Megszavazták az uniós gázársapkát
Megállapodtak az uniós energiaügyi miniszter a gázárplafonról. Szijjártó Péter szerint ezzel az EU magasabb áron fizetteti meg a gáz árát, mint amennyibe az a piacon kerül.
A megállapodás értelmében a gázárplafon akkor lép életbe, ha az első hónapra szóló holland gáztőzsde, a TTF szerződés árai három napon át magasabb mint 180 euró/megawattóra. Ez 95 euróval kevesebb, mint amennyit a bizottság eredetileg javasolt. Ráadásul eredetileg akkor lépett volna életbe a gázársapka, ha 10 napon keresztül meghaladta volna a 275 euró/megawattórát.
Az árplafon a tervek szerint 2023. február 15-én lét életbe - egyelőre még nem fog a tőzsdén kívüli kereskedésekre vonatkozni.
Németország sokáig erősen ellenezte az ársapkát, mivel attól tartott, hogy a többet fizető régiókba irányítják át az értékes szállítmányokat az intézkedést következtében. Végül Olaf Scholz-ék is megszavazták.
A gázárakra vonatkozó felső határ bevezetését korábban Hollandia és Ausztria is ellenezte, a szavazáson ők azonban a tartózkodás mellett döntöttek, Magyarország pedig ellenezte azt.
A döntés még nem végleges, az uniós jogi eljáráson is át kell esnie, és február 1-től kell bevezetni. Az áraknak megawattóránként 35 euróval kell meghaladniuk a cseppfolyósított földgáz világpiaci átlagárát ahhoz, hogy az intézkedés életbe lépjen. A rendelet egy felfüggesztési mechanizmust is tartalmaz arra az esetre, ha az veszélyeztetné az energiaellátás biztonságát az Unión belül.
Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminiszter egy Facebook-oldalán megjelent videóban úgy fogalmaz: az Uniós gázársapkával az a probléma, hogy többért akarják kifizettetni vele a gáz árát, mint amennyibe a piacon kerül. Hozzátette: szerinte az Uniónak inkább azzal kellett volna foglalkoznia, hogyan lehetne növelni az Unióba áramló földgáz mennyiségét, és hogyan lehetne a kontinens vezetékrendszerét úgy fejleszteni, hogy azt a mennyiséget szét lehessen osztani az országok között.
(via Index)
