Hírzóna

Németh Zsolt: Ha megbüntetik Oroszországot, akkor az ENSZ nincs többé. Ha nem, akkor az ENSZ saját alapelvét rúgja fel

Németh Zsolt: Ha megbüntetik Oroszországot, akkor az ENSZ nincs többé. Ha nem, akkor az ENSZ saját alapelvét rúgja fel

2023. július 19., szerda
Németh Zsolt: Ha megbüntetik Oroszországot, akkor az ENSZ nincs többé. Ha nem, akkor az ENSZ saját alapelvét rúgja fel

Németh Zsolt szerint "recseg-ropog" a jelenlegi világrend, a jövő új világrendjét pedig az fogja alapvetően befolyásolni: miként viszonyul Oroszországhoz a nemzetközi közösség.

Az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke a 32. Bálványosi Nyári Szabadegyetem egy szerdai pódiumbeszélgetésén elemezte az orosz-ukrán háború kapcsán kialakult helyzetet és amagyar diplomácia mozgásterét.

Mint kifejtette: a jelenlegi világrend az ENSZ 1945-ös alapokmányán alapul, amelyben alapvető jogelv a szuverén nemzetek egyenlősége, nemzetközi béke és biztonság szolgálata, a jólét erősítése, és az emberi - közük a kisebbségi - jogok garantálása. Ezt a struktúra azonban most "recseg-ropog", mert Oroszország, amely a Biztonsági Tanácsnak is tagja, lábbal tiporja az ENSZ alapokmányában rögzített elveket - tette hozzá.

Ha megbüntetik Oroszországot, akkor az ENSZ nincs többé. Ha nem, akkor az ENSZ saját alapelvét rúgja fel

- vázolta a dilemmát a külügyi bizottság elnöke.

Rámutatott: Magyarország következetesen elítélte az orosz agressziót és elismeri Ukrajna jogát az önvédelemhez. Ennek jegyében - igaz, hogy nem fegyverrel, de - üzemanyaggal, egészségügyi tisztek kiképzésével segítséget is nyújt Ukrajnának.

Másfelől a háborút nem lehet ürügyként elfogadni az Ukrajnában élő nemzeti közösségek diszkriminálására, és Ukrajnának tudnia kell, hogy a Nyugat felé Közép-Európán keresztül vezet az útja.

Úgy értékelte, meg kell találni az egyensúlyt a politikai kommunikáció és Magyarország stratégiai célkitűzései között. Szerinte fantasztikus diplomáciai siker, hogy a szankciós politika a lehető legkevésbé sújtja az országot, miközben Magyarország tíz szankciós csomagot megszavazott. Más kérdés, hogy Brüsszel úgy állítja be, mintha mindegyiket megvétózta volna - jegyezte meg.    

Németh Zsolt úgy vélekedett: a vilniusi csúcson megfogalmazott NATO-politika, amely Oroszországot fenyegetésként nevezte meg, de Ukrajna NATO-csatlakozását a háború befejezésének feltételéhez kötötte, konvergál a magyar állásponttal.    

Szerinte a nemzetpolitikai célok érvényesítésnek fontos előfeltétele, hogy Magyarország a szomszédságát amennyire lehet maga mellett tudja tartani és kiemelten kezelje közép-európai szövetségi rendszerét.

Boris Kálnoky, Mathias Corvinus Collegium Alapítvány médiaiskolájának vezetője a pódiumbeszélgetésen úgy vélekedett: semmi értelme a további vérontásnak, mert a frontvonal bemerevedett, a haditechnika mindkét fél számára lehetetlenné teszi az áttörést,

ha pedig mégis folytatják a háborút, akkor ennek politikai okai vannak.

Szerinte az Európai Uniónak nem érdeke átvenni a mérsékelt, kiegyensúlyozott magyar álláspontot, mert a háborús helyzetet most kihasználhatja arra, hogy egyfajta szövetségi államrendszerbe kényszerítse a tagállamokat.    

Csoma Botond, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség képviselőházi frakcióvezetője megállapította: az orosz agresszió közelebb tolta Ukrajnát a NATO-hoz, illetve politikai értelemben a Nyugathoz. Úgy vélte, bár most nincs sok esély a tűzszünetre, a béke megteremtése nehezen képzelhető el Oroszország biztonsági érdekeinek figyelembe vétele nélkül.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.