Magyarországé a legrégebbi koronázási együttes Európában

A Szent Korona hazatérésének negyvenedik évfordulója alkalmából szombaton nyílt nap van az Országházban, ahol a nemzeti ereklyéket a koronázási palást kivételével őrzik.

A magyar Szent Korona és a koronázási jelvények a legrégebbi koronázási együttes Európában - mondta Tóth Endre történész, a Nemzeti Múzeum nyugalmazott kurátora az M1 aktuális csatorna szombat reggeli műsorában, a Szent Korona hazatérésének negyvenedik évfordulóján. A korona az évszázadok során számos viszontagságon ment keresztül: elrabolták, elásták, elzálogosították, külföldön őrizték. A második világháború után több amerikai és magyar kezdeményezés született a korona hazaszállítására, de a tervek megvalósítását a hidegháború meghiúsította. A korona és a koronázási ékszerek visszaadására vonatkozó döntést Jimmy Carter elnök hozta meg, aki számára az ereklyék visszajuttatása nem politikai, inkább lelkiismereti és erkölcsi kérdés volt. 1977. október végén titkos tárgyalások kezdődtek az átadásról, de miután ezek híre kiszivárgott, heves vita bontakozott ki: többen ellenezték azt a Kongresszusban, tiltakozott a magyar emigráció egy része is. 1978. január 6-án adta vissza "az amerikai nép képviseletében" Cyrus Vance külügyminiszter az Országházban a Szent Koronát és a koronázási jelvényeket a magyar népnek.

A történész - akinek rövidesen monográfiája jelenik meg a koronázási jelvényekről - elmondta: kollégái, a Nemzeti Múzeum munkatársai közül is csak néhányan tudták, mikor landol a gép. Tóth Endre kiemelte: a korona hazatérésével egy olyan műtárgycsoport érkezett vissza, amely leginkább szimbolizálja a magyar múltat, a magyar történelmet. A Szent Korona hazatérésének negyvenedik évfordulója alkalmából szombaton nyílt nap van az Országházban, ahol a nemzeti ereklyéket a koronázási palást kivételével őrzik. MTI