"A tudomány segítségével vészelhetjük át a kihívásokat"
„Idén immár 20. alkalommal gyűlünk össze, hogy emlékezzünk gróf Széchenyi István nagylelkű gesztusára, a Magyar Tudományos Akadémia megalapítását lehetővé tevő felajánlására” – Freund Tamás hangsúlyozta az MTA elnöke Szegeden.
A Magyar Tudomány Ünnepét 2003 óta szervezik meg, arra emlékezve, hogy Széchenyi István 1825. november 3-án birtokainak egy évi jövedelmét ajánlotta fel a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elődjének számító Tudós Társaság megalapításához.
A Magyar Tudomány Ünnepének mottója idén „Tudomány: válaszok a globális kihívásokra.” Egyik fő témája a mesterséges intelligencia lesz. Az egy hónapon át tartó eseményen több száz tudománynépszerűsítő program várja az érdeklődőket a határon kívül, vidéken és a fővárosban.
Freund Tamás szerint Magyarországon az MTA a tudomány és a tudás legfőbb képviselője és őrzője, „egy stabil pont, a tényeket megkérdőjelező, ránk zúduló információtömegben”.
Az MTA elnöke a Magyar Tudomány Ünnepét kiemelten fontos rendezvénynek nevezte, amely növeli az intézmény társadalmi beágyazottságát és az egyik legfontosabb üzenetének közvetítését, amely szerint a tudomány, a tudományos módszer a legjobb út a világ, az ember megismeréséhez és megértéséhez.
„Csak a tudomány segítségével vészelhetjük át az emberiség előtt álló globális kihívásokat”
– jelentette ki.
A tudósok azok, akik rendszeresen figyelmeztetnek például a klímaváltozás veszélyeire, a tiszta víz eltűnésének fenyegető lehetőségére, a folyamatosan gyarapodó létszámú emberiség élelmezéséből fakadó tennivalókra, az időről időre kirobbanó járványok lehetőségére, megelőzésük és az ellenük való védekezés fontosságára – emelte ki.
Az egyetemet évszázados hagyományai, kimagasló képzési, innovációs és kutatási eredményei meghatározóvá tették. Ezt erősíti Karikó Katalin kutatóbiológus nemrég elnyert Nobel-díja is
– mondta.
Szeged méltán lehet büszke arra, hogy ismét olyan orvosi-élettani Nobel-díjjal elismert kutatója van, akinek a neve, pályája kötődik a városhoz – hangsúlyozta Freund Tamás.
A most induló programsorozat létrejöttét sok munka előzte meg. Sok munkát jelentett mindazoknak a kutatóknak is, akik arra vállalkoztak, hogy előadóként foglalják össze tudományos eredményeiket és hozzák közelebb őket a szélesebb közönséghez – mondta Freund Tamás.
Emlékeztetett, hogy az MTA-székházban tartott tudományt népszerűsítő előadások eddig több százezer érdeklődőhöz jutottak el.
Az MTA elnöke beszélt arról is, hogy a két év múlva alapításának 200. évfordulóját ünneplő akadémia, és annak mintegy 18 ezer tagot számláló köztestülete a magyar kutatói közösség legfontosabb fóruma határon kívül és belül. A területi bizottságoknak meghatározó szerepük van abban, hogy a tudományos gondolkodás és az azt népszerűsítő emberek és rendezvények minél több helyen jelen legyenek.
Karikó Katalin a hazai és a nemzetközi tudományos figyelmet is Szegedre irányította, de a látványos siker mögött hosszú évtizedek munkája áll – hangsúlyozta Rovó László, a Szegedi Tudományegyetem rektora. Hozzátette: köszönetet kell mondani az elődöknek, akik egy olyan intézményt építette fel, amely szinte minden tudományterületen kiváló. Az egyetem az orvosbiológia tudomány területén nemzetközi szinten mérve is világszínvonalú és innovatív – tette hozzá.
Szegeden büszkék vagyunk a város díszpolgára, Karikó Katalin Nobel-díjára, a legújabb fizikai Nobel-díjassal, Krausz Ferenccel való kapcsolatra és az 50. születésnapját idén ünneplő Szegedi Biológiai Központra – emelte ki Kozma József, a városi önkormányzat kulturális, oktatási, idegenforgalmi és ifjúsági bizottságának elnöke.
Erdei Anna, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettese, az MTÜ Programtanácsának elnöke elmondta: a programok az emberiség jövőjét napjainkban leginkább befolyásoló jelenségek, hatások vizsgálatának eredményeit ismertetik.
Az egyik fő témakör a mesterséges intelligencia, szó lesz egyebek mellett arról, hogy milyen fontos a mesterséges intelligencia fogalmának a meghatározása. Lesznek előadások a mesterséges intelligencia fejlődésének tudományos hátteréről, és berobbanásáról. A programok között helyet kapnak a klímaváltozással, a fenntarthatósággal kapcsolatos kihívások is, amelyek az élelmiszert, a vizet vagy az energiagazdálkodást egyaránt érintik. Szó lesz az ukrajnai háborúról, Petőfi 200. születésnapja alkalmából pedig a költő alakját és életművét övező legendákról.
Erdei Anna szerint a kritikai gondolkodás igénye az emberek többségének gondolkodásmódjában elültethető. Ezért a tudományos élet szereplőinek kiemelt feladata, hogy közérthetően mondják el eredményeiket – mondta.
A nyitóünnepség tudományos előadását idén Pálfy Péter Pál, a Bolyai János Matematikai Társulat elnöke tartotta Bolyai János korszakalkotó felfedezése két évszázad tükrében címmel.
A köszöntőket követően a hagyományok szerint átadták az Eötvös József-koszorúkat, valamint az MTA tudományos díjait.
Az idei Eötvös József-koszorú díjazottjai:
Bazsa György kémikus
Csepeli György szociológus
Hangos Katalin kémikus
Iglói Ferenc fizikus
Komoly Sámuel neurológus
Márki László matematikus
Máthé Imre biológus
Pritz Pál történész
Ördög Vince biológus
Szajbély Mihály irodalomtörténész
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
