jegyzett, 1982-ben szabadalmaztatott mesterséges szellőzésű nedves hűtőtorony, amely a korábbi hűtőtorony típusokat kombinálta, megnövelve a teljesítményt és csökkentve a fajlagos villamosenergia felhasználását. Losonczi Áron a 2000-es évek elején szabadalmaztatta a fényáteresztő beton építőelemet, a Litracont. Az iparjogvédelmi tudatosság ebben az esetben kifizetődő is volt, hiszen a feltaláló számos esetben fel tudott lépni jogilag a hamisítók ellen. A Barabás Téglakő Kft. pedig a műkő, vagyis az ő védjegyoltalommal védett kifejezésük alapján térkő vezető vállalkozásnak számít a piacon. Ezt nagyrészt annak köszönheti, hogy odafigyel arra, hogy saját szellemi termékeit szabadalmakkal, használatiminta-oltalmakkal vagy éppen védjegyoltalmakkal védje.