Az állam kifizeti a Széchenyi Bankban nem biztosított betétek egy részét

Az állam a Széchenyi Bankban fennálló állami tulajdonrész mértékével arányosan, 49 százalékig helytáll a banknál elhelyezett betéteknek, az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) által nem biztosított, azaz 30 millió forint feletti részéért - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium csütörtökön az MTI-vel.

A közlemény szerint a kormány intézkedett arról, hogy rendelkezésre álljanak azok a források, amelyekből a kifizetések mielőbb megtörténhetnek. Az intézkedés okaként a tárca azt jelölte meg, hogy a kormány elkötelezett a részben vagy egészben állami tulajdonban lévő hitelintézetekbe vetett fokozott bizalom fenntartása és további megerősítése érdekében. Ezzel együtt leszögezik: a Széchenyi Kereskedelmi Bank tevékenységi engedélyének visszavonásával és végelszámolásának elrendelésével kialakult helyzethez a bankot ténylegesen irányító többségi tulajdonos tevékenysége vezetett, amelyért a felelősséget neki kell viselnie.

Orbán Viktor

csütörtökön sajtótájékoztatón jelentette be, hogy kárenyhítési alapot állítanak fel a Széchenyi Bank betéteseinek. A kárenyhítési alapot a Nemzetgazdasági Minisztérium kezeli majd, és annyi pénzt tesznek bele, amennyi a Széchenyi Bankban lévő állami tulajdon "felelősségének" megfelel - mondta a kormányfő, aki indoklásul közölte: a kabinet hangsúlyt helyez arra, hogy ne csak a bankok legyenek fairek, hanem a kormány is. Tájékoztatása szerint ez a kárenyhítési alap legalább 5-5,5 milliárd forint lesz majd. Az OBA egy héttel ezelőtti közleménye szerint Széchenyi Kereskedelmi Bank betéteseinek 13,957 milliárd forintnyi kártalanítást fizet az alap. A Széchenyi Banknál - amelynek engedélyét december 5-én vonta vissza az MNB - a kártalanítási értékhatár 30 millió 705 ezer forint. Ennél nagyobb követelése 107 betétesnek van, a számukra ki nem fizethető összeg pedig összesen 7,4 milliárd forint. A banknál a kártalanítás 1338 ügyfelet érint, közülük 1033 (77 százalék) magánszemély. A Széchenyi Bankot eredetileg SPE Bank néven a Kajmán-szigeteken bejegyzett SPCP Hungarian Holdings Ltd. alapította 2 milliárd forintos jegyzett tőkével, a hitelintézet 2009 tavaszán kapott működési engedélyt, de érdemi tevékenységet a tulajdonosváltásig nem végzett. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) 2010 márciusában engedélyezte, hogy a T&T Ingatlanforgalmazó és Vagyonkezelő Zrt. (T&T) valamint a TERRA-DANUBIA Szolgáltató Zrt. minősített befolyást szerezzen az SPE Bank Zrt.-ben, amelyet nem sokkal később Helikon Kereskedelmi Bankra, majd Széchenyi Bankra neveztek át. A T&T akkor

Töröcskei István, Töröcskei Zsuzsa

és

Boros Imre

tulajdonában volt. A TERRA-DANUBIA minősített befolyásszerzése a felügyeleti határozat szerint a cég és a T&T között létrejött együttműködési megállapodáson alapult. (Minősített befolyásnak számít például az, ha valaki a vállalkozás döntéshozó, ügyvezető vagy felügyelő szervei, testületi tagjainak legalább húsz százalékát kinevezheti vagy felmentheti, vagy létesítő okirat, megállapodás alapján döntő befolyást gyakorolhat a vállalkozás működésére). A magyar állam 2013. június 21-én 3 milliárd forint névértékű új részvény lejegyzésével szerzett 49 százalékos, kisebbségi minősített befolyást a hitelintézetben. A Széchenyi Kereskedelmi Bank az elmúlt két évben veszteségesen működött, vesztesége 2012-ben 1,211 milliárd forint, 2013-ban 2,005 milliárd forint volt. A bank közgyűlése idén júniusban 9,562 milliárd forint tőkeemelésről döntött, ebből 6,122 milliárd forint a jegyzett tőkét növelte volna, 3,44 milliárd forintot pedig a veszteség kompenzálására a tőketartalékba szántak. A tőkeemelés végül nem valósult meg.