Szegedre vezetnek az első mesterséges élőlény gyökerei


Május közepén új mérföldkövet jelentettek be a mesterséges élet létrehozásában: egy baktérium teljes örökítőanyagát szintetikusra cserélték cambridge-i kutatók, ráadásul az egész élővilágban egységes genetikai kódon is változtattak. A hír bejárta a világsajtót, ám azt kevesen tudják, hogy a példátlan eredmény eléréséhez egy olyan baktériumot használtak, amelyet az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontjában fejlesztett ki Pósfai György és kutatócsoportja - olvasható az Origo cikkében.
A lap szerint anapokban járta be a sajtót egy tudományos hír, többek között ilyen címmel: „Ez lehet a világ első mesterséges élőlénye". Hasonló munka hasonló címmel már szerepelt a sajtóban korábban is, ez a mostani eredmény azonban valóban új mérföldkő a mesterséges sejtek készítésében. Egyetlen mondatban összefoglalva: szintetikus eredetűre cserélték le a kólibaktérium (
Escherichia coli
) DNS-ét, és közben megváltoztatták a genetikai kódolási rendszerét. Miért érdekes ez? Háromféle jelentősége van a munkának:
- A technológia alkalmazható lesz más, racionálisan tervezett sejtek készítésére.
- Nem természetes aminosavak kódolása, ezzel újfajta, sokféle célra használható fehérjék előállítása is lehetővé válik.
- A megváltoztatott kódolás miatt biztonsági, genetikai kommunikációs tűzfal keletkezik a mesterséges baktérium és a természetes élőlények között.
További részletek
olvashatók.
(Kiemelt kép forrása: Pósfai György)