Eltérő álláspontok az atomenergia szükségességéről és biztonságáról

Eltérően ítélte meg az atomenergia szükségességét és biztonságát Szél Bernadett, az LMP társelnöke és Aszódi Attila, a paksi atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős kormánybiztos az Ökopolisz Alapítvány keddi budapesti konferenciájának kerekasztal-beszélgetésén.

A csernobili nukleáris katasztrófa 30. évfordulóján rendezett eseményen

Szél Bernadett

úgy fogalmazott: Csernobil üzenete egyértelmű, az atomenergia nem használható energiaforrásként. Nem üzemeltethető biztonságosan, és ha kis valószínűséggel is, de bekövetkezik egy katasztrófa, akkor az nem csak egy generációt érint - mondta.

Aszódi Attila

ugyanakkor hangsúlyozta, a csernobili balesetet súlyos tervezési, valamint üzemeltetői hibák okozták, de ez nem jelenti azt, hogy atomerőművet ne lehetne biztonságosan üzemeltetni. Pakson a világ egyik legbiztonságosabb erőműve épül - közölte. A kormánybiztos rámutatott: az Európai Unió áramellátásának 30 százalékát adják az atomerőművek, az Amerikai Egyesült Államokban pedig 20 százalék ez az arány. Atomerőművek nélkül a folyamatos és stabil villamosenergia-ellátás nem lehetséges, a villamos energiára pedig szükség van az alapvető szolgáltatások ellátásához - jelezte. Szél Bernadett az atomenergiáról szólva kifejtette, egy szűk gazdasági érdekcsoporton és néhány tudóson kívül senkinek nem érdeke, hogy ez a szektor megmaradjon. Hozzátette azt is, hogy az atomenergia alkalmazásának teljes költsége jelenleg nem ismert. Az LMP parlamenti képviselője hangsúlyozta: erőteljesebben kellene a zöld energiák felé nyitni Magyarországon is, támogatni kellene a geotermikus, a nap- és a szélenergia alkalmazását, nem adóztatni, illetve akadályozni ezek használatát. Az atomenergia felett eljárt az idő, a jövő a decentralizált energiarendszereké - mondta. Egy tanulmányt idézve megemlítette azt is, a Magyarországon elhasznált energia fele megtakarítható lenne, ha megfelelően leszigetelnék a lakóépületeket. Az el nem használt energia a legolcsóbb és legbiztonságosabb - fogalmazott. Aszódi Attila szerint az épületek hőszigetelése a paksi atomerőműnek nem alternatívája. Magyarországon a lakások 80 százalékát földgázzal fűtik, tehát a szigeteléssel nem áramot lehet megtakarítani - mutatott rá. A kormánybiztos kiemelte: megfizethető árú áramot kell biztosítani a fogyasztóknak, garantálni kell az ellátásbiztonságot és klímavédelmi okok miatt csökkenteni kell a szén-dioxid kibocsátást, ezt biztosítja az atomerőmű. Aszódi Attila hangsúlyozta azt is: fenn akarják tartani az atomenergia jelenlegi részesedését. Ha az évszázad végéig 40 százalék marad az atomenergia a magyar villamosenergia-termelésben, akkor elegendő teret kaphatnak a megújuló energiák - mutatott rá.

Kerekes Lajos

, a Corvinus Egyetem Regionális Energiagazdasági Kutatóközpontjának (REKK) főmunkatársa egyebek mellett kiemelte: az atomenergiának megvannak a maga súlyos környezeti, gazdasági, társadalmi kockázatai is, alkalmazása során mérlegelni kell minden szempontot.

Perger András

, a Greenpeace Magyarország szakértője az atomenergia ellen szóló érvek között egyebek mellett felhozta azt is, más energiaforrásokat gyorsabban és költséghatékonyabban el lehet érni.