NAV: jó döntés katát, kivát választani

A vállalkozások adóterheinek könnyítése és az adminisztráció csökkentése érdekében 2013-ban új adózási módszereket vezettek be. Az új lehetőségek választása esetén az adózó havonta egy összegű tételes adót vagy 16 százalékos vállalati adót fizet.

A kisadózó vállalkozások tételes adóját, azaz a katát az egyéni vállalkozó, egyéni cég, kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaság és közkereseti társaság választhatja, akár év közben is. A katás vállalkozásnak havonta egyösszegű tételes adót kell fizetni, mely kiváltja a vállalkozói szja-t, vállalkozói osztalékalap utáni adót, társasági adót, egyéni járulékokat és szociális hozzájárulási adót. A főállású kisadózónak havonta 50 000 forintot, a nem főállású (mellékállású) kisadózónak 25 000 forintot kell fizetni, melyet minden megkezdett naptári hónapra rendezni kell. A főállású kisadózó magasabb összegű ellátásokért választhatja a magasabb összegű, havi 75 000 forint tételes adófizetését is. Ha a kisadózó vállalkozás egész évben katás volt és a bevétele a 6 millió forintot meghaladta, úgy a tételes adón felül a 6 millió forint feletti bevétel 40 százalékát kell adóként megfizetni. Aki nem egész évben volt kisadózó, annak a 6 millió forintos értékhatár arányosan csökken. A katás adózónak csak bevételi nyilvántartást kell vezetnie, melyet azzal is teljesít, ha a kiállított nyugtáit, számláit megőrzi. A bevallás helyett az adóévben elért bevételről nyilatkozatot kell tennie az adóévet követő hónap február 25-ig. A kisvállalati adót, azaz a kivát, azok a vállalkozások választhatják, amelyek a bejelentkezéskor legfeljebb 25 főt foglalkoztatnak és 500 millió forintot nem haladja meg a bevétele és a mérlegfőösszege. A kivás vállalkozásnak mindössze 16 százalék kisvállalati adót kell megfizetnie, mellyel kiváltja a nyereséget terhelő adót, valamint a bérek után fizetendő közterheket is. A kisvállalati adó egyik legnagyobb előnye, hogy a foglalkoztatással járó közterhek helyett alacsonyabb mértékű adófizetés terheli. A szabályozás ösztönzi a munkahelyteremtést, hiszen a foglalkoztatottak létszámának bővítésekor nem kell a közterhek növekedésével számolni. Kizárólag a vállalkozás termelő, szolgáltató tevékenységéből ténylegesen elért bevételek alapján számított eredmény képez adóalapot.