Az idei év kecsegtetőbb lehet a vármegyei gazdák számára

A tavalyi aszály legnagyobb kárvallotjai a Csongrád-Csanád és Békés vármegyében gazdálkodók voltak. Ebben a két vármegyében gyakorlatilag semmi sem termett a hatalmas hőség miatt. Az Ifjú Gazdák vármegyei gazdakörének elnöke szerint jobb a helyzet, mint tavaly, de még mindig nem az igazi.

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság készített egy szakmai anyagot a szárazságról. Ebből kiderül, hogy Magyarország területének 90 százaléka veszélyeztett az aszály által. Egyedül az ország nyugati és délnyugati része nem. A földrajzi elhelyezkedés és a természeti adottságainak révén az Alföld, főleg annak középső része a legsúlyosabban sújtott aszály által. Az eddigi adatokból az állapítható meg, hogy tíz évből négyben káros vízhiánnyal kellett számolni hazánkban.

Ebből kifolyólag alaposan fel kell készülni a csapadékmentes időszakokra. Szükség van vízátvezető csatornák, tározók, vízlépcsők, vízvisszatartó és vízkormányzó műtárgyak létesítésére. A leghatékonyabb módszer mégis a talajjavítás, ami egy eléggé bonyolult folyamat. A lényege, hogy javítani kell a talaj vízbefogadó képességét mélylazítással és mélyszántással.

Az Ifjú Gazdák Csongrád-Csanád Megyei Gazdaköre elnöke elmondta, hogy az árpát már szinte teljesen learatták, hektáronként 4,5 és 6 tonna között tudtak betakarítani. Kucsora Péter tájékoztatása szerint már a búzát is aratják, ami 5-6,5 tonna körül várható hektáronként. Az árpa mennyisége még mindig keveselhető a korábbi évekhez képest, de a tavalyi 3 tonnás átlagnál sokkal jobb a helyzet.

Kiderült még a tájékoztatásból, hogy hatalmas mezei pocok invázió van a földeken. Korábban már tartottak mérgezést, de ezt már a törvény tiltja, így csak a természetes szelekcióban, a ragadozók munkájában bízhatnak.

Borítókép: Ifjú Gazdák Csongrád-Csanád Megyei Gazdaköre