A vállalkozás is egy szakma – Indul a Vállalkozásmenedzsment Akadémia

Még mindig nagyon alacsony a fiatalok vállalkozási hajlandósága Magyarországon – derült ki a Fiatal Vállalkozók Országos Szövetségének 2014-es felméréséből. Eszerint mindössze 35 százalékuk gondolkozik azon, hogy saját vállalkozást alapítson. Rokolya Balázzsal, a nemrég életre hívott Vállalkozásmenedzsment Akadémia megálmodójával és Sófi Józseffel, a Szegedi Tehetséggondozó Tanács tagjával a novemberben induló szemináriumsorozatról beszélgettünk, ahol a hallgatók gyakorlatias vállalkozásmenedzsmenti kvalitásokat szerezhetnek.

- A Vállalkozásmenedzsment Akadémia szemináriumsorozat célja, hogy komplex képet adjon a „vállalkozásról”. A négyhetes önköltséges szemináriumsorozathoz pénzügyileg nem leterheltek már így is eléggé a hallgatók?

- Sófi József: Mindketten úgy gondoljuk, komolyabban veszik így a fiatalok, és a saját életükért talán jobban vállalnak elkötelezettséget. Egyébként saját szervezési tapasztalatunk, hogy az ingyenes lehetőségekre alig jöttek – amihez viszont volt kötelező hozzájárulás, arra már igenis voltak jelentkezők. Nem mellesleg ez egy szakmai szolgáltatás. Ha elmész egy szakmai konzultációra, ott is kérnek pénzt, nem? A hallgató, ha elmegy dolgozni, jogosan várja el a fizetést, hiszen hozzátesz a szervezethez, nem? Ez most annyiban különbözik, hogy meghatározott célú és célközönségű, szakmailag megalapozott projektről beszélünk. Van egy tendencia, miszerint az átlagos végzettségi szint emelkedik, és sokaknak lesz hasonló képzettsége – egy-egy ilyen plusz rengeteget jelent. Megéri áldozni rá, akár az elhelyezkedés, akár leendő vállalkozás sikere miatt. Tényleg minden jel arra mutat, hogy a fiataloknak nagy szüksége van az oktatáson túli, a gyakorlatban is alkalmazható pluszokra. - Rokolya Balázs: Mindemellett mindketten nagyon fontosnak tartjuk a tehetséges, ámde kevésbé tehetős fiatalok támogatását. A Sófi Alapítvánnyal együttműködésben a tehetséges hallgatók további kedvezményeket kapnak; de az Akadémia kapcsolatban van az SZTE Mérnöki Karával – számomra nagyon szimpatikus, és úttörőnek tartom a duális képzést –, illetve a Pro Jure Közösséggel és az MKT Szegedi Ifjúsági Bizottságával, és nekik is biztosít kedvezményt.

- Hogyan találkozott az SZTE Sófi József a Szegedi Tehetségekért Alapítvány és a Vállalkozásmenedzsment Akadémia?

- SJ: Nagyon tetszett Balázs ötlete, hiszen az Alapítvány is számos olyan hallgatói kezdeményezést karolt fel az elmúlt évek alatt, ami a meglévő tudást ültette át a gyakorlatba. Sok olyan ösztöndíjas fordult hozzám kérdésekkel, tanácsokért, akik szerettek volna vállalkozást alapítani, de nem rendelkeztek a kellő ismeretekkel vagy bizonytalanok voltak magukban. Azt szoktam nekik mondani – és ezen mindig megdöbbennek –, hogy a vállalkozásban az a legjobb dolog, hogy csődbe lehet menni. Hogy miért? Mert a buktató lehetősége olyan ösztönző erő, amit mindenki el akar kerülni, ezért a maximumot hozza ki magából.

- Megéri befektetniük a cégalapítás elé néző fiataloknak és a hallgatónak a szemináriumba?

- SJ: Azért azt tudni kell, hogy a vásárlás mindig egy döntés arról, hogy mibe fektetsz, esetleg arról, hogy hogyan dobod ki a pénzt az ablakon. Összehasonlításul: a szemináriumsorozat nagyságrendileg egy sokadiknak vásárolt alsó-középkategóriás telefon ára, vagy egy nyelvtanfolyam ára körül mozog. Az egyik felesleges, a másik hasznos. Mindenki tud dönteni. A szemináriumsorozat pedig szerintem a hasznos kategóriába esik. - RB: Csak nehéz hosszú távon döntést hozni. Az ember sajnos az evolúcióban nem kapta meg azokat a szenzorokat, hogy 20 évesen fél évszázadot előre gondolkozzon, mert a modern társadalmak előtt jó, ha 30 éves korunkig éltünk. Ilyenkor mindig azt mondom, ha most találkoznál saját 40-50 évvel öregebbi magaddal, mit mondana neked arról, hogy milyen lehetőségeitekre költötted azt a pénz- és időtőkét, ami rendelkezésetekre állt? Nem könnyű elképzelni, de talán közelebb jut az ember a keresett válaszaihoz. Épp ma van 2015. október 21., szóval ha Doki és Marty mégis itt hagyná a Deloreant, akkor mindez könnyebb lesz.

- A szakmai és a pénzügyi garancia vonzó lehet az érdeklődőknek.

- RB: Ha a jelentkezők utólag azt mondják, mégsem tetszik nekik, szó nélkül fizetem vissza a pénzüket. Nem jellemző itthon, de külföldön fizetős és nagy presztízsű egyetemeken például nem tanít olyan, aki nem a lehető legmagasabb minőségre és a valóban alkalmazható tudás átadására törekszik, mert a hallgatók egyszerűen kiteszik. Itt még messze állunk ettől. Én igyekszem e felé menni, hiszen a vállalatok közti partnerkapcsolatokban is ha valami vacak, vagy annál van jobb, akkor az nem kell. Azért hadd ne fizessek, amiről kiderül, nekem nem is nyújt többletet. Mindent összevetve a hallgatóknak vesztenivalójuk aligha van. Sőt, nemcsak nekik, hanem a vállalkozóknak is előnyös lehet a program, hiszen így olyan munkatársakhoz és partnerekhez jutnak, akik jobban vagy másként értik egy vállalkozás működését.

- Szóba került az egyetem. Miért látják úgy, hogy szükség van az egyetemen kívüli képzésekre?

- SJ: A hazai oktatás kicsit olyan, mint egy inkubátor. Az egyetemek már jobban közelítenek valóságtartalomban a gazdasági környezethez, de még mindig kevésnek látjuk a változást. Korábban én magam is gondoltam arra az Alapítvány létrehozásával, hogy megreformálhatom a hozzáállást, de sajnos az út nagyon rögös volt, és még mindig annak tűnik. Az Akadémia azért egy nagyon jó kezdeményezés, és azért álltunk mellé, mert a hallgatók és a vállalkozók valós igényeit célozza meg és szolgálja, s nem egy légvárat akar építeni. - RB: Mondok egy életszerű példát. Egy vállalat, dolgozzunk abban vállalkozóként vagy munkatársként, egy komplex valami. A lovas kocsit például nem a kerék, a tengely, a lovak vagy a nyújtó teszik külön-külön azzá, ami. Ezek és még sok más együtt áll össze a lovas kocsivá, egy komplex valamivé. Ez a fajta komplexitás kijelenthető, hogy hiányzik a hazai oktatásban, hiszen a tanulók, a hallgatók még mindig tárgyakat tanulnak, szervezeti egoizmussal megáldott tanszékek és intézetek iránymutatásával. Az, hogy egy oktató kijelenthet olyan blődséget, hogy az ő területe a legfontosabb, legyen az a tengely vagy a kerék; és például a lovak vagy a nyújtó egy humbug, azért az eléggé messze áll a realitás talajától. Azt látni kellene oktatónak és hallgatónak egyaránt, hogy egy jól működő vállalatban legalább megmosolyogják, jó eséllyel kiröhögik az ilyen kijelentést. De lehet, ki is akadnak rajta.

- Az egyetem nem csak oktatás, hanem a kutatás is a profiljába tartozik, ahol szükség van a mélyebb szakmai irányultságra, nem?

- SJ: Igen, de ha egy kutatás nem gazdasági-ipari, illetve társadalmi és természeti célokat szolgál, akkor sok értelme nincs, akkor csak a beszéd és a pénzköltés van. A hangok pedig sokszor üresen konganak; a pénzt meg másra is lehetne fordítani. Ahhoz, hogy egy fiatal meglássa a lehetőséget, felkészültség kell. Ez az, amire az egyetemek nem helyeznek elég nagy hangsúlyt sem az oktatásban, sem a kutatásban. - RB: Fontosak és kellenek is a kutatások, a konferenciák a fiatalok helyzetéről, vagy hogy például egy ELI köré épített Science Park hogyan fogja megváltoztatni a dolgokat. Viszont az már probléma, ha kizárólag vagy túlnyomó többségben ezek vannak. Ebből a fiatalok aligha fognak fejlődni; a Science Parkról pedig ma még mindig csak „egyszer-majd-valamikor” státuszban beszélhetünk. Amikor most nem látnak lehetőséget széles körben a fiatalok, ott kezdődik el az elvándorlás, és az, amit te is említettél, hogy alacsony a vállalkozói kedv. Lehet startup-versenyeket is rendezni, de felkészültség, megalapozottság nélkül egy startupban is csak az útkeresés folyik, mert az is egy vállalkozás – még ha van, aki másként is gondolja. A fiatalok miért ne ismerhetnék meg már hallgató és diákkorukban a buktatókat és a valóban alkalmazható legjobb gyakorlatokat? Miért kell mindent a saját kárukon összetenniük, hogy mire átláthatnák, sokuknak már rég elmegy a kedve az egésztől? Az oktatás és a kutatás tehát jól működhetne együtt, ha végre a fiatalokra tennénk a célkeresztet (ez most de rosszul hangzott), nem önmagukban a fancy és projektpénzes kutatási témákra. A fiataloké a jövő – nem a kutatási témáké vagy a professzoroké.

- Ezek eléggé rebellis hangok.

- RB: Még ha az is, akkor sem a GTK, az SZTE vagy a hazai oktatás elleni puccskísérlet folyik, sőt, alapvetően az SZTE egy jó egyetem. Szerintem ugyanúgy a fiatalokért és a vállalkozókért teszünk annyi különbséggel, hogy ez egy alulról jövő kezdeményezés. Viszont ha tudunk találni közös fundamentumot, akkor én, ahogy eddig is, úgy mindenkor hajlandó vagyok az együttműködésre. Megrögzött idealistaként nem csak hiszem, de teszek is érte, hogy a Vállalkozásmenedzsment Akadémia túlnőjön a most novemberi szemináriumsorozaton, és ezáltal hozzájárulhassunk egy fejlődéshez. Azt gondolom, ebben nem csak a jelenlegi együttműködők, de a vállalkozók és a fiatalok is partnerek. A Vállalkozásmenedzsment Akadémia november 3-án indítja első szemináriumsorozatát a szegedi Science Hotelben. Hogy ne maradj le a jelentkezésről és az akadémia aktualitásairól, keresd

weblapjukat

és

Facebook-oldalukat

.