Egy éve zuhan Csongrád-Csanád termelése, miközben Bács-Kiskun országosan kiemelkedő növekedést mutat

Csongrád-Csanád vármegye májusban is folytatta gazdasági mélyrepülését. Egy pozitívum, hogy áprilissal ellentétben már nem vármegyénk lett a legutolsó az egész országban, de az újabb visszaesés mértéke májusban is dobogós helyet ért a KSH adatai alapján.

Mint arról többször beszámoltunk, Csongrád-Csanád vármegye 2022. májusáig növekedést tudott felmutatni az ipari termelés értékében. Azóta egyetlen hónap volt, amikor marginális növekedésre volt képes az előző év azonos hónapjához mérten, ez pedig 2023. februárja volt, akkor 101,4%-ot ért el a termelési volumenindexen. Érdemes megjegyezni, az elmúlt 1 évben ez volt az egyetlen hónap, amikor a termelési százalék jobb értéket mutatott Békés vármegyénél. Bár keleti szomszédunk bázisértéke alacsonyabb - így még valamelyest mindig nagyobb Csongrád-Csanád vármegye termelése - de Békés vármegye többször is növelni tudta magához mérten termelését, illetve ha visszaesés is volt, az elmaradt arányaiban Csongrád-Csanád visszaesésétől.

Vármegyénk abszolút mélypontja - egyben országos negatív rekordot felállítva az elmúlt évek adati alapján - az áprilisi 66,5%-ra visszaesés volt.

Májusban az ország legnagyobb visszaesését produkáló vármegyék, saját maguk egy évvel korábbi termeléséhez viszonyítva:

1. Tolna vármegye - 70,8% (70 670 millió forint termelés)
2. Fejér vármegye - 80,4% (295 133 millió forint termelés)
3. Csongrád-Csanád vármegye - 83% (104 127 millió forint termelés)

Az ország legnagyobb növekedését elérő vármegyék májusban:

1. Veszprém vármegye - 116,3% (192 979 millió forint termelés)
2. Bács-Kiskun vármegye - 110,3% (329 976 millió forint termelés)
3. Komárom-Esztergom vármegye - 107,6% (437 641 millió forint termelés)

Vármegyénk immár régiós vetélytársának, Békés vármegyének a termelési volumenindexe 84,7% lett 73 530 millió forintos termeléssel.