Szegedi cég segít megoldani az indiai lakáshiányt + VIDEÓ

Afrikában és Ázsiában terjeszkednek olyan térségekben, ahol égető a lakáshiány. Elsősorban technológiát biztosítanak, az alapanyag és a munkaerő helyi, így a fejlesztés kölcsönösen előnyös. A szociális bérlakásokat négyzetméterenként kevesebb mint 30 ezer forintból építik. A szerződéskötésekben elengedhetetlen volt a magyar külügy és diplomácia szerepe. A Grémound vezetője szerint olyan ötletek esetén érdemes segítséget kérni, amelyek versenyképesek a világban.

„2012 januárjában jártunk először Algériában, az Ipari és Építési Minisztériumban, ahol elhangzott, négymillió lakás hiányzik, ami évi 500-800 ezerrel növekszik” – így kezdődött a szegedi Grémound Kft. története, amely a fejlődő országok lakhatási problémáinak megoldására specializálódott. A

Farkas László

ügyvezető igazgató által irányított cég magyar technológiát „exportál”, de helyi munkaerőt és alapanyagokat használ, s nem meglepő módon elvárás az olcsóság. A modell sikerét mutatja, hogy 2015 decemberében 20 millió dolláros (mintegy 5,7 milliárd forintos)

szerződést írtak alá Botswanában

, majd

idén júliusban Indiában

egyeztek meg arról, hogy 20 millió szociális lakás felépítésében segédkeznek egy állami céggel alapított vegyesvállalattal.

Betonból és gipszből épülnek a házak

Két magyar feltalálóval történt sikertelen egyeztetés után döntött úgy Farkas László, hogy saját technológia szükséges, amelyet két évig tartó munkát követően 2014 végére fejlesztettek ki. „Ennek két alapvető alapanyaga van, a gipsz és a beton. A beton egy speciális technológiát rejt magában, viszont a gipsz teljesen normális átlagos, habár itt olyan paneleket kell nyomni, amelyeket még a világon soha senki nem csinált, a kötés közbeni deformitásnak 1 milliméteren belül kell maradnia egy 120 centiméter magas, akár 16 centiméter széles panelnél” – magyarázta az ügyvezető. Stratégiai partnernek a német Grenzebach BSH GmbH-t választották, amely a világ gipszipari cégeinek egyik vezető beszállítója, együtt fejlesztik és népszerűsítik az ügyet. https://www.youtube.com/watch?v=lGdXCGw1egE

Kevesebb mint 30 ezer forintból épül egy lakott négyzetméter

A speciális betontechnológiai gépek gyártásánál ragaszkodnak Magyarországhoz, valamint itt képzik, vizsgáztatják azokat a betontechnológusokat, mérnököket, oktatójelölteket, akik a kinti képzetlen munkaerőt készítik fel. Egy-egy gyár évi 5-10 ezer lakást, s mintegy 350 ezer négyzetméternyi lakóteret „bocsát ki”, ehhez 80 ezer tonna gipszet, 80 ezer tonna betont és 5-6 ezer tonna betonvasat használ fel. Az ipari komplexum felhúzása 20-25 millió euróba (körülbelül 6,3 milliárd – 7,875 milliárd forint), egy lakott négyzetméter felhúzása mintegy 100 dollárba (körülbelül 28 500 forintba) kerül. Az ingatlanokat az adott ország igényeire szabják, Pakisztánban 35, Algériában 70, Kuvaitban 170 négyzetméter egy szociális lakás. A gipsz könnyen formázható, így meg tudnak felelni a vallási, szociális, kulturális elvárásoknak.

Európa „kicsi” ehhez a technológiához

A közép-európai térségben is komoly probléma a lakhatás, a

hírhedt kassai Lunik IX

lakóteleptől a

számtalan szomorú példát látunk erre. „Sajnos a legkisebb gyáregység is az említett évi mennyiséget bocsátja ki, nincs ekkora felvevő piac egész Európában, mert a technológiát olyan piacokra optimalizáltuk, ahol több százezres, vagy éppen milliós a lakáshiány. Indiában a kormány 2020-ig, azaz 4 év alatt, 20 millió lakást kíván építeni” – mondta.

A külügyminisztérium és a nagykövetek nélkül nem sikerült volna tető alá hozni a megegyezéseket

A tárgyalások során elengedhetetlen volt a helyi nagykövetek és a magyar külügyminisztérium segítsége, az említett indiai projekt sem számít kivételnek. „Az indiai nagykövetségünknek köszönhetően a megismerkedésünktől számított három héten belül olyan volumenű szerződést írtunk alá az indiai kormány építőipari vállalatával, ami korábban elképzelhetetlen lett volna” – emelte ki a magyar diplomácia szerepét a Grémound vezetője. Más, hasonló cipőben járó vállalkozásoknak azt tanácsolja Farkas, hogy vegyék igénybe a magyar külügy segítségét, mert az üzlet „sok esetben az utcáról elérhetetlen”, beleértve az övéket is, hiszen a szociális lakásokat minden esetben az adott állam építteti. Hangsúlyozta, csak olyan ötlettel érdemes belépni a nemzetközi piacra, amely mögött valóban van üzleti potenciál. „Habár mindenhonnan azt halljuk Afrikáról, hogy éheznek az emberek, de nem ez a jellemző. Ők elsősorban nem adományokat akarnak, hanem technológiát és oktatást” – vélekedett. Azt gondolja, sok idő, kitartás, jó kommunikáció kell ahhoz, hogy sikeresek legyenek a fejlődő országokban. „Nagyon jó politikai és gazdasági üzenete van a technológiánknak: helyi munkaerőt képzünk, ők végzik a napi operatív feladatokat, az alapanyagok is az adott térségből származnak, azaz hatással van a befogadó ország belső piacaira” – fogalmazott az ügyvezető. A gyárakban mintegy 100 ember dolgozik, az építkezéseken 1200, ehhez jönnek hozzá a befejezést végző személyek a szobafestőtől a vízvezeték-szerelőig, Farkas László becslése szerint 3500 család életére jelent hatást egy beruházás.