Jó évet zárt a gabonakutató, mégsem elégedett + FOTÓK

A vetőmagtermelés stratégiai ágazat volt és maradt, ha nem akarjuk, hogy a növénynemesítés teljesen megszűnjön és a termelők még kiszolgáltatottabb helyzetbe kerüljenek, sürgősen változtatni kell az ágazat finanszírozásán, hangsúlyozta a Szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft. országos kalászos fajtabemutatóján Szilágyi László, a gabonakutató ügyvezető igazgatója.

A kecskési nemesítő telepen megtartott, több száz látogatót vonzó rendezvényen a vendégelőadók között találhattuk

Czerván György

vidékfejlesztési államtitkárt,

Szabó Csaba

miniszteri biztost,

Ruthner Szabolcsot

, a Vetőmag Szövetség igazgatóját és

Vancsura Józsefet

, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnökét. A kalászos bemutatón az érdeklődők megismerkedhettek a régi és új nemesítési fajtákkal, amelyek az elkövetkező években is joggal számíthatnak a termelők, termesztők érdeklődésére. Az igazgató 2-őt emelt ki, amelyek ma Magyarországon a legnagyobb vetésterülettel rendelkeznek: ez a GK Csillag és a GK Békés. Az első annyira kapós volt, hogy a teljes vetőmagkészlet elkelt. A GK Csillag termésátlaga az elmúlt évben meghaladta az 5 tonnát hektáronként, de voltak olyan partnerek, akiknél 8 tonna feletti termést adott. Ez a fajta rendkívül ellenálló a betegségekkel szemben, ezért is nagyon keresett.

Magyarországon a tavaly ősszel elvetett búza területe 1 millió 80 ezer hektár körül van, ami jóval meghaladja a 2010-es 900 ezer hektárt. A két említett búzafajta az össz vetésterület 10 százalékát meghaladja. Noha az idei hozamokat még csak megbecsülni lehet, az igazgató szerint a 2000 hektáron gazdálkodó saját területükön el fogják érni az 5 tonnát. Ebben az évben országos szinten kevesebb lesz a búza termésátlaga, a megnövekedett vetésterület miatt azonban nagyjából ugyanannyi búzára számíthatunk, mint eddig. A 4 millió tonna bőven elég lesz a hazai állattenyésztés szükségleteinek kielégítésére, élelmiszerre, vetőmagra is jut belőle, sőt 1,5 millió exportra is mehet.

A fordított áfa Romániában bevált

A tavalyi termés minden kalászos estében jónak mondható. A gabonakutató 200 millióval többet forgalmazott, mint egy évvel korábban, a szójatermés pedig 450 tonnáról 870 tonnára nőtt. Ugyanakkor az ágazatot sújtó problémákról Szilágyi László elmondta, az ígéretek ellenére semmi sem változott. A megoldatlan finanszírozás, a július elsejétől bevezetett fordított áfa, a licencdíjakhoz való nehéz hozzájutás, a bérkompenzációból eredő hátrányok miatt rövidesen padlóra kerülhet a növénynemesítés, a vetőmag-előállítás. A gabonaágazat helyzetéről, jövőjéről Czerván György államtitkár beszélt. Az Európai Unió új közös agrárpolitikája (KAP) továbbra is a növénytermesztést részesíti előnyben – jelentette ki a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) agrárgazdálkodásért felelős államtitkára. A változó támogatási rendszerről elmondta: alaptámogatásra a 180 ezer hazai regisztrált termelő mindegyike jogosult, ennek összege hektáronként 140-150 euró lesz. A Közös Agrárpolitika 2014-2020 közötti programozási időszakában hangsúlyos szerepet kap majd a „zöld” komponens, mely többletkötelezettségeket jelent, de a közvetlen kifizetések 30%-a kötődik hozzá. A megfelelő feltételek teljesítésével a zöld komponens az alaptámogatást hektáronként további 80 euróval egészíti ki majd – fűzte hozzá az államtitkár. Hangsúlyozta azt is, hogy 2014-től a Közös Agrárpolitika kiadásait a 2013-as nominálértéken befagyasztják. Az Európai Bizottság javaslata szerint Magyarország helyzete a tagállamok közötti újraelosztással a közvetlen támogatásokban nagyjából változatlan marad. A kistermelők egyszerűsített támogatási rendszere a 4-4,5 hektár alatti területen gazdálkodókat, a regisztrált termelők 40 százalékát fogja érinteni. Az államtitkár közölte: a július 1-től hatályos fordított áfától 10-15 milliárd forintos többletbevételt vár a kormányzat. Romániában a fordított áfa bevezetésével eltűnt a feketegazdaság szereplőinek 90 százaléka, az áfa-bevétel pedig megduplázódott - ismertette a szomszédos ország tapasztalatait Czerván György.