Csődhullám fenyegeti az európai turizmust

Kényelmesen lehet korzózni a Szent Márk téren és lökdösődés nélkül lehet sétálni a Rialto-hídon. Ezeket a korábban ritkának nevezhető pillanatokat sugározta az M1 Summa című műsora.

A kelet lagúnáiról híres város drámai szimbóluma annak, hogy miként omlott össze a koronavírus miatt idén a turizmus a taljánoknál.

Szomráky Béla, a térség szakértője az adásban arra emlékeztetett: Olaszország tavaly még a világ negyedik leglátogatottabb állama volt.

Több mint 94 millió külföldi 216 millió vendégéjszakát töltött az országban 2019-ben, a válság előtt.

Olasz elemzők szerint a koronavírus-járvány 100 milliárd eurót elérő veszteséget okozhat idén.

„A koronavírus gyakorlatilag az első pillanatban leterítette az olasz idegenforgalmat. Azok a képek, amelyeket világszerte lehetett látni az észak-olasz kórházakból: a folyóson haldokló emberekről, az ellátottságnak a zűrzavaráról, mind-mind arról győzték meg, főleg a külföldi embereket, hogy egy tapodtat se mozduljanak el otthonról. Vagy ha mégis, akkor a legfeljebb a saját országuk addig nem ismert tájai felé irányítsák a lépteiket”– fogalmazott a szakértő.

Az olaszországihoz hasonló visszaesés jellemzi a legnagyobb uniós gazdaság idegenforgalmát is. A német szövetségi idegenforgalmi képviselet szeptemberben nyilvánosságra hozott adatai szerint a második világháború óta idén keletkezett a legnagyobb bevételkiesés a szektorban.

Tavasszal például egymillió munkavállalót kellett átállítani rövidített munkaidőre, de az augusztusig vizsgált időszak mérlege sem sokkal szívderítőbb. Csaknem 60 százalékkal elmaradt a bevétel az egy évvel korábbihoz képest.

Felpörgött a belföldi turizmus

A nyugat-európai országokban némi gyógyírt jelentett a hazai nyaralók költése. Felmérések szerint az olaszok alig 3 százaléka töltötte idén a nyári szabadságát külföldön.

Kiss Róbert Richárd turisztikai szakértő is ráerősít erre:

„Olaszországban is azt látjuk, hogy a nyári időszakban a tengerpartokat, az itáliai tengerpartokat keresték fel az olaszok, és kevésbé utaztak külföldre” – mondta.

Szomráky Béla elmondta: Szicíliában a bevételek 70-80 százaléka kötődik a nyaralókhoz, a családoknak mintegy 90 százaléka gyakorlatilag a turizmusból él.

Kevesebb magyar a tengerpartokon

A népszerű tengerpartokon ezúttal a magyar szóból is kevesebb volt. Olaszországba például negyedannyi, Horvátországba pedig feleannyi honfitársunk ment vakációzni idén, mint egy évvel korábban.

„Nem tilos egyébként utazni, csak nyilván nem javasolt. Emiatt hagyományos biztosítást nem tud kötni az utazó, szervezett úton nem lehet utazni. És adott esetben a karanténkötelezettség – még ha lerövidül is –  sokak számára olyan, hogy a munkával nem tudja összeegyeztetni. Amennyiben nem enyhül a járványügyi helyzet, akkor külföldi utazások elmaradhatnak” – mondta Kiss Róbert Richárd.

Elemzők szerint a vírushelyzet elhúzódása a közelgő téli turizmust sem kímélheti.

Kiss Róbert Richárd szerint Magyarországnak vannak nagyon jó sípályái, még ha nem is nyújtanak olyan élményt, mint Olaszországban vagy Ausztriában.

A 15 évvel ezelőtti helyzethez képest ma már sokkal több helyre el lehet menni síelni és valószínűleg rendkívül népszerűek lesznek ezek – tette hozzá a turisztikai szakértő.

Becslések szerint körülbelül félmillió olyan magyar van, aki évente legalább egyszer külföldön húz lécet a lábára. Közülük sokan vélhetően úgy döntenek, hogy inkább ezúttal a kisebb, de biztonságosabb hazai síterepeken hódolnak a szenvedélyüknek.

(Forrás: hirado.hu)