Erasmus határidő de megegyezés sehol

Brüsszelben továbbra sem maradéktalanul elégedettek a hazai reformlépésekkel, ezért megegyezés nélkül telik el a november 23-i határidő, ameddig alá kéne írni a modellváltó egyetemek Erasmus-szerződéseit a 2024. június 30. utáni időszakra. Az állami fenntartásban lévő intézményeket és diákjaikat nem érinti a bonyodalom.

November 23-ig rendeznie kellett volna a vitás kérdéseket az Európai Bizottságnak és a magyar kormányzatnak, hogy a 2024. őszi félévtől is zavartalan legyen a részvételük az Erasmus Plusz oktatási csereprogramban a hazai modellváltó egyetemek diákjainak. Megegyezésnek azonban egyelőre nyoma sincs, úgyhogy érdemes áttekinteni a helyzetet, amely egyfelől változatlan, másfelől az elmúló határidő miatt nagyon is más.

A november 23-i dátum az Erasmus Plusz ügyeit itthon felügyelő Tempus Közalapítványtól (TKA) származik, amely a július 14-i és az augusztus 25-i közleményében is ezt a napot jelölte meg határként, Navracsics Tibor, a területfejlesztési miniszter is e dátumra hivatkozott „munkahatáridőként”.

Amíg az állami tulajdonban és kezelésben álló 29 egyetem pályázatait „élesben” bírálhatta el – majd nekiláthatott a papírmunkának és az utalásnak is –, addig a közérdekű vagyonkezelő alapítványok (KEKVA-k) által üzemeltetett 21 intézmény esetén csak feltételes jóváhagyást adhatott. 

Az utóbbinak az oka, hogy 2022. december 15. óta él az Európai Tanács végrehajtási határozata, amely megtiltotta a szerződéskötést az ilyen egyetemekkel, mert nem tartja átláthatónak a működésüket.

Ezért összegzett így a TKA: 

A nyár végétől mostanáig ívelő szakasz az augusztusi szabadságolásokkal, őszi tárgyalásokkal és változó hangulatú, a két oldalról általában ellentétes tartalmú nyilatkozatokkal telt. Hazai oldalról Navracsics Tibor, valamint az augusztus óta már európai uniós ügyekért felelős miniszter, Bóka János kommentálta az ügy alakulását, Brüsszelből pedig leginkább a költségvetésért és igazgatásért felelős biztos, az osztrák Johannes Hahn.

A hazai álláspont, hogy tulajdonképpen minden kérdésre választ adott a kormányzat, tehát politikai döntést kell hozni, az pedig egy szinttel feljebb várható. Erre az álláspontra helyezkedett Navracsics Tibor is a hétvégi Fidesz-kongresszuson a Hír TV-nek adott interjújában, amelyben így fogalmazott:

Hozzátette: 

Ezek után az Európai Parlament keddi vitáján Johannes Hahn mellett a belga Didier Reynders, az Európai Bizottság igazságügyi biztosa is elégedetlenül nyilatkozott – ráadásul nemcsak az Erasmushoz kötődő, hanem sok más tételről is, amelyek az útjában állnak a visszatartott EU-s források feloldásának. Reynders például az mondta: 

illetve a hiányosságokat nem orvosolta. Hahn ehhez annyit tett hozzá, hogy szerinte is történtek pozitív lépések, de nem elégségesek, ezért „továbbra is él a tanács tiltása, hogy új jogi kötelezettségvállalás jöjjön létre a közhasznú alapítványokkal bármely európai program végrehajtására, ugyanis összeférhetetlenség kockázata áll fenn a vezetésüket illetően. 

Hahn tájékoztatása szerint a bizottságnak december 15-ig kell elfogadnia a helyzetértékelést arról, hogy Magyarország részben vagy egészben megoldotta-e a problémákat, majd több további lépés megtétele után lehetősége van arra, hogy a megszorításokat törölje. 

A területfejlesztési miniszter a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (Ginop) záró konferenciáján az elmúlt időszak projektjeinek értékelésén túl elmondta: 

Kifejezte reményét is, hogy

Mindezek nyomán tehát az állami fenntartásban álló egyetemek (például az ELTE) továbbra is háborítatlanul tervezhetnek 2024 második félévétől is – amikor egyébként Magyarország lesz az Európai Unió Tanácsának soros féléves elnöke –, a KEKVA-sok ösztöndíjait pedig a magyar költségvetés állja 1,8 milliárd forintért.