Ereszkedő pályán a sertésipar

Jelentős sertésállomány-csökkenés figyelhető meg az egész EU piacán, a tavalyi évet megelőző másfél-két évben nagyon zaklatott piaci viszonyok uralkodtak, és már tavaly sokan döntöttek úgy, hogy kevesebb sertést hizlalnak, vagy felhagynak ezzel a tevékenységgel.

Az adatokból az látható, hogy több mint öt százalékkal esett az uniós sertéslétszám egy év alatt.

A magyar adat még kevésbé kecsegtető, nálunk hat százalékkal kevesebb sertést tartottak a vállalkozók - erről Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetsége (Hússzövetség) elnöke beszélt.

A vágásszámok sem alakultak biztatóan az elmúlt időszakban. Dánia vagy éppen Hollandia, mint sertésnagyhatalom 16, illetve 11 százalékkal kevesebb sertést dolgozott fel.

A sertéslétszám apadása idén már a vágásszámokban is megmutatkozott: áprilisig az EU-ban átlagosan 9 százalékos volt a vágóhídra kerülő sertések számának csökkenése.

Az uniós statisztika szerint áprilisig 2,3 százalékos volt az éves alapon mért csökkenés Magyarországon.

Erre a tendenciára rendkívül erős befolyásoló hatást gyakorol a Nyugat-Európai társadalmi, illetve kormányzati nyomás. Ennek eredményeként a társadalom egy része egyre inkább elfordul a húsfogyasztástól.

Az állománycsökkenésből fakad egy nagyon erős áremelkedés az élősertés-piacon. Az élősertés-ár ugyanis a tavalyi év elejétől az idei év első negyedévére több mint megduplázódott.

Ugyanebben az időszakban átlagosan 57 százalékkal emelkedett a húsok fogyasztói ára. Vannak olyan termékek, melyek ára azóta csökkent, annak ellenére, hogy maga a sertéshúsár nem lett kevesebb.

Ebben az ágazatban inkább áremelkedésre kell számítani, mindaddig, amíg az élő sertés ára nem kezd el drasztikusan csökkenni.