Komoly változásokat hozhat a Lázár János-féle új beruházási törvény

A VG birtokába jutott tervezetből kiderül: véget vetnének az egyszereplős közbeszerzéseknek, megreguláznák az építőanyagok drágulásának áthárítását és vizsgálat indul, ha elszállnak a kivitelezési költségek. Jobban járhatnak azok a vállalkozók, akik szakképzett munkaerővel dolgoztatnak.

Több mint 700 javaslatot kapott szakmai oldalról Lázár János a körvonalazódó új beruházási törvényhez

– erről az építési és beruházási miniszter munkájára rálátó források beszéltek a Világgazdaságnak. A tárcavezető az elmúlt hónapokban 27 építési szakmai szervezetet keresett fel és ült le a képviselőivel tárgyalni.

Az új jogszabály célja, hogy növelje az állami építési beruházások hatékonyságát, valamint erősítse a stabilitást és a kiszámíthatóságot a megvalósításoknál annak érdekében, hogy

A koncepció hozzáteszi, hogy az új törvény az országépítést szolgálja, az épített örökség védelmét és a polgári jó ízlést valósítja meg.

A VG cikke szerint az építési és Beruházási Minisztérium (ÉBM)nem csinál titkot abból,hogy egy protekcionista szemléletű törvényt kíván alkotni, de azt is megjegyzi, hogy értelemszerűen az európai uniós jog tiszteletben tartásával. A horizonton viszont egyértelműen az lebeg, hogy

csökkenjen a magyar építőipar külföldi függősége és erősödjön a hazai, helyi vállalkozások működése.

Ehhez támogatnák a nemzeti építőanyag-előállítást, ahogy a nemzeti szakképzési rendszert is jobban kívánják hasznosítani.

Kevesebb bürokrácia

Az állami építési beruházás rendjéről szóló törvény alapelve, hogy minden olyan tevékenységet, amit csak lehet, az állami intézményrendszeren belül kell ellátnia. Csökkenteni kell az irányítási szinteket, így az állami gazdasági társaságok felől a minisztériumok irányában kell áttenni a feladatokat. Ez azt is kijelenti, hogy

nem szükséges állami tulajdonú gazdasági társaság vagy ügynökségi forma az állami feladatok ellátásához, ezt az állam saját maga, minisztériumi kertek között végzi a jövőben.

Ebből következően az állami beruházásokért felelős miniszter tulajdonosi joggyakorlása alá tartozógazdasági társaságokat integrálják,feladataikat a jövőben az ÉBM látja el.

Szigorúbb feltételek

A VG által megismert dokumentum egyik érdekes fejezete, amiben a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások körét taglalja. Erről az olvasható, hogy a kiemeltté nyilvánítás feltételeit az új beruházási örvény hatálybalépésével egyidejűleg szűkíteni szükséges.

Kizárólag a honvédelmi, katonai, valamint nemzetépítési, a biztonsági célú és rendeltetésű építményeket érintő, az energetika terén az ellátásbiztonságot érintő, valamint az egyéb közérdekű létesítményeket érintő beruházások nyilváníthatók nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé.

Vége az egyszereplős közbeszerzéseknek

A tervezet szerint a közbeszerzések alapvetően nyílt eljárásrendben folynak majd, de sajátos körülmények esetén a tárgyalásos eljárás is engedélyezett. Abban viszont nincs alku, hogy amennyiben a kivitelező kiválasztására irányuló közbeszerzési eljárásban

ha nem nyújtanak be legalább két érvényes ajánlatot, akkoraz építtető állami beruházásért felelős miniszter mint ajánlatkérő köteles eredménytelenné nyilvánítani az eljárást.

Nyilvános költséginformációs rendszer

Szintén újdonságnak számít, hogy a költségek nyomon követése és átláthatósága érdekében költséginformációs rendszert hoznak létre, amelyet nyilvánosan közzétesznek. Az ÉBM jelezte, hogy különös tekintettel a közelmúltban és jelenleg tapasztalható piaci környezetre,

az állami építési beruházások kivitelezési szerződéseiben biztosítani kell az előreláthatatlan mértékű anyagárváltozások kockázatának kezelését.

Ezért a jövőbeni anyagárváltozások kezelésének módszerét objektív piaci mutatók alapján, képletszerűen rögzítik.

Megéri képzett szakerővel dolgoztatni

Lényeges változás, hogy az új törvény értelmében felülvizsgálják az építőipari beruházásokban részt vevő szakemberek kvalifikációjára és rendszeres szakmai képzésére vonatkozó állami, kamarai és piaci képzések rendszerét. Az elképzelés szerint a képzések teljesítése fokozatosan beépíthető a beruházásban részt vevő szereplők kiválasztási feltételrendszerének kialakításába, valamint a tevékenységük utólagos értékelésének rendszerébe. Értékelési szempontként határozható meg az adott szerződés teljesítésébe

bevonni kívánt szakképzett munkaerő aránya,illetve a bértömege.

(Via: Világgazdaság)