Közel 1,5 milliárdot csaltak fiktív számlákkal Szegeden

Költségvetési csalás bűntette miatt 36 személlyel szemben emelt vádat a Csongrád Megyei Főügyészség, illetőleg további 54 személlyel szemben alkalmazott más intézkedést, akik fiktív számlák kibocsátásával, illetőleg befogadásával közel másfél milliárd forint vagyoni hátrányt okoztak az állami költségvetésnek - közölte a vádhatóság.

A vádirat szerint a szegedi férfi és társai a 2015. és 2017. közötti időszakban fiktív számlák kibocsátásával foglalkozó gazdasági társaságokat hoztak létre, amelyek a bruttó számlaérték 3-5 %-nak megfelelő jutalék ellenében bocsátottak ki számlákat cégeknek, illetőleg egyéni vállalkozóknak. A számlák mögött semmilyen gazdasági esemény nem állt, azok kibocsátásának oka kizárólag a számlák áfatartalmának jogosulatlan levonásba helyezése volt a számlabefogadó részéről, illetőleg a jutalék realizálása a számlakibocsátók oldaláról.

A NAV Dél-alföldi Bűnügyi Igazgatóság Csongrád Megyei Vizsgálati Osztálya előtt folyamatban volt nyomozásban 102 személy gyanúsítottkénti felelősségre vonására került sor, akik közül 90 esetben igazolódott be a megalapozott gyanú. A terheltek cégek, illetőleg egyéni vállalkozások keretében közel másfél milliárd forint vagyoni hátrányt okoztak az állami költségvetésnek.

A legnagyobb számlabefogadó egy szójaolajat, illetőleg szójagranulátumot befogadó agráripari vállalkozás volt, amely több mint 600 millió forint vagyoni hátrányt okozott. Ezen túlmenően tojáskereskedéssel foglalkozó gazdasági társaságok is több mint 100 millió forint értékben okoztak vagyoni hátrányt az állami költségvetésnek.

A számlabefogadók között szerepelt szegedi székhelyű őrző-védő cég, szeged környéki kisvállalkozás, amely vendéglátóipari termékeket forgalmazott, továbbá országos kereskedéssel foglakozó társaság, amelyek vonatkozásában szintén meghaladta a vagyoni hátrány a 100 millió forintot. A nyomozás során 54 gyanúsított az általa okozott vagyoni hátrány összegét részben vagy egészben megfizette és ezzel közel 500 millió forint megtérült a magyar állam felé. Ezen terheltek vonatkozásában a főügyészég az eljárást megrovás alkalmazása mellett megszüntette, illetőleg a feltételes ügyészi felfüggesztés lehetőségével élt a vagyoni hátrány megtérítésének előírása mellett.

Az új büntetőeljárási törvény rendelkezéseire figyelemmel a 36 vádlott közül a főügyészség 18 személlyel egyezséget kötött a bűnösség beismeréséről és a büntetés mértékéről, tekintettel az általuk okozott vagyoni hátrány részbeni vagy egészbeni megtérítésére, annak kötelezettségként történő előírására is. További két személy vonatkozásában a bűnösség beismerésének esetére vádiratában a főügyészség a kiszabandó büntetés mértékére indítványt tett.

A nyomozás során a nyomozó hatóság a vagyonelkobzás végett, valamint a jogi személlyel szembeni kiszabandó bírság biztosítására lefoglalásokkal, illetőleg zár alá vételekkel is élt. A vagyonbiztosítások a bűncselekménnyel okozott vagyoni hátrány szinte teljes összegét lefedték.

A bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette miatt indult eljárásban a vádlottak bűnösségéről a Szegedi Törvényszék fog dönteni.