Így növekednek az orvosbérek a következő években

A javaslat rögzíti az egészségügyi szolgálati jogviszony fogalmát, személyi körét, etikai normáit, emellett tartalmazza a kereteket az orvosi béremeléshez, az illetményszámításhoz és minősítéshez, a javaslat továbbá rögzíti a jogviszonnyal járó szolgálati elismeréseket, a szabadságra, a munkaidőre, az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személyek nyilvántartására vonatkozó szabályokat – írja az MTI.

A foglalkoztatást, a fizetést, a minősítést, az illetményen kívüli juttatásokat érintő részletszabályokat a törvény elfogadása után a kormány rendeletben fogja rögzíteni. A törvényjavaslat alapján az állami vagy önkormányzati fenntartású egészségügyi szolgáltatónál alapvetően csak egészségügyi szolgálati jogviszonnyal lehet egészségügyi tevékenységet végezni.

A dokumentum szerint az egészségügyi szolgálati jogviszony egészségügyi szolgálati munkaszerződéssel jön létre. Egészségügyi szolgálati jogviszony olyan büntetlen előéletű és cselekvőképes személlyel létesíthető, aki megfelel a szerződés szerinti egészségügyi tevékenység végzésére jogszabályban előírt feltételeknek, és aki nem áll kamarai kizárás etikai vagy fegyelmi büntetés hatálya alatt. Emellett meghatározza az egészségügyi dolgozók egészségügyi tevékenységére vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat is.

Az összeférhetetlenség körében a törvényjavaslat rendelkezik arról is, hogy az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy további munkavégzésre irányuló jogviszonyt, ideértve más keresőfoglalkoztatást, valamint díjazás ellenében folytatott tevékenységet is, kizárólag a kormány által kijelölt szerv előzetes engedélyével létesíthet.

A törvényjavaslat kimondja, hogy az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy az őt foglalkoztató egészségügyi szolgáltató székhelyén vagy telephelyén nem végezhet olyan egészségügyi tevékenységet, amire az egészségügyi szolgálati jogviszonya nem terjed ki.

A törvényjavaslat szerint büntethető lesz az, aki egészségügyi szolgáltatás nyújtásával összefüggésben egészségügyi dolgozónak, egészségügyben dolgozónak vagy ezekre tekintettel másnak az egészségügyről szóló törvényben meghatározottak szerint jogtalan előnyt ad vagy ígér, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

2021. január 1-jétől az orvos, szakorvos, fogorvos, szakfogorvos, gyógyszerész, szakgyógyszerész, továbbá a kormány rendeletében meghatározott munkakörben foglalkoztatott, egyéb, nem egészségügyi egyetemi végzettséggel, valamint nem egészségügyi egyetemi végzettséggel és egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképesítéssel rendelkező egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy illetmény-, illetve bértáblája szerint egy kezdő orvos (0–2 év gyakorlati idő) alapbére 481 486 forint, 3–5 év gyakorlati idő után a havi bruttó bér 613 134 ezer forint, 21–25 év munkaviszony után 1 158 975 forint, míg 41 év munkaviszony után 1 666 040 forint lesz.

2022. január 1-jétől 0–2 év gyakorlati idővel 619 053 forint, 3–5 éves munkaviszonynál 788 315 forintra, 21–15 év munkaviszonnyal 1 490 087 forintra, míg 41 év után 2 142 051 forintra emelkedik a havi bruttó alapbér.

2023. január 1-jétől 0–2 év gyakorlati idővel 687 837 forint, 3–5 év munkaviszonynál 875 906 forint, 21–25 év munkaviszonnyal 1 655 653 forint, míg 41 év munkaviszonnyal 2 380 057 forint havi bruttó bér illeti meg az orvosokat.

Kedden dönthetnek az orvosok radikális béremeléséről
Az Országgyűlés ma döntött arról is, hogy kivételes eljárásban tárgyalja az orvosok béremeléséről szóló, a kormány által benyújtott, az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényjavaslatot. A kivételes eljáráshoz szinte egyhangúlag járult hozzá a Ház. Az előterjesztés vitája kedden lesz és aznap szavaznak is róla.