Ítélet született a 2006-os tiszai árvíz utáni fertőtlenítés ügyében

Egy embert végrehajtandó, négyet felfüggesztett börtönbüntetéssel sújtott jogerősen a Szegedi Ítélőtábla csütörtökön a 2006-os tiszai árvíz utáni fertőtlenítéssel kapcsolatos csalás miatt.

A táblabíróság a vádlottakat folytatólagosan, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntettében és más bűncselekményekben mondta ki bűnösnek. Négy vádlottra két év, illetve másfél év felfüggesztett börtönbüntetést szabott ki a törvényszék, egy többszörös visszaeső vádlottat pedig másfél éves végrehajtandó szabadságvesztésre ítélt.

Az ítélet szerint az első- és a másodrendű vádlott a 2006-ban a Tiszán levonuló árvíz utáni helyzetet kihasználva, egy a katasztrófavédelemnél dolgozó tisztségviselőt felhasználva 14 Csongrád megyei település önkormányzatát rábírta arra, hogy az elöntött területek fertőtlenítésével cégüket bízzák meg. A településekkel kötött szerződésekben az önkormányzatokat megtévesztve azt állították, hogy a vegyi fertőtlenítéshez rendelkeznek a szükséges szaktudással, anyagi és személyi feltételekkel és engedélyekkel.

A vádlottak a településekkel 1 hektár és 294 hektár közötti nagyságú területek fertőtlenítésére kötöttek szerződést. Ezek között volt olyan, amely teljesen szükségtelen volt, például Magyarcsanád esetében, ahol a szerződésben rögzített 75 hektárral szemben egyetlen hektárt sem borított korábban víz. Az önkormányzatok a fertőtlenítési munkák elvégzéséhez összesen csaknem 283 millió forint állami támogatást igényeltek a vis maior alapból, ebből csaknem 58 millió forintot utaltak át. Ezen kívül Tiszasziget saját költségvetéséből további 16,5 millió forintot, Hódmezővásárhely pedig további 21,1 millió forintot fizetett ki. A szerződések megkötésekor már rendelkezésre állt az Országos Epidemiológiai Központ állásfoglalása, amely szerint a talaj záró fertőtlenítése csak kivételes esetekben szükséges, erre a vádlottaknak kötelességük lett volna figyelmeztetni az önkormányzatokat.

A szerződésekben rögzített területek fertőtlenítésére mintegy 4400 tonna vegyszerre lett volna szükség, a cégnek ennek legfeljebb negyede állt csupán rendelkezésére, és dokumentáltan a terepen is csupán tíz ember dolgozott. Noha a bizonylatokban 114 nap munkavégzés szerepelt, azt maga az elsőrendű vádlott is elismerte, hogy csupán 45 napig dolgoztak a fertőtlenítésen.

Az önkormányzatok számára készített elszámolások is azt támasztották alá, hogy bizonyos feladatokat nem vagy nem szakszerűen végeztek el. Volt olyan település, ahol papíron 0,8 hektár fertőtlenítésén ugyanannyi ember tovább dolgozott, mint máshol azonos adottságú, de csaknem százszor nagyobb területen. Annak érdekében, hogy a munka elvégzését alá tudják támasztani, a vádlottak fiktív alvállalkozói megállapodásokat kötöttek, illetve valótlan tartalmú számlákat használtak fel. A táblabíróság döntésével helyben hagyta az első fokon eljáró Szegedi Törvényszék ítéletének szabadságvesztés büntetésekre vonatkozó részét, ugyanakkor 95,3 millió forintra vagyonelkobzást rendelt az önkormányzatokkal szerződő céggel szemben.

(MTI)