Magyar modellt vennének át az EU vezetői: árstop és extraprofit-adó jöhet az energiaválság miatt

Miután a héten fontos energiapiaci üzeneteket mondott az Európai Bizottság elnöke és a német gazdasági miniszter, elkezdtek szivárogni a részletek arról, hogy miféle vészhelyzeti beavatkozásról lehet szó a gáz- és árampiacon. Egyelőre úgy tűnik, hogy kétlépcsős terv várható, amelynek első lépcsőjében rövid távon árplafont vezetnének be a tőzsdén elszabaduló gázárakra, hogy ezzel megfékezzék az áramárak exponenciális emelkedését is, a második lépcsőben pedig az árampiaci árképzési modellbe nyúlnának bele, közben pedig számos áramtermelő cég extraprofitját uniós szinten is megadóztathatják. Az is kiszivárgott, hogy immár a németek is támogatnák az első beavatkozást a jövő heti rendkívüli energiaügyi találkozón, és a gyors ütemben töltődő európai gáztárolók mellett ez is fontos szerepet játszik abban, hogy a tegnapi szakadás után ma esnek tovább az európai gázárak - írja a Portfolio.

VÉSZHELYZETI BEAVATKOZÁST ÉS ÁTFOGÓ ÁRAMPIACI REFORMOT IS BELENGETETT HÉTFŐI SZLOVÉNIAI BESZÉDÉBEN URSULA VON DER LEYEN, AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG ELNÖKE,

aztán az esemény egyik panelbeszélgetésében szintén részt vett Robert Habeck német gazdasági miniszterrel. A beszélgetés és a saját háttérinformációi alapján a Politico hírlevelében azt írja: kétlépcsős terv készülődik, amelynek első lépcsőfoka az elszabadult gáz- és áramárak rövid távú kezelését célozza egy vészhelyzeti beavatkozással – ismerteti a helyzetet a Portfolio.

ESZERINT VALAMILYEN ÁRPLAFONT SZABNÁNAK EURÓPAI SZINTEN A TŐZSDEI GÁZÁRAKRA, MERT AZ GÁTAT SZABNA AZ ÁRAMPIACI ÁRKÉPZÉSNEK IS.

A Politico cikke további lehetséges beavatkozási irányokat is említ:

• Az egyik az, amit a német zöld párt (az egyik kormánypárt, amely a gazdasági tárca élén Habecket is adta) gazdasági szóvivője mondott, miszerint 100-300 euró/MWh között kellene korlátozni egész Európában a tőzsdei gázárakat. Lenne tehát egy alsó korlát is, és a 100 euró még mindig négy-ötször olyan magas lenne, mint az elmúlt években megszokott piaci gázár. Így tehát továbbra is erős ösztönző/kényszerítő erő lenne a gázfogyasztás minél nagyobb mértékű visszafogására, mert az olcsóbbá tett energiahordozó esetén fennállna annak a veszélye, hogy a kereslet is újra erősödne iránta, ami szembe menne az orosz leválással, illetve a hosszú távú klímavédelmi célok elérésével
• A másik az, amit a lengyel miniszterelnök tegnap újra szorgalmazott Párizsban (a masszív szénbánya alapú áramtermelésük miatt), hogy a jelenlegi 90-100 euró/tonna helyett 30 eurón kellene két évre korlátozni a szén-dioxid-kvóta árát, azaz a szennyező technológiák alkalmazásával kötelezően vásárlandó kibocsátási egységek árát.

A németek is támogatnák a gázárplafont

Olasz lapokban szivárgott ki a Reuters összefoglalója alapján, hogy a német gazdasági miniszter, Robert Habeck egy sms-ben azt a jelzést küldte a többi uniós tagállami energiaügyi szakminiszternek, hogy Berlin hajlandó lenne a gázárplafon bevezetését támogatni a szeptember 9-re összehívott rendkívüli uniós energiaügyi miniszteri tanácskozáson.

Habeck teljes üzenetét nem hozták nyilvánosságra az olasz lapok, így nem tudni, hogy pontosan milyen árplafont és hogyan támogatnának a németek, mert felmerülhet az is, hogy

AZ IRÁNYADÓ EURÓPAI GÁZTŐZSDÉKEN SZABNÁNAK MEG EGY MAXIMÁLIS ÁRAT, AMILYEN ÁRSZINTEN MÉG SZÜLETHETNEK ÜZLETEK, ÉS/VAGY AZ IS, HOGY AZ ÁRAMTERMELÉSI CÉLÚ GÁZFELHASZNÁLÁSRA SZABNÁNAK MEG EGY ÁRPLAFONT.

További irány lehet az is, hogy esetleg bezárnák az energiatőzsdéket átmenetileg, igaz, tegnap az EEX vezetői összeültek megvitatni ezt az elszabaduló árak, és emiatt égbe szálló fedezeti követelmények miatt, de végül elvetették a bezárást, mondván fontos a tőzsdei árak által nyújtott transzparencia bármilyen körülmények között.

(viaPortfolio.hu)

Kiemelt kép: Getty Images